Karácsony máshol?

Az adventi vásár mint turistacsalogató

Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás. Itt, Erdélyben, Székelyföldön a karácsony a családdal való együttlétről szól, kevésbé jellemző, hogy a szentestét valamelyik világvárosban vagy éppen egy egzotikus helyen töltenék a családok. A szeretet ünnepét megelőző időszakban azonban akadnak, akik elutaznak valamelyik európai nagyvárosba megtekinteni az ottani karácsonyi vásárt, mások pedig a két ünnep között wellnesspihenésre fizetnek be. Része-e az ünnepnek és az ünnepre való hangolódásnak az utazás, hogyan próbálják az adventi vásárok odacsalogatni a turistákat? – erről beszélgettek a december 8-10. között Marosvásárhelyen megszervezett Kult Fesztiválon dr. Horváth Alpár egyetemi tanár (BBTE, Gyergyószentmiklós), Szántó Lóránt turisztikai szakember, a Visit Maros vezetője és dr. Tóth-Batizán Emese szociológus.

– Egy olyan időszakban vagyunk, amit nyilvánvalóan a turizmus kihasznál mind a kereslet, mind pedig a kínálat oldalon – véli dr. Horváth Alpár. – A székelyföldi társadalom alapvetően hagyományos, konzervatívak vagyunk, a karácsonyt általában otthon töltjük, szeretteink körében, az én értékrendembe is kevésbé fér bele az, hogy karácsonykor utazzak, hacsak nem azért teszem, hogy a családom meglátogassam. Vannak azonban, akik ilyenkor is szívesen utaznak, és ezt az igényt a gazdaság, a kereskedelem felismerte, így november végétől január 10-ig szinte verseny van a városok között, mindenik igyekszik megmutatni magát, vásárokat szerveznek, a közösségi média tele van a kolozsvári, nagyszebeni, nagyváradi vásárok kínálatával – tette hozzá. – A legtöbb vásár a történelmi városközpontban kap helyet, így egyszerre érvényesülni tud a vásári hangulat, valamint az épített örökség vonzereje. Van egy globális trend, mindenki próbál erőforrásait kihasználva, minél gazdagabb, színesebb felhozatallal előrukkolni. A marosvásárhelyi főtéri vásár kapcsán az egyetemi oktató elmondta, ez intimebb, barátságosabb, nincs túlgondolva, sem túldíszítve, és pozitívum, hogy megmutatkoznak azok a helyi termelők, akiknek a portékáját máshonnan esetleg nem ismerheti a nagyközönség. Kolozsváron viszont a máramarosi néprajzi termékeket kínáló eladók vannak szép számban jelen.

Az európai nagyvárosokba régóta szerveznek kirándulásokat ebben az időszakban, a karácsonyi vásárok apropóján, és érdekes, hogy Erdély is beszállt ebbe a versenybe, ma már utazási irodákon keresztül is elérhetők például háromnapos, kétéjszakás kirándulások, amelyek érintik a váradi, kolozsvári és szebeni karácsonyi vásárokat, ugyanakkor minden városban van szabad program, illetve kulturális programlehetőségeket is össze lehet kapcsolni ezekkel az utakkal, a turisták megismerkedhetnek az erdélyi kultúrával, például be lehet mutatni nekik a borkultúrát helyi borpincék bevonásával.

A legszebb karácsonyfa másolata

Tóth-Batizán Emese megjegyezte, idén felröppent a sajtóban a hír, hogy a European Best Destination utazásra szakosodott weboldal szerint Craiován, Dolj megye székhelyén csodálható meg Európa legszebb karácsonyfája. Tudni kell, hogy a craiovai önkormányzat komoly összeget, több mint húszezer eurót fizet azért, hogy ezen a weboldalon népszerűsítsék a várost mint turisztikai célpontot. Mint mondta, számtalan pozitív megjegyzéssel illették a fát, viszont utólag kiderült, hogy az tulajdonképpen a 2015-ben Vilniusban felállított karácsonyfa tökéletes másolata.

A karácsonyi vásárok elsősorban a helyiekről szólnak

A kérdésre, hogy tapasztalnak-e növekedést a turisták számában a karácsonyi vásár idején, Szántó Lóránt, a Visit Maros vezetője rámutatott, a karácsonyi vásárok elsősorban a helyiekről szólnak, nem a turistákról. Nagyon különleges dolgot kell kitalálni és azt előzőleg megfelelően népszerűsíteni ahhoz, hogy ide lehessen vonzani a turistákat, rá kell építeni egy egész marketingfolyamatot, és nem feltétlenül a vásár kell legyen a vonzóerő, hanem olyan rendezvényeket kell szervezni ebben az időszakban, ami ott tudja tartani a turistákat. – Bármilyen is legyen az a vásár, bármilyen reklámot is építenek köréje, nem elég. Kelet-Európában még nagyon konzervatívak vagyunk, a statisztikák szerint az emberek alig húsz százaléka utazik ebben az időszakban, és azoknak, akik ezt teszik, a többsége rokonokhoz, barátokhoz megy látogatóba. A fennmaradó rész pedig elsősorban wellnessközpontokat, illetve nagyvárosokat keres fel – világított rá a turisztikai szakember, aki szerint nem lehet kijelenteni, hogy a vásár miatt többen jönnének Maros megyébe, az viszont tény, hogy az idén több látogató érkezett megyénkbe a tavalyhoz viszonyítva, és az elmúlt évi számok nagyobbak, mint az azt megelőző évben, tehát a trend növekvő tendenciát mutat, de a csúcsnak számító 2019-es év szintjét még nem sikerült elérni, lehet, hogy még jövőben sem fogjuk, de előbb-utóbb megtörténik, amennyiben nem lesznek kedvezőtlen külső befolyá-sok.

Arra kíváncsiak, hogyan élnek a helyiek

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nem elég, ha számos látványosság van egy térségben, el is kell tudni adni azokat, fel kell kelteni a turisták kíváncsiságát ahhoz, hogy célba vegyenek egy adott térséget. A kulturális turizmus vonzerejéhez pedig az épített örökség és a kiállítások, a rendezvények, fesztiválok, karneválók, de a gasztronómia is hozzátartozik. Szántó Lóránt szerint a tapasztalat az, hogy egyre többen kíváncsiak a tradíciókra, az emberek nem azért mennek el valahová, hogy megnézzenek egy adott épületet vagy egy kiállítást, hanem abba szeretnének betekintést nyerni, hogyan élnek ott az emberek, vagy éppen milyen jellegzetes ételeket esznek. Mint mondta, Romániában Nagyszeben volt az első, amely próbált pozicionálódni a karácsonyi vásárok piacán, tehát a szervezett körutak általában nem hagyják ki Szebent, annak ellenére, hogy biztosan van még hasonlóan szép karácsonyi vásár az országban. A Visit Maros vezetője hozzátette, ismeretei szerint Ausztria volt az első, amely elkezdte a karácsonyi vásárokban rejlő turisztikai lehetőséget kiaknázni, hogy kitöltse azt az időszakot, amikor még nincs elég hó, így nem mennek a sízni akaró turisták.

Kicsik vagyunk, és kicsiként gondolkodunk

Tóth-Batizán Emese kérdésére, hogy mi lehet az oka annak, hogy Marosvásárhely vagy akár a többi székelyföldi város nem szerepel az „adventi vásártérképen”, a Visit Maros szakembere kifejtette, nem az a fő gond, hogy kicsik vagyunk, hanem hogy kicsiként gondolkodunk, nem is próbálunk nagyot alkotni, nagyot álmodni. Nem tudjuk megmutatni magunkat, hiszen ahelyett, hogy a multikulturalitást mint előnyt helyeznénk előtérbe, pont ezt próbáljuk elrejteni. Ha azt próbálnánk megmutatni, hogy például egy karácsonyi vásáron ott vannak a románok és a magyarok, de mellettük a zsidók és az örmények vagy akár a romák is, az igen ütős lenne, akár ide tudná vonzani a turistákat. Ugyanakkor, ahogy megjelenik egy újdonságnak számító színfolt, például a Kult Fesztiválhoz kapcsolódó, kötött sálból készült karácsonyfa, ellene vagyunk, csak azért, mert nem ahhoz vagyunk szokva – utalt az elmúlt időszak eseményeire Szántó Lóránt.

Dr. Horváth Alpár megjegyezte, a turizmus alakulása nem függetleníthető a világban körülöttünk zajló eseményektől, hiszen az, hogy a közvetlen szomszédunkban háború van, egy külföldi, például egy amerikai turista szemében visszahúzó tényező lehet. Ugyanez a helyzet Izrael esetében, ebben az időszakban valószínűleg sokan utaztak volna vallási indíttatásból a szent helyre, viszont az ottani feszültségek jelentősen rányomják a bélyegüket a turizmusra. Ugyanakkor európai nagyvárosokban az adventi vásárok kapcsán felmerülhet a terrorfenyegetettség is, hiszen sok ember tömörül egy helyen. Megtörténhet tehát, hogy akadnak külföldiek, akik ilyen szempontból biztonságosabbnak érzik Romániát, mint például Franciaországot vagy Németországot.

Az egyetemi oktató úgy véli, Erdélyben, Székelyföldön a turizmus terén integratív szemléletre lenne szükség, fontos lenne a hagyományainkat bevonni a térség vonzerőkínálatába, hogy az ide érkezők tudják hasznosan és kellemesen eltölteni az idejüket, ha egy napot eltöltenek egy adott helyszínen, másnap legyen lehetőségük a környéken valami mást is megnézni, kipróbálni. A kastélyok mint fő vonzerő kerültek be a Maros megyei turisztikai kínálatba, azonban sok esetben romos, elhanyagolt épület fogadja a turistákat. Vannak ugyan pozitív példák, szépen felújított kastélyok, amelyek kulturális attrakcióként működnek, ellenben az ellenkezőjére is bőven van példa.

A beszélgetés során a családbarát helyekről is szó esett, hiszen a gyerekes családok számára rendkívül fontos szempont, hogy olyan úti célt, szállást válasszanak utazáskor, ahol a gyerekek is jól érzik magukat, esetleg programlehetőség is van, ami lefoglalja őket. Szántó Lóránt elmondta, Erdélyben is növekvőben van azon turisztikai egységek száma, amelyek családokban gondolkodnak. A régi felújított szálláshelyeknél adott a felület, nem igazán van ahová betenni több pótágyat, de az új szállodáknál már ez is szempont, és az éttermek is egyre inkább odafigyelnek a kisgyerekes családok igényeire.