2024. november 17., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön Bukarestben, az Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon-e a többi európai alaptól. A tárcavezető elképzelése szerint a KAP két pillére, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés megmaradna. A miniszter elmagyarázta, hogy 2027 után az Európai Bizottság a közös agrárpolitikát integrálná a tagállamok számára elkülönített összes pénzalapba. Meggyőződését fejezte ki, hogy ezzel a romániai gazdák nem értenek egyet, ezért  európai szintű népszavazást javasol. A miniszter fellépését az is indokolja, hogy az utóbbi években  kiéleződött a Közös Agrárpolitika körüli vita, és ezt az új Európai Parlamentnek rendeznie kell, mert bár a gyerek fekvése változott, az ágy ugyanaz maradt. Tovább tart az orosz–ukrán háború, amely további kényszerhelyzetet teremt az európai agrárpiacon, de ott van a „harmadik országokból”  beáramló, olcsó, kétes eredetű, rosszabb minőségű élelmiszeripari cikkek dömpingje, amely többféle úton-módon a hazai piacra, a szupermarketek polcaira kerül. Köztudott, hogy még mindig megkülönböztetett támogatásban részesülnek az unió országaiban a mezőgazdászok. Bár ezt, tudomásom szerint, a közös uniós kasszához való hozzájárulás arányától teszik függővé, ez a helyzet a gazdák szintjén előnytelen versenyhelyzetet teremt. Joggal áll ki a miniszter a gazdákért, nemcsak politikai kötelessége miatt, hanem azért is, mert tényekkel igazolt, hogy a romániai mezőgazdaságnak – mindenféle nehézség ellenére – ott a helye az EU „agrárhatalmai” között. Évek óta Románia az EU legjelentősebb gabonaexportőre. 2023-ban első helyen állt a kukoricakivitelben,  idén júliusban pedig a búzakivitelben hagyta maga mögött az összes többi országot. Bár az idén a szárazság miatt kevesebb lett a gabona, mint tavaly, így is Európa jelentős agárgazdasági országa vagyunk. Tegyük hozzá, ehhez jelentősen hozzájárulhatnak az erdélyi magyar gazdák is, mivel a Román Alföld mellett – amely köztudottan a nagy kultúrájú gabonatermesztés hazája – állattenyésztésben, gyümölcstermesztésben vagy akár a másodlagos termékek (tej, sajt, bor) előállításában komoly konkurenciát jelentenek az uniós gazdáknak. Mert, valljuk be, ma sem könnyű, de aki akar, és befektet gépekbe, tudásba, az meg tud élni mezőgazdálkodásból, sőt, ha a korszerű piaci elvek szerint szervezi meg gazdaságát, komoly vállalkozásként is működtetheti gazdaságát. És hál’ istennek, van elég jó példa erre. Ehhez azonban nekünk, vásárlóknak, fogyasztóknak is megfelelően kellene hozzáállnunk, segítenünk a környékünkön élő gazdákat azzal, hogy megvásároljuk a termékeiket, hazait fogyasztunk. Közös jólétünk a fenntartható vidékfejlesztéstől is függ. Csak így akadályozhatjuk meg, hogy elnéptelenedjenek falvaink, elvándoroljanak a fiatalok, mert ez mindannyiunk vesztesége. És ezt kisebbségi helyzetben érezhetjük leginkább. Tenni kell az unió szintjén, változtatni az ország politikáján, de a döntéshozók mögött mindannyiunk felelőssége, hogy fejlődjön a mezőgazdaság, a vidék. Végül is a mindennapi kenyerünkről van szó. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató