Kettős kiállítás Makfalván

Nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól

November 19-én délben kettős kiállítást nyitottak meg a makfalvi művelődési otthonban: a Szakkör műhelyeiben készített termékek bemutatására és Vass Áron-emlékkiállításra került sor. A legnagyobb értékeik azonban a gyermekek voltak.

Magyarországi támogatással tavaly óta működnek Makfalva községben a Szakkör alkotóműhelyei, az itt készült munkákat mutatták be a hét végén. A Szakkör megvalósulása a Nemzeti Művelődési Intézetnek köszönhető, amelynek kiemelt feladata, hogy támogassa a Kárpát-medence magyarságát, a páratlanul gazdag magyar kultúra átörökítésének és folytonosságának megtartását, valamint az értékeinket, hagyományainkat ismerő, gyökereihez ragaszkodó közösségek fejlődését. 

A vasárnap megnyitott kiállítás az alkotásról szól, de a múlt értékét őrző emberről és a jövőről is szól, mert a gyermekek is bekapcsolódtak a tevékenységekbe – hangzott el Tőkés Brigitta szervező megnyitóbeszédében.

Vass Imre polgármester arról biztosította a kiállítás szervezőit, hogy az önkormányzat a továbbiakban is támogatja a hasonló tevékenységeket, majd Gábor Áron Árpád református lelkész rámutatott: teremteni Isten tud, de az embert olyannak teremti, hogy alkotni tudjon abból az anyagból, amit Ő a semmiből hozott létre, amely az ember számára eszköz és alkotóelem lehet, hogy szemet, szívet, lelket gyönyörködtető művet hozzon létre. A művész keze nyomán csoda bontakozik ki az összebogozott szálakból, láthatóvá válik a fába rejtett mondanivaló, az ősi technikába beleszövik a mai világot – értékelte a kiállítást a lelkész. 

Kicsik, nagyok kreatív munkái

A Szakkör nevű kezdeményezést Magyarországon indították el a világjárvány idején, hogy alkotó közösségeket szervezzenek, s mivel igen eredményesnek bizonyult, kiterjesztették az egész Kárpát-medencére. A Nemzeti Művelődési Intézet minden alapanyagot és eszközt biztosít az érdeklődők számára, akik 19 népi és kézműves-

mesterség közül válogathatnak. Makfalva községet tavaly kapcsolta be a programba Tőkés Brigitta, a Wesselényi Művelődési Egylet elnöke, aki gyermekkorában az édesanyjától kapott egyik könyvből tanulta meg például a makramézást (fonalbogzást). Főleg felnőttek számára hirdetett meg tavaly szakköröket, de már gyermekcsoport is működik, s a tavaly ősszel elkezdődött tevékenységek során nemezelést, hímzést, bútorfestést, makramét, vesszőfonást, mézeskalács-készítést tanulhattak a helyiek. Fárasztó volt minden csoporttal hetente egyszer-kétszer több órán át dolgozni, de az eredmény megérte. A szervezőt munkájában helyiek és környékbeliek, ismerősök segítik. A tavalyi csoportok számára ingyenes volt a tanulás, idén jelképes összeget kell befizetni az oktatók honorálására. A tevékenységek nagy része a makfalvi kultúrotthonban zajlik hat csoportban, de már van egy hármasfalui csoport is, idén szovátaiak és erdőszentgyörgyiek is jelentkeztek, s volt olyan csoport is, ahol a minimális öt személy helyett huszonöten vettek részt. Múlt hét végén az összes szakkör munkájának eredményét láthatóvá tették – tudtuk meg Tőkés Brigittától, aki azért látta fontosnak bekapcsolódni ebbe a kezdeményezésbe, mert az általa vezetett egyesület tevékenysége során a közösségi élet hiányával találta szembe magát, ám a Szakkör programjainak és az itt tapasztalt élményeknek közösséggé forrasztó erejük volt, és bebizonyosodott, hogy egy-egy kézművesmunkában nemcsak a nők tehetségesek. Az ötletek, a kreativitás megjelent a munkákban és a kiállításban egyaránt – taglalta a szervező.

 Összegyűjtenék a hagyatékot 

A második tárlat a néhai makfalvi Vass Áron (1891–1979), a „székely harisnyás szobrász” életművének bemutatása volt. Vass Imre polgármester szerint minden makfalvi büszke kell legyen, hogy itt ilyen híres művész élt, akit nemcsak helyben, de Budapesten és a világ számos nagyvárosában ismertek. Gáspár Sándor, a Marosszéki Székely Tanács elnöke mutatta be a mindenki számára értékes hagyaték bemutatását felvállaló Horváth-Kovács Ádámot. Vass Áron állatszobrait nagyon sokan megvásárolták, őrizték, de nem tudták, milyen nagy művészeti értékük van. Pedig sokan messze földről jöttek ide szobrocskákat vásárolni, amelyek a mindennapi munka pillanatait is ünnepivé tudták tenni – mondta el a nyugalmazott rádiós szerkesztő, aki felvetette azt az ötletet, hogy Vass Áron szobrának életnagyságú mását fel kellene állítani a település központjában.

A marosvásárhelyi Horváth-Kovács Ádám közeli rokona volt az egykori makfalvi szobrászmesternek, gyermekkorában sokszor töltötte nála a nyarat, látta alkotni, látta nála Petőfi szobrát is, de igazán csak néhány éve kezdte tanulmányozni Vass Áron életét, hagyatékát, a rokoni kapcsolatokat, s ekkor ismerte meg szobrai nagy részét. Ezeket Makfalván kezdte felkutatni a múzeumban, magángyűjteményekben, aztán internetes felületen is, s mára már 230 személlyel áll kapcsolatban – így gyűltek össze az információk az itt-ott fellelhető szobrocskákról, amelyekről mind fényképeket készítenek, és feldolgozzák azokat. Vass Áront állatszobrászként ismerték az emberek, bivalyokat, medvéket alkotott leginkább, Murádin Jenő tollából monográfia is készült róla, de sok tematikus szobrocskát is készített a székely emberről, és van Petőfi-szobra is. Mai szobrászművészek is nagyra tartják a művészetét, Makfalva pedig nagyon büszke kell legyen rá, hiszen az egyik leghíresebb helybeli, akinek a művészetét népszerűsíteni kell – jelentette ki a kiállítás kurátora, aki köszönetet mondott Vass Imre polgármesternek, hiszen az ő támogatása nélkül nem született volna meg a kiállítás. A Vass Áron szobrairól készült képekből 32-t tettek közszemlére múlt vasárnap. Kérdésünkre Horváth-Kovács Ádám elmondta: mintegy 50 alkotásról tudnak, ezek többsége Erdélyben van, de Magyarországon és Párizsban is, főleg rokonoknál, és olyan darab is akad, amelyet galériából vásárolt meg a marosvásárhelyi rokon.

Vass Áron Az élet ábécéjében szépen fogalmazta meg a boldog, tisztességes élet örök érvényű szabályait, a kiállításon ezek is elhangzottak a fiatalok előadásában, valamint egy interjúrészlet is előkerült a Marosvásárhelyi Rádió Aranyszalagtárából, amelyben elhangzik: Vass Áron 14 évesen kezdett el a szobrászat felé kacsingatni, az első kiállítása Moldovában volt, az első díjait Bukarestben nyerte. A boldogsága az volt, ha alkotásaival másokat boldoggá tett, és személyesen Tamási Árontól tanulta meg, hogy ha meghal, művei révén tovább él.