Juhszemle negyedszer

Úgy tűnik, a juhtartó gazdák megtalálták az utat a jövedelmező termelés felé.

A statisztikai adatok szerint megyénkben az év elejétől, miközben csökkent a szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány, jelentősen, 13.000 fővel növekedett a juhállomány. Úgy tűnik, a juhtartó gazdák megtalálták az utat a jövedelmező termelés felé az állományok fajtisztaságának, az állatok termelőképessége, termékenysége javulásának köszönhetően, valamint annak, hogy a tenyésztők folyamatosan gyarapítják szakismereteiket. Emellett a jobb minőségű tej- és tejtermékek, a gyapjú, szőrme iránt is nő a kereslet. Ez derült ki a pénteken Felsőrépán (juh és kecske) és szombaton Nyomáton (juh) szervezett bemutatókon.

Mindkét településen a rendezvények negyedszeri megszervezéséhez a helyi önkormányzat mellett hozzájárult a megyei tanács, a megyei mezőgazdasági kamara és az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal. A bírálóbizottságokban részt vevő szakemberek érdeklődésünkre elmondták, mind a Felső-Maros menti, mind a nyárádmenti tenyésztők állatai – anyajuh, tavalyi jerke, berbécs – bizonyítják, olyan állományokhoz tartoznak, amelyek nagy termelékenységűek, jól hasznosítják a takarmányt, magukon hordják a gazdák tenyésztési szakmai hozzáértésének jeleit, a minőségi mutatók gyarapodását. Továbbá javult a juhok biológiai teljesítőképessége is (szaporodás, tej-, hús-, gyapjúhozam stb.). A szakemberek számára egyértelmű, hogy a juhállományok jól ellenőrzött nemesítési és kiválasztási folyamat eredményei. A juhosgazdák körében új irányzat tapasztalható: egyre többen térnek át a húsfajták tenyésztésére. Ez azzal magyarázható, hogy a lakosság számbeli növekedésével megnőtt a hús iránti kereslet.

A nyomáti bemutatón Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke gratulált a jelen lévő 11 gazdának, hangsúlyozta, hogy az intézménynek, amelyet képvisel, egyik alapvető célja az állattenyésztők támogatása. Gratulált a juhtenyésztőknek nemcsak azért, mert szép állatokat mutattak be, hanem azért is, mert fogékonyak az új tenyésztési technikák, módszerek iránt.

– Egy ilyen rendezvényen a résztvevők kicserélhetik tapasztalataikat, megbeszélhetik problémáikat, gondjaikat. Új ismeretségek kötődnek, együttműködést lehet kezdeményezni. A helyben történő szakmai továbbképzés mellett ezek a tényezők is a juhbemutatók hozadékai – mondotta Szabó Árpád.

A nyomáti tetőn, Kovács Sándor juhtenyésztő farmján szervezett rendezvény látványosságai közé tartozott a gyapjúnyíró verseny, amelyen a legfiatalabb a 16 éves Kovács Zsombor volt, aki már zsenge gyerekkora óta segédkezik édesapjának. Egyébként a kiállítók zöme fiatal és középkorú volt.

– A juh- és kecskebemutatókon évről évre több a fiatal juhosgazda, és ez ígéretes a juhtenyésztés szempontjából – vélekedett Fábián Attila, a megyei mezőgazdasági kamara nyárádszeredai mérnöke, akire a legtöbb feladat hárult a negyedik nyomáti juhbemutató szervezésében. A díjazottak névsorát helyszűke miatt nem közölhetjük, viszont idekívánkozik Nicolae Drăgan állattenyésztési mérnök véleménye: – Nem nyerhet mindenik résztvevő, de bizonyos, hogy mindannyian új ismeretekkel, információkkal térnek haza, és ez is nyereség.