Kényszerdeportálás – az emberi jogok megsértése
2011-12-19 17:27:13
- Mózes Edith
A fenti címmel készít jelentést Egidijus Vareikis litván képviselő, amelyet az Európa Tanács januári közgyűlésén tűznek napirendre. A múlt héten az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága párizsi ülésén elfogadta Frunda György szenátor módosító javaslatát, amelyet a bizottság megszavazott.
A fenti címmel készít jelentést Egidijus Vareikis litván képviselő, amelyet az Európa Tanács januári közgyűlésén tűznek napirendre. A múlt héten az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága párizsi ülésén elfogadta Frunda György szenátor módosító javaslatát, amelyet a bizottság megszavazott.
A Népújság kérdésére Frunda György elmondta: egy készülő jelentésről van szó, múlt kedden volt a bizottsági vita és a végső szavazás, a januári ülésszakon valószínűleg napirendre kerül a jelentés. Azokról a népcsoportokról volt szó, amelyeket erőszakkal költöztettek el lakhelyükről: a volt Jugoszláviában kilakoltatott népcsoportokról, Törökországról, a volt szovjet államokról, a balti országokról, Ciprusról stb.
Frunda szerint igazságot csak úgy lehet szolgáltatni, ha azoknak is igazságot szolgáltatnak, akiket a 40-es évek végén, 50-es évek elején etnikai vagy politikai okokból meghurcoltak és kitelepítettek: németeknek, magyaroknak vagy horvátoknak például, akiket kilakoltattak adott esetben saját országukban, más esetben elvitték őket Szibériába, sokan eltűntek, mások több év elteltével hazajöttek. Ezek az emberek sohasem kaptak elégtételt. Ezeknek igazságot kell szolgáltatni olyan értelemben, hogy az országok nemzeti szinten fogadjanak el olyan törvényeket, amelyekben elsősorban bocsánatot kérjenek a közösségtől, másodsorban az eltűntek örököseinek szolgáltassanak kártalanítást.
– A szakbizottság egyhangúlag fogadta el az ön javaslatát?
– Ketten-hárman tiltakoztak ellene. Például Oroszország és Törökország. A igazság kiderítését a történészekre kell bízni, de a tagországoknak olyan törvényeket kell hozniuk, amelyek biztosítják a kártalanítást. A szakbizottság az én javaslatomat fogadta el, és ez kötődik egy másik cikkelyhez, amely már kártalanításról is szól. A jogi és emberjogi bizottság megszavazta, ebben a formában kerül majd a parlamenti közgyűlés elé.
– Múlt szerdán ülésezett a politikai bizottság.
– A politikai bizottságban a választási jogról beszéltek, a megbeszélésen jelen volt a Velencei Bizottság négy tagja. Titus Corlăţean PSD-s szenátor felvetette, hogy Romániában anyagi megfontolásokra hivatkozva össze akarják vonni a helyhatósági és parlamenti választásokat. A Velencei Bizottság szerint ez nem elfogadható, mert az összevont választások megzavarják a választókat. A választópolgárnak joga van ahhoz, hogy tiszta képet lásson, tudja, hogy miről szavaz, milyen hatáskörökről. Nem egészséges, amikor túl sok dologról kell döntenie egyszerre. Felvetődött az elektronikus, illetve a levélszavazás, amelyet határozottan elutasítottak, mivel ellenőrizhetetlen, óriási a csalási lehetőség, ugyanakkor elutasították a mozgóurnás szavazást is, mert azok is ellenőrizhetetlenek.
– A Velencei Bizottság véleménye kötelező vagy csupán ajánlás jellegű?
– A megfogalmazás pillanatában kötelezővé válik. A bizottságban csak társalgási szinten hangzottak el a vélemények. Egyébként ugyanezt fogalmazta meg Szabó Vilmos magyar MSZP-s képviselő is. A Velencei Bizottság tagjai azt mondták, várják a hivatalos megkeresést.
