Kevesebbet ér a pénz, de nem lankad a vásárlói kedv

• 2022-12-13 15:59:05

• Nagy-Bodó Szilárd

Tovább nő az infláció

Novemberben a Román Nemzeti Bank enyhén felfele módosította 2022-es inflációs előrejelzését. A legutóbbi becslést augusztus folyamán tette közzé a pénzintézet, ehhez képest mérsékelt növekedéssel lehet számolni. 

Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja elmondta, hogy elsősorban azért volt szükséges korrigálni az előrejelzést, mert az energiaárak Európa-szerte a nyár folyamán, valamint az őszi hónapokban tovább emelkedtek. Ennek a közvetlen hatásait a kormány lépései, az ársapka jelentősen tompítja, viszont vannak közvetett hatások, amelyek a termelési költéségek megemelkedésében köszönnek vissza lakossági szinten is. Ez a közvetett hatás az energiaárak növekedése mellett a háborúra és az idei szárazságra is visszavezethető. A román gazdaság az elmúlt időszakban meglepően erős volt, a negatív hírek ellenére is erős maradt a belső kereslet, az emberek fogyasztottak, mondta a szakember.

Az infláció kapcsán Bálint Csaba nyomatékosította, hogy egy globális jelenségről van szó. 2019-ben nagyon alacsony inflációs számok jellemezték a gazdaságot, ennek ellenére akkor még Románia az első helyen volt az infláció emelkedését illetően, viszont idén mindenhol ott van az infláció, és ha az Európai Unió államait vizsgáljuk meg, akkor elmondható, hogy Románia valahol a tizedik hely környékén van, azaz valahol a középmezőnyben, emelte ki az igazgatótanács tagja. A kilátások kapcsán Bálint Csaba hangsúlyozta, hogy látszik egyfajta tetőzés, ez az idei év végét, valamint 2023 elejét fogja jellemezni. Ezt követően pedig elindulhat az infláció mérséklődése, ennek fényében jövő év végére a Román Nemzeti Bank 11% körüli inflációt vár. Az igazgatótanácsi tag azt is hozzátette, hogy ha figyelembe vesszük azt, hogy a kormányzat nemrégiben meghosszabbította az energiaárakra vonatkozó ársapkát, akkor még az sem kizárt, hogy 2023-at egy számjegyű inflációs mutatóval zárhatja Románia. Továbbá 2024-ben érhetjük el a válság előttihez közeli inflációs dinamikát.

Bálint Csaba beszámolt arról is, hogy globális szinten lassul a fogyasztás, lassul a kereslet, ami egyre inkább lefele fogja húzni az inflációt. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az ellátási láncokban tapasztalható nehézségek elkezdtek oldódni, tehát a termelési logisztika kezd helyrejönni a koronavírus-járvány okozta sokkból. Továbbá a kamatok emelkedése is a megtakarítások irányába ösztönözte az embereket, így kevesebb hitel kerül a gazdaságba, ami szintén pozitív hatással van az infláció csökkenésére. A jelenlegi harcban az is segítséget jelenthet, hogy az energiaárak nem fognak minden évben ilyen mértékben emelkedni, tette hozzá a szakember, azt sem titkolva, hogy ebben a tekintetben a kockázatok elég magasak, hiszen a háború alakulása számos tényezőt befolyásolhat.

Összességében nézve jelenleg ott lebeg a fejünk fölött a gazdasági recesszió gondolata, az infláció emelkedik, és a kereslet csökkenése várható, valamint szinte borítékolható, hogy 2023-ban Németország recesszióba kerül, amit Románia is meg fog érezni. Ezekkel a tényezőkkel együtt is azt tapasztalhattuk a Black Friday néven elhíresült fekete pénteki árkedvezménnyel teli napokon – merthogy Romániában ebből több is van –, hogy az emberek úgy vásároltak, mintha nem lenne holnap. Bálint Csaba elmondta, hogy ez nemcsak az elmúlt hetekben volt tapasztalható, hanem az év elején is. A háborús hírek, videók hatására Románia lakosságának nem az volt a reakciója, hogy elkezd takarékoskodni, hanem éppen ellenkezőleg, még nőtt is a fogyasztási kedv. Ennek magyarázata lehet az is, hogy az idei év elején teljesen újra nyitott a gazdaság, a kontakt intenzív szolgáltatói szektor is, és az embereknek két év kényszerspórolás után maradt megtakarításuk, amit most felhasználtak. Viszont a reálkeresetek lassulása, illetve több a hónapi negatív érték előbb-utóbb meglátszik a gazdaságon.

A szakember arról is beszélt, hogy a betéti kamatok is nőttek, azaz lekötés esetén nagyobb mértékben kamatozódik a pénz, jelenleg nem ritka a 8-9% körüli betéti kamat, ami – bár még így sem fedezi az inflációt – mégis a megtakarítások felé ösztönzi a lakosságot. Továbbá mind a globális gazdaság, mind az eurózóna gazdasága elég nehéz időszakba kerül az év végén, a jövő év elején, ennek a fő oka az energiakrízis és az orosz–ukrán háború. Ennek is lesznek olyan hatásai, ami be fog gyűrűzni a román gazdaságba.

Bálint Csaba úgy vélekedett, hogy a téli hónapok és a jövő év első fele nehéz időszakot rejteget, amikor különösen érdemes odafigyelni arra, hogy hogyan osztjuk be a családi költségvetést.