2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lépések a körkörös gazdaság kiépítésére

Május 4-én Marosvásárhelyen korszerű pillepalack-újrahasznosító üzemet avattak, amely nagy lépés a körkörös gazdaság elveinek a megvalósítása irányába. Az utóbbi évtizedek környezeti rombolására való tekintettel a környezetvédők kidolgozták a körkörös gazdaság elvét, amelynek a lényege, hogy egy ipari egység tervezésekor, mindamellett, hogy környezetkímélő anyagokat használnak a csarnok felhúzásakor, figyelembe veszik azt is, hogy az előállított terméket, amikor szükséges, hogyan hasznosítsák újra. Számunkra még új ez a felfogás, de Románia fenntartható fejlődési stratégiája, valamint az Agenda 2030 már konkrét lépések ez irányba. A stratégia kidolgozását és kivitelezését Románia kormányának Fenntartható Fejlődés Főosztálya vállalta fel. Borbély László államtanácsossal, a főosztály koordinátorával arról beszélgettünk, hogy a konkrét példán túl miként állunk Romániában a rendszer kiépítésével. 

A fenntartható mezőgazdasági konferencián


– Európai színvonalú, korszerű üzemet avattak Marosvásárhelyen, de ez csupán egy vékony szelete annak, aminek a fenntartható fejlődési stratégia szerint is működnie kellene Romániában. Igaz, a körkörös gazdaság még Európában is gyerekcipőben jár. 

– Amint az üzem avatásakor is elmondtam, ahhoz, hogy elfogadjuk ezt a példát, meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat, a mentalitásunkat, sokkal környezettudatosabban kellene gondolkodnunk mind egyéni, mind politikai szinten, valamint a civil és az üzleti szférában is. Örömmel tapasztalom, hogy van hajlandóság és előrelépés a magánszektorban. Csak hogy egy fontos ágazatát említsem: a bankok a taxonómia alapján környezetvédelmi szempontból alaposabban megvizsgálják, hogy milyen vállalatnak adnak hitelt. Ha környezetszennyező tevékenysége van, akkor több garanciát kérnek, és más hitelkeretet nyújtanak, miközben előnyös ajánlatok vannak a környezetvédelmi beruházásokra. A marosvásárhelyi példa is igazolja, hogy az ilyen hozzáállás változásokat is eredményez. Az is örvendetes, hogy a lakosság is igényli a szelektív hulladékgazdálkodást, hiszen a Marosvásárhelyen nemrég kihelyezett szelektív tárolók tele vannak. A rendszert azonban működtetni kell, ez pedig csak szervezés kérdése. Nem olyan komplikált az újrahasznosítás, azonban, amennyiben nincs meg a lánc minden szeme, felborulhat a rendszer, és emiatt az EU-ban Románia nem áll a legjobb helyen. Ahhoz, hogy a szelektív hulladékgazdálkodás, különösen a körkörös gazdaság – amelynek része kell hogy legyen az előbbi – jól működjön, kell egy keret. Tavaly szeptemberben az Európai Unió 18. országaként jóváhagytuk az EU normáinak megfelelő nemzeti körkörös gazdasági stratégiát, az idén véglegesítettük az akcióterv első változatát, amely kilenc nagy területen (szállítás, mezőgazdaság, IT, víz- és hulladékgazdálkodás stb.) konkrét célkitűzéseket tartalmaz. Kormányszinten megalakult az akciótervet kivitelező koordinációs csoport, amelyet a főosztály irányít. Ebbe többek között a minisztériumok képviselői tartoznak, azok, akik majd területenként egy-egy minisztériumban felelnek azért, hogy az elveket beépítsék a szektoriális politikákba, ők kell majd „aprópénzre” váltsák mind a stratégiát, mind az akciótervet.

– A körkörös gazdaságra való átállás költségekkel is jár, hiszen, amint a marosvásárhelyi gyárban is láttuk, új, korszerű berendezéseket kell felszerelni, működtetni, illetve, ha más téren gondolkodunk, akkor a környezetkímélő beruházások is jóval nagyobbak, költségesebbek, mint egy olyan ipari egység esetében, ahol ezt nem veszik figyelembe. Ez hátráltathatja az elvek valóra váltását. 

– Valóban, állami támogatás nélkül nehezen lehet megfelelni a környezetvédelmi követelményeknek, hiszen logikus, hogy az ilyen jellegű beruházásokkal megnőnek az előállított termékek költségei, amelyek az árakban tükröződnek és azokkal szemben, akik nem fektetnek be ezen a téren, alulmaradnak, termékeik eladhatatlanná válnak. Az EU-ban 12% százalék a körkörös gazdaság alapján újrahasznosított anyag, Romániában mindössze 1,3%. Elsősorban tudatosítani kell, hogy érdemes ezen a téren befektetni a magánszektorba. A technológiát pedig az állam kell támogassa. És nem csak az újrahasznosításra gondolok. Ott van például az épületek energiahatékonyságának a növelése, amelyre 2027-ig több mint 2,5 milliárd eurót kapott Románia. Ezen túlmenően azonban azt is tudni kell, hogy jelenleg Romániának óriási lehetőségei vannak az uniós pályázásra, hiszen 100 milliárd eurót kapott az ország, amelyet különböző területeken – pályázatok alapján – el kell költeni. Ezért fontos, hogy már most jelezzük, hogy a tervezett beruházásokkor vegyék figyelembe a körkörös gazdaság elveit, mert a mai befektetések a jövőben többszörösen visszatérülnek, hiszen ebbe az irányba tart a világ, különösen az Európai Unió. Vegyük példaként a pillepalack újrahasznosítását. Buzăuban van egy, a marosvásárhelyihez hasonló üzem. Ott nemcsak palackokat, hanem más anyagokat is újrahasznosítanak. Az ottani cég üzletvezetője elmondta, hogy jelenleg is a feldolgozott anyag (pillepalack) 35%-át külföldről hozzák be. Ha októberben beindul a garanciarendszer, vagyis kifizetik az áruházakba visszavitt pillepalackokat, akkor ez az ipar is óriási lehetőség lesz Romániában. De még így is jóval alulmaradunk az uniós elvárásokhoz képest, hiszen míg az EU-ban a hulladék 40%-át újrahasznosítják, Romániában ez az arány mindössze 12%. 

– Tapasztalata szerint mi az oka az ilyen jellegű lemaradásnak? 

– 2010-ben Románia, az általam vezetett környezetvédelmi minisztériumon keresztül, az EU-tagországok közül elsőként indította el az uniós alapok lehívását az ivóvíz- és csatornahálózati rendszerek kiépítésére, valamint modernizálására a vidéki településeken. 2011-ben elsők voltunk az EU-ban az aláírt szerződések számát illetően, majd az utolsó helyre csúsztunk le a pénzek elköltése terén. Nem voltak megfelelő tervek, elhúzódott a közbeszerzés, nem beszélve a különböző bürokratikus feltételekről, amelyeknek eleget kellett tenni, mert senki nem vállalt felelősséget a szakterületén. Ez a rendszer ma is hátráltatja a kivitelezést. A főosztály hatásköre és lehetősége szerint megtesz mindent azért, hogy a körkörös gazdaság elvei, a konkrét lépések eljussanak a minisztériumokig. Az viszont tény, hogy az EU-direktívák is ez irányba mutatnak úgy, hogy előbb vagy utóbb fontosak lesznek mindazok az elvek, amelyeket kidolgoztunk. 

– Vannak az EU-nak olyan környezetvédelmi követelményei, amelyeket egyszerűen egy adott ország nem tud betartani, követni, mert nincsen erre felkészülve. Romániában szót emeltek különböző fórumokon a mezőgazdászok amiatt, hogy nem fogják tudni teljesíteni a biogazdálkodásra való áttérés követelményeit. 

– Nemrég részt vettem egy mezőgazdasági tanácskozáson, ahol természetesen szóba került a körkörös gazdálkodás, illetve a környezetkímélő mezőgazdaság. A gazdák képviselői elmondták, hogy több olyan EU-direktíva van, amelyeket valóban nem lehet alkalmazni Romániában. Az egyik az, hogy az ország mezőgazdasági területeinek a 25%-án 2030-ig biogazdálkodást kell folytatni. Az átállás költségekkel jár, ráadásul nem lehet olyan hatékonyan gazdálkodni, mint a műtrágyázott és nem bio módszerrel megdolgozott területeken. S mindezt olyan körülmények között, amikor a romániai gazdák jóval kevesebb területalapú és más mezőgazdasági támogatást kapnak az EU-tól, mint a más uniós tagállamban levők. Az pedig abszurdum, hogy csökkenteni kell a szarvasmarha-állományt, mert az állat metángázt bocsát ki, és ezzel hozzájárul a szén-dioxid növeléséhez a légkörben. Az is érdekes adat volt, hogy például Olaszországban évente mintegy 370.000 mezőgazdasági idénymunkás dolgozik, akik az ország mezőgazdasági termelésének a 25%-át állítják elő. A szezonmunkások fele romániai, miközben nálunk munkaerőhiánnyal küzd a mezőgazdaság. Ezeket az anomáliákat rendezni kell, hiszen óriási mezőgazdasági potenciállal rendelkezünk. Búza-, kukoricatermesztés terén élen járunk Európában, de ott vannak az ásványvizeink, más olyan – az ország területi adottságaiból eredő – előny, amelyeket jobban ki lehetne használni. A fenntartható fejlődési stratégia szintén tartalmaz néhány megoldást ezen a téren is. Ha eredményt akarunk elérni, nem kell az EU-val szembemenni, de ahol az érdekeink úgy kívánják, ki kell alakítani egy olyan támogatási rendszert, amellyel a hazai mezőgazdaságot – vagy amint korábban említettem, a körkörös gazdaságot – felvállaló ipari szektort állami szinten támogatni lehet. 

– Mi a következő lépés a körkörös gazdaság rendszerének a kiépítése terén?

– Van egy akciótervünk 14 különböző területre lebontva, amelyet az adott területért felelő minisztériumoknak is fel kell vállalniuk. Ez már megmondja azt, hogy mit és hogyan kell tenni azért, hogy az elvek valóra váljanak. A főosztály létrehoz egy olyan bizottságot, amely összehangolja majd a minisztériumok munkáját. Létrehozunk egy kiválósági központot, amely jövőtől, a közigazgatást segítve, koordinálja a konkrét lépéseket. Lesz egy online platform, ahol követni lehet azokat az adatokat, amelyek tükrözik, hogy hogyan állunk ezen a téren. Eddig az 500-nál több alkalmazottat foglalkoztató cégek a pénzügyi jelentés mellett egy ún. nem pénzügyi jelentést is le kellett tegyenek, amelyben szerepelt az, hogy milyen környezetkímélő tevékenységük volt. Kidolgoztuk a fenntartható fejlődési elvárásokat, amelyeket figyelembe véve kell elkészíteni ezt a jelentést. Két év múlva már a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek is jelenteniük kell a környezetkímélő tevékenységet, és az erre vonatkozó EU-direktíva szerint 2027-től minden cég köteles lesz figyelembe venni ezeket a technológiákat, megoldásokat. A fenntartható fejlődés főosztály által működtetett platformon ezeket közzétesszük, és mindenki megnézheti, hogy melyik cég használja ezeket, illetve a körkörös gazdálkodásnak megfelelően végzi-e a dolgát vagy sem. Továbbá lesznek olyan kezdeményezéseink is, amelyeknek segítségével a már említett mentalitásváltást ösztönözzük. Nemrég aláírtunk egy szerződést a Román Labdarúgó-szövetséggel, amely alapján a futballpályákon szalagreklámokon népszerűsítjük a fenntartható fejlődés 17 nagy célkitűzését. Nemsokára a kosárlabda- és a kézilabda-szövetségekkel is kötünk hasonló szerződést. És természetesen folytatjuk a hálózatépítési munkánkat, ami a legfontosabb abban, hogy a rendszer működőképes legyen az említett 17 gazdasági, társadalmi ágazatban. 

„Életbe léptetjük az akciótervet” – a pillepalack-újrahasznosító üzem megnyitásán

Fotó: Nagy Tibor

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató