Jövőtől olcsóbb lehet a szennyvízszolgáltatás

Első házként fogadta el hétfőn a szenátus a csatornadíj héajának csökkentéséről szóló RMDSZ-es javaslatot, amelynek célja a rezsikiadások csökkentésével segíteni a családok megélhetését. Az intézkedés bevezetését az RMDSZ választási programja is tartalmazta, egyéb családbarát adópolitikai célkitűzésekkel együtt.

„A szövetség prioritásának tekinti a családközpontú politika erősítését a gazdaságban, az adópolitika, illetve a közszolgáltatások terén is, hiszen közösségünk megmaradásához és számbeli növekedéséhez szülőföldjén megfelelő életfeltételekre van szükség. Örömmel láttuk, hogy a többségi pártok is belátták javaslatunk szükségességét” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője hétfőn azt követően, hogy a szenátus plénuma elfogadta a szövetség rezsicsökkentő kezdeményezését.

Cseke Attila kifejtette, az RMDSZ javaslata értelmében 2019. január 1-jétől 19 százalékról 9 százalékra csökken a szennyvízszolgáltatás héája. „A hatályban lévő jogszabály szerint, amely szintén az RMDSZ-től származó ötlet volt, az ivóvíznek már több mint két éve 9 százalékos a hozzáadottérték-adója. A csatornadíjak azonban 19 százalékos szinten maradtak. Ezt a rendellenes helyzetet orvosolja a Szabó Ödön képviselő által kidolgozott RMDSZ-javaslat: ezután a víznek a háztartásba érkezéskor és távozáskor is csökkentett, 9 százalékos héája lesz. Ez valós rezsicsökkenést eredményez majd, több pénz marad a lakosok zsebében, amit más javak, szolgáltatások megvásárlására fordíthatnak” – fogalmazott Cseke Attila.

Tánczos Barna szenátor, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja rámutatott, az Eurostat adatai szerint a romániai háztartások átlagosan jövedelmük több mint 40 százalékát költik közszolgáltatásokra, lakbérre és bankhitel törlesztésére. „Ez már megterhelőnek számít. Románia lakossága óriási rezsiköltségeket fizet jövedelméhez képest. Ezen az arányon minden lehetséges eszközzel változtatni kell” – vélte Tánczos Barna. A szenátor hozzátette: „amennyiben hasonló intézkedésekkel sikerül javítani a lakosság életszínvonalát, azzal közvetve olyan szolgáltatási ágazatok fejlődését is elősegítjük, amelyekre jelenleg igen kevés pénze van a lakosoknak. Ilyen például a hazai turizmus, a kultúra, a különböző oktatási szolgáltatások, amelyek mind egy adott szintű életszínvonalat feltételeznek.” 

A jogszabály esetében a képviselőház hozza a végső döntést. (közlemény)