A kihágást megállapító jegyzőkönyv és annak megtámadása
A kihágás (contravenţie) olyan törvényellenes cselekmény, amely a társadalomra nézve kisebb veszélyt jelent.
A kihágás (contravenţie) olyan törvényellenes cselekmény, amely a társadalomra nézve kisebb veszélyt jelent és ugyanakkor a törvény által büntetendő tettek legenyhébb fokozatát képezi.
A kihágások elkövetésének megállapítása az arra felhatalmazott személyek, az úgynevezett ténymegállapító tisztviselők hatáskörébe tartozik.
A ténymegállapító a vétkes cselekmény megállapításakor köteles ténymegállapító jegyzőkönyvet (proces verbal de constatare) készíteni, amelynek tartalmaznia kell a megállapított kihágást, az elkövető személy adatait és egyéb, ezzel kapcsolatos részleteket.
A kihágások jogrendszerét szabályozó kormányrendelet előírásai értelmében a ténymegállapító jegyzőkönyv a következőket kell tartalmazza:
a) helyszín és dátum;
b) a megállapító tisztviselő neve, minősége, valamint annak az intézménynek az elnevezése, amelyhez tartozik;
c) a szabálysértő neve, lakhelye, valamint a személyazonossági igazolványba foglalt többi személyi adat;
d) a cselekedet leírása, elkövetésének helyszíne, ideje (év, nap, óra, perc), és minden olyan információ, amely a tett súlyosságának megállapítására és a károk felmérésére fontossággal bír;
e) a cselekedetet minősítő és büntető jogszabály feltüntetése;
f) amennyiben a kihágás forgalmi baleset okozója, a biztosítótársaság megnevezése;
g) amennyiben a szabálysértést büntető jogszabály megjegyzésként előírja, hogy a tettes 48 órán belül kifizetheti a minimális büntetés felét;
h) a jegyzőkönyvben foglaltak elleni panasz benyújtásának lehetősége, ennek határideje, az illetékes bíróság megnevezése.
Ha a szabálysértő kiskorú, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szülők (vagy törvényes képviselő) nevét és lakhelyét.
A ténymegállapító jegyzőkönyv összeállításakor a megállapító tisztviselő köteles közölni a szabálysértővel, hogy joga van kifogásolni a jegyzőkönyvbe foglalt tényeket, joga van ellenvetéseket tenni, amelyeket akár személyesen is beírhat a szabálysértő a jegyzőkönyvbe.
A jegyzőkönyv mindegyik oldalát köteles aláírni a kihágást megállapító tisztviselő és a kihágást elkövető személy is. Amennyiben a szabálysértő nincsen jelen a jegyzőkönyv összeállításakor (nem kötelező), valamint amikor nem tudja vagy nem hajlandó a jegyzőkönyvet aláírni, a tisztviselő köteles ezt a tényt feljegyezni és egy tanúval alátámasztani. Ebben az esetben a jegyzőkönyvnek kötelező módon tartalmaznia kell a tanú személyes adatait is. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem lehet tanú egy másik megállapító tisztviselő.
A ténymegállapító jegyzőkönyv semmisségét vonja maga után a következő elemek bármelyikének hiánya: a megállapító tisztviselő neve és minősége, a szabálysértő neve (elnevezése és székhelye, amennyiben egy jogi személy), a cselekedet leírása és elkövetésének napja, valamint a megállapító tisztviselő aláírása.
A kihágást megállapító és büntető jegyzőkönyv tartalma ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet panaszt benyújtani az illetékes bírósághoz, illetve ahhoz a bírósághoz, amelynek hatáskö-rében a kihágás történt.
A magánindítvány benyújtása a legtöbb esetben a végrehajtást felfüggeszti, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy amíg az indítványt a bíróság nem tárgyalja le, a kihágást elkövető személy nem köteles kifizetni a bírságot.
Ugyanakkor bizonyos esetekben az alapfokú bírósági határozat ellen felfolyamodást lehet benyújtani a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
