Késik a földreform befejezése

A 2016. december 21-én életbe lépett kormányrendelettel újra meghosszabbították a földtulajdon-visszaszolgáltatás határidejét. Ez már a harmadik időpont, amelyet elfogadtak. A 2013-ban megjelent 165-ös törvény előírta, hogy 2016. január 1-ig le kell zárni a földtulajdon-visszaszolgáltatási folyamatot Romániában. 

Ez nemcsak a birtoklevelek kézbesítésére vonatkozott, az volt a célja, hogy a kommunizmus idején önkényesen eltulajdonított ingatlanok jogi helyzetét tisztázza, hogy beinduljon a természetben vissza nem szolgáltatott javak piaca. 

Az említett törvény 20. cikkelyének (5) bekezdése szerint a vissza nem igényelt mezőgazdasági területek és ingatlanok az országos alapba kerülnek. Ezekről összeállítanak egy dossziét, majd a 27. cikkely szerinti kritériumok alapján az országos ingatlankezelő ügynökség meghatározza a pontszámértéküket. A pontszámok alapján lehetett volna versenytárgyaláson – a fennmaradt területekből – vásárolni belőlük a virtuális ingatlanpiacon. A kormány 2015. december 30-i ülésén a 66-os rendelet egyetlen cikkelyében a korábbi határidőt 2017. január 1-re tolta ki. Akkor a határidő-meghosszabbítást a kormány egyebek mellett azzal indokolta, hogy nem tudják biztosítani a hátramaradt birtoklevelek kitöltéséhez szükséges személyzetet, ugyanakkor nincsenek földmérők, akik pontosan megállapítanák a területfölösleget. Azóta a közigazgatási egységek szerződést kellett volna kössenek olyan szakcégekkel, amelyek elvégzik a kataszteri felmérést és településenként véglegesítik a földtulajdon-visszaszolgáltatási folyamatot. 

Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának tagja szerint az országban mintegy 5400 hektár terület tulajdonjogát kellene tisztázni, hogy ne kerüljön az országos földalapba. Emellett több megye prefektúrájáról jelezték a kormánynak, hogy még mindig nem sikerült megoldani a földosztást, így amennyiben megmarad a 2017. január elsejei határidő, és a vitás, ki nem osztott földek az állami ingatlanügynökséghez kerülnek, ez sérti a volt tulajdonosok tulajdonjogát, mivel az állami tulajdonba került területeket már nem adhatják vissza természetben. Ugyanakkor a fennmaradt területeket nem adták át az állami ügynökségnek, hiszen az ezekre vonatkozó okiratokat, átadási-átvételi egyezményeket  nem sikerült rendezni, ezért – a kormányrendelet indoklása szerint – szükségessé vált újra meghosszabbítani a határidőt. A földreform után fennmaradt és az állami ingatlanügynökség tulajdonába kerülendő területek és az épületek értékesítésére vonatkozó, utólag kibocsátott alkalmazási szabályokat módosítani kell. Erre való tekintettel a 2016-ban kibocsátott 98-as számú kormányrendelettel az ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot lezáró 2013/165-ös törvényben megjelölt határidőt 2018. január elsejéig hosszabbítják meg (10. cikkely). 2018. április 15-ig az országos ingatlanügynökség minden közigazgatási egységre el kell készítse azt a kimutatást, amiből kiderül, hogy mennyi földterület és épület maradt tulajdonos nélkül, és hat hónapon belül a helyi földosztó bizottságok át kell adják ezeket az ügynökségnek. 

Maros megyének is kedvez a határidő-hosszabbítás, ugyanis a prefektúra hatáskörébe tartozó megyei földosztó bizottság adatai szerint, annak ellenére, hogy több mint egy év állt rendelkezésükre, 2017 januárjáig a 102 közigazgatási egységből mindössze 52 közölte a megyei hatósággal, hogy miként állnak a tulajdon-visszaszolgáltatással, és ezek közül 28 községben fejeződött be a folyamat.

A jogszabály szerint a polgármesteri hivatalok szerződést kell kössenek egy kataszteri felmérést, térképezést végző céggel. A munkálatokat az országos kataszteri és ingatlankezelő ügynökség költségvetéséből fedezik – tudtuk meg Lucian Mănişortól, a Maros megyei kataszteri hivatal vezetőjétől.

Tudomásuk szerint tavaly hat község kötött szerződést szakcégekkel, és ennek köszönhetően be is fejezhették a földosztást. Lucian Mănişor szerint mind a községeket, mind a kataszteri hivatalok alkalmazottait felkészületlenül érte az új digitális feltérképezési és kataszteri nyilvántartási módszer.   Mind a törvénykezésben, mind a technikai kivitelezésben vannak olyan követelmények, amelyekhez alkalmazkodni kellett. Meg kellett tanulni használni az új számítógépes kataszterezési programot, hatalmas adatmennyiséget kell feldolgozni. A megyei kataszteri hivatalhoz is alkalmaztak új munkatársakat, akiket meg kellett tanítani az új rendszer használatára. Ehhez hasonló a helyzet a községeknél is, emellett, az eddig hozzávetőlegesen bejelölt vitás felületek helyzetét most pontosan kell tisztázni, berajzolni a térképre. Azt még nem tudni, hogy az idén hány közigazgatási egység köt szerződést, mivel még nem fogadták el az országos kataszteri hivatal költségvetését, így azt nem tudni, konkrétan Maros megyére mennyi jut, és ebből hány község térképezési munkálatait fedezhetik.

A megyei kataszteri hivatal nyilvántartása szerint eddig Maros megyében 180.000 birtoklevelet fogadtak el (érvényesítettek), még hátravan a kibocsátandó mennyiség mintegy 20%-a, ami hozzávetőleg 40.000 birtoklevelet jelent. A hivatalvezető pozitív példaként említette Szászkézdet, ahol sikerült befejezni a birtoklevelek kiosztását.