Kihirdette az államfő az új közalkalmazotti bértörvényt
Kihirdette Klaus Johannis államfő szerdán a közalkalmazottak bérezéséről szóló új kerettörvényt, amely 2018 januárjára halasztotta az eredetileg júliusra beígért fontosabb béremeléseket.
A jogszabály hatályba lépéséről szóló szokásos közleményt az elnöki hivatal ezúttal kiegészítette egy állásfoglalással is, amelyben a „jövedelmek fenntartható növekedését” szükségesnek ítélő Johannis a kormányzó szociálliberális szövetségre hárítja a makrogazdasági egyensúly megőrzésének felelősségét. Az elnök leszögezte: a kormánykoalíciónak úgy kell teljesítenie a béremelésekről szóló választási ígéreteit, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát.
A szociálliberális parlamenti többség arra számított, hogy a kormány gazdaságpolitikáját rendszeresen bíráló államfő visszaküldi majd megfontolásra a parlamentnek a bértörvényt. A kormánypárton belül kirobbant, a Grindeanu-kabinet leváltásába torkollott politikai válság közepette a vakációra készülő parlamentnek nem lett volna ideje a tavaszi ülésszak vége előtt – akár változatlan formában is – még egyszer megszavazni a törvényt, ha Johannis elutasította volna annak kihirdetését.
A következő öt évben lépcsőzetesen bevezetendő, átlagosan több mint 50 százalékos béremelések többsége januártól kezdődik, amikor az összes közalkalmazott bére 25 százalékkal, 2018 márciusától pedig a tanárok bére további 20, az egészségügyben dolgozóké pedig 75 százalékkal emelkedne.
Az új bértábla magasabb béreinek bevezetése csak a magas rangú állami tisztségviselők esetében nem szenvedett halasztást. A legnagyobb, több mint 17 ezer lejes fizetése az államfőnek lesz, a legnagyobb és legkisebb állami fizetés aránya pedig az eddigi 15-ről 12-re csökken.
A kormány fő erejét adó PSD további adócsökkentések és jelentős közalkalmazotti béremelések ígéretével nyert választásokat tavaly decemberben. A nemzetközi pénzintézetek azt kérték Romániától, hogy módosítson az adócsökkentések és közalkalmazotti béremeléseket egyszerre bevezető adópolitikáján, mert becsléseik szerint az államháztartási hiány idén a GDP 3,7 százalékára, öt éven belül pedig akár 6 százalékára is emelkedhet.
