2024. december 18., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A globális mentálhigiénés krízis valódi arca

Miért nem vagyunk képesek önmagunktól boldogok, teljesek lenni? Milyen hatása van a mentális egészségre a túlzott orvosi megközelítésnek, és hogyan változtak a statisztikák a koronavírus-járvány, a globalizáció és a digitalizáció hatására? A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures előadás-sorozatának legutóbbi alkalmán, február 20-án ezen kérdésekről beszélgettek a meghívott szociológusok, dr. Ashley Frawley és dr. Ioan Hosu az MCC kolozsvári központjában.

Valóban globális krízis zajlik a mentális egészség terén? Számos hír szól a depresszió, a szorongás és más mentális egészségi gondok arányának növekedéséről, dr. Ashley Frawley szerint azonban inkább a diagnózisok meghatározása, a felmérések torzítása és a nyugati társadalom megváltozott hozzáállása áll az aggasztó információk mögött. Például valóban növekvő tendenciát mutat a szorongás, a depresszió rátája, viszont csökkent az öngyilkosságok száma, és a koronavírus-járvány is csak enyhén hatott ki az emberek mentális egészségére. A kanadai származású előadó a Kenti Egyetem szociológusa és az MCC brüsszeli központjának vendégkutatója, korábban a Swansea Egyetem oktatója volt kriminológia, szociológia és szociálpolitika területen. Az MCC eseményén a szakértő kijelentéseire dr. Ioan Hosu, a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció és Közkapcsolatok Tanszékének vezetője reflektált. A beszélgetést Gábor Emőke pszichológus, az MCC volt diákja moderálta.

Ashley Frawley személyes tapasztalatain keresztül mutatta be a cancel culture és a globalizáció okozta legnagyobb problémákat. A hagyományok eltűnésekor elveszítjük az identitásunkat, és egyre nehezebb meghatározni, hogy mit jelent nőnek, férfinak vagy egy nemzet részének lenni. A helyzetet tovább rontja az is, hogy vallásunkat sem gyakoroljuk. Minden az egyén köré koncentrálódik, és az életünk egyetlen céljává tesszük érzéseink megélését, a boldogság elérését.

Az előadó felhívta a figyelmet az énközpontú életforma és a terápiakultúra terjedésének következményeire is: az elszigeteltség miatt elvesztődnek emberi kapcsolataink, kockázattá válik a bizalom, a túlgondolás hatására hamis diagnózisokat állítunk fel magunkról, minden érzésünk tünetté válik, védhetetlenek leszünk csalások és manipulációk ellen. Ezért önfejlesztő könyvekben, antidepresszánsokban, orvosi diagnózisokban keressük a megoldást, és nem magunkat vonjuk felelősségre. „Akinek céljai vannak, majdnem mindent képes elviselni” – vallotta az előadó, majd hozzátette: a megfelelő stresszkezelésnek, a problémáinkkal való szembenézésnek, felelősségvállalásnak élénkítő és jótékony hatásai is vannak, nem kell teljesen elkerülni minden nyomást. 

A beszélgetés során a szociológus három jelentős változást vázolt fel a mentálhigiéné területén. Támogatta a tényt, hogy elérhetőbb az egészségügy, könnyebben kérünk segítséget, és nyíltabban beszélünk mentális gondjainkról. Elítélte viszont a mindennapok túlzottan orvosi szempontú megközelítését, hogy már a gyászt is betegségként, egy kapcsolat megszakítását is mentális kárt okozó faktorként kezeljük. 

A romániai helyzetre reflektálva Ioan Hosu kifejtette, hogy nincsenek mentális egészséget építő stratégiáink, hazánkban még mindig az egészségügyi ellátás igénybevétele és a betegségek nyílt vállalása okoz gondot. Sokan még ma is isteni büntetésként tekintenek egészségi problémákra, vagy félnek a társadalmi kirekesztettségtől, amit ennek felvállalása eredményez. Ugyanakkor aggasztó, hogy régiónkban csak most ismerkedünk a negyedik ipari forradalom fogalmával, algoritmusokkal és mesterséges intelligenciával, miközben életünket már rég az okoseszközök uralják.

Az esemény zárógondolatai között szó esett arról, hogy az átláthatóság és bizalom hiánya milyen károkat okozhat családon, munkahelyen, államon belül. Elfelejtettünk az emberi lét szerves részeként tekinteni a személyes kommunikációra és a baráti támogatásra. Ashley Frawley hozzátette: úgy látja, az erdélyi társadalomban még megvannak a valódi emberi kapcsolatok és a közösségen belüli segítségnyújtás szándéka, de a társadalomnak fel kell készülnie a beszivárgó nyugati hatásokra. (közlemény)


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató