Ismét találkoztak Székelyföld vadászai

A vad és a természet ünnepe

Harmadszor volt házigazdája Maros megye az évente megtartott Székelyföldi Vadásztalálkozónak. Szováta önkormányzata, Maros Megye Tanácsa, az Ősmarosszéki Közbirtokosság, a Szovátai Vadászok Társasága, a Kis-Küküllő Térségi Társulás szervezésében idén ismét a fürdőváros fogadta a térség vadászait és érdeklődőit.

Az Ősmarosszéki Közbirtokosság iszulykai székhelye ideális helyszíne volt a nagyszabású rendezvénynek, igényes építményei és hatalmas szabad tere fogadta be a kiállításokat, a színpadot, tevékenységek, versenyek helyszíneit és a főzőteret. Az udvaron és a rendezvénysátorban főleg Maros megyében elejtett vadak trófeái sorakoztak, de Hargita és Kovászna megyei vadászok is szemlére állították tárgyaikat, még Szlovákiában nyert nagyaranyat is láthattunk, míg a Maros Megyei Természetrajzi Múzeumtól érkezett kis, de érdekes fegyverkiállításon 1895-ben készült vadászpisztolyt is szemügyre vehettünk. Az udvaron felsorakozó standokon főleg vadászruhát és kellékeket, tartozékokat lehetett vásárolni, de csontból faragott dísztárgyak, vadásznaptárak és 3D-s képek is voltak. A filagóriában a Szovátai Népi Játszóház kézműves-foglalkozásokat szervezett, ahol vadászokat és állatfigurákat készíthettek kicsik és nagyok egyaránt, a tér egyik sarkában íjászhely volt kialakítva, de egy vadonatúj vadász-terepjárművet is meg lehetett tekinteni.

A vadász és a vad dicsérete

A Zetelaka és Társai vadászegyesület fúvósai a Tisztelet a vadnak nevű ceremónia kezdő indulóját játszták el, majd a vadásztársaságok zászlóinak felvonulásával kezdetét vette a hagyományos Szent Hubertusz-mise. A természetből élő ember munkája megkezdése előtt mindig imádkozott, de akkor is hálát adott, amikor befejezte fáradozását, így a vadászatnak is megvolt a maga szertartása. A Szent Hubertusz-mise a magyar nyelvterületen is több évszázadra nyúlik vissza, hazánkbéli első leírása 1728-ból származik, amikor Temesváron bánsági méltóságok imádkoztak vadászat előtt – részletezte Csíki Dénes kanonok, nyárádköszvényesi plébános, aki arra is rávilágított: Európa elengedte Isten kezét – míg itt a keresztények egy nagyon kis hányada hetente egyszer vesz részt templomi szertartáson, addig a keleti népek tömegei naponta ötször borulnak le Isten előtt. Az Úr akarata, hogy mi ezt a földet betöltsük és megtartsuk, ezért vissza kell térni Istenhez, meg kell fogni ismét a kezét, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek mind az egyénnek, mind a közösségnek a javára valók.

A szertartás után világi méltóságok váltották egymást a színpadon a vadász, vadászat és természet dicséretével. Maros Megye Tanácsának elnöke szerint a székelyföldi találkozó a legjelentősebb esemény a vadásznaptárban, amelyet azért indítottak kilenc évvel ezelőtt, hogy összefogják a térség vadászait, akiket közös szenvedély köt össze, a természet és a vad szeretete. Az igazi vadász arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a temészet–vad–ember hármasban, mert a vadászatot nem csupán a lövés tudománya, az étel, a bőr és a trófea jelenti, hanem ezek mellett sok egyéb is. A székelyföldi vadászkultúra egy érték, amire vigyázni kell, mert utódainknak is fontos megismerniük, hogyan ötvöződik egyetlen tevékenységben az ösztön, a hagyomány és a törvény – emelte ki Péter Ferenc. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes levelében arról biztosította a székelyföldieket, hogy jól haladnak a két év múlva Budapesten megrendezendő Vadászati Világkiállítás előkészületeivel, míg az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Benedek Fülöp azt húzta alá, hogy ezen a rendezvényen a székelyföldi vadászok külön bemutatkozási lehetőséget kapnak. Szováta polgármestere büszke arra, hogy a város már másodszor adhat helyet ennek a rangos rendezvénynek. A vadászat egy életforma, a természet egy templom, a vadász pedig legyen ember, akit nem a gyilkolás ösztöne hajt – mondta Fülöp László Zsolt. A Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor szerint sokan próbálták elorozni azt, amire mi vigyáztunk ezer éven át, de mi vagyunk a legjobb gazdái ennek a tájegységnek, és ez így lesz ez a következő ezer évben is. Az ünneplőket Bihar Megye Tanács elnöke, Pásztor Sándor is köszöntötte, és elmondta, hogy hálás annak a hagyománynak a továbbviteléért, amely megmozgatja egész Székelyföldet.

A medve vagy az ember?

A medve és ember egyre élesebb konfliktusa is szóba került már a péntek délutáni értekezleten is, és a szombati felszólalók sem kerülték meg a témát. Péter Ferenc szerint a vadat nem a jogszerű vadászat veszélyezteti, hanem a vadvédelem és vadőrök hiánya, de szükség van a megfelelő törvényes keretek megteremtésére is, javítani kell a hiányos vagy rossz jogszabályokon, a medveállomány kezelése terén pedig mielőbbi változtatásokra van szükség. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, és ennek nemcsak közösségeink fizetik meg az árát, hanem a medvepopuláció is. Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy érzi, mind a medve, mind az Úzvölgye kérdésében a fejünk fölött hoztak meg bizonyos döntéseket, de mindkét kérdést Székelyföldben gondolkodva, összefogással meg lehet oldani. A tudatos medveszabályozás mellőzése ennek a térségnek gondot jelent, viszont a 2016. évi katasztrofális döntés, a kilövési tilalom ellenére is sikerült eredményeket elérni a medvekérdésben, de a medvepopuláció szabályozását már nem lehet sokáig elodázni.

Az Európai Vadászszövetségek Föderációjának kelet-európai alelnöke, dr. Kelemen Atilla rámutatott arra, hogy több országban is gondok vannak a vadak miatt, ezért két hete az Európai Parlament olyan döntést hozott, hogy a nagyvadak kérdését ezután a tagországok maguk rendezzék. A bukaresti politikumnak is kellene legyen bátorsága ezek felvállalására, de a szükséges lépéseket akkor sem tudják megtenni, ha akarják, mivel sem szakminisztere, sem kormánya nincs jelenleg az országnak. A medve miatti gondok előbb-utóbb önbíráskodáshoz vezethetnek, ami nem hasznos, a kérdés megoldásához a társadalom összefogására is szükség van.

 Akire felnéz a vadásztársadalom

A jövő évi jubileumi vadásztalálkozó házi-gazdája a Kovászna megyei Árkos lesz, ezért Péter Ferenc a rendezvény vándorzászlaját átadta Máté Árpád polgármesternek. Beszédében az elöljáró kifejtette: csak az nevezhető vadásznak, aki áhítattal tud belépni a természet templomába, aki az állatok hangját úgy hallgatja, mint legszentebb mennyei szózatot, akinek lelke eggyé válik az elejtett vad távozó lelkével. A Vadon egyesület és a Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény ezért évente kitüntetést nyújt át azoknak, akikre a székelyföldi vadásztársadalom felnézhet. Így idén „Székelyföld természeti értékeinek népszerűsítéséért, hírnevének öregbítéséért, a vadászati kultúra megőrzéséért és ápolásáért, a vad és élőhelye védelméért kifejtett kiváló munkája elismeréséért” a Ventor Terra Sicolorum vadászérdemrend arany fokozatával tüntette ki Csíki Dénes kanonokot, pápai káplánt, valamint a székelyudvarhelyi Rákosi Gyulát és a sepsiszentgyörgyi Kis Józsefet. A köszvényesi plébános lapunk kérdésére elmondta: közel hetven éve természetjáró, és fiatal segédlelkészsége során Székelyvarságon „fertőződött meg”, így 1990 óta tényleges vadász. Papi pályája során különböző egyházi kitüntetéseket kapott, de ez a méltatás meglepetés volt számára. Életcélja nem ez, hanem hogy feladatát ellássa, és szolgálatát elfogadják, de örül annak, ha ezt még el is ismerik. 

A vadászkutyák is előtérben

A hivatalos program után a téren elkezdődtek a kötetlenebb programok is, a színpadon a Maros Művészegyüttes, a szovátai Sirülők és a tatai Kerderke néptáncosai váltották egymást, míg kora délutánra a KulinArt Fesztre benevezett huszonegy vadászegyesület bográcsaiban is elkészültek a finomabbnál finomabb vadpörköltek, amelyeknek végigkóstolása után a zsűri a Nimród, a Cervus és a Somos egyesületek vadászainak főztjét találta a legfinomabbnak.

Eközben a tér másik oldalán megkezdődött a 4. székelyföldi erdélyikopó-szemle. A Siculus Erdélyi Kopó Kennel eddig Erdőszentgyörgyön szervezte meg a táj jellegű szemléket, idén viszont a vadásztalálkozóhoz csatlakozott. Mivel az első három évben szinte minden tenyésztő állatát megismerték, tavaly szünetet tartottak, hogy az újonnan született kutyákat is megismerhessék, s ennek meg is lett az eredménye: több mint negyven állatot neveztek be, többségük fiatal, de volt néhány visszatérő is – mondta el a Népújságnak Tőkés Lóránt főszervező. Az állatokat dr. Kerekes Gábor tenyésztő és szakértő bírálta el, a fővédnök és díszelőadó dr. Kelemen Atilla volt. A csoportonkénti megmérettetés győztesei üvegplakettet, emlékérmét és két zsák száraz kutyatápot vehettek át, majd a teljes rendezvény két legszebb kutyája közül választották ki a győztest. Az idén a legszebbnek a csíkpálfalvi Ferencz Huba Zsuzska névre hallgató kétéves szukája bizonyult, a gazda pedig átvehette a Rhédey Claudia-vándordíjat, Kovács Attila művész alkotását, egy erdélyi kopót megjelenítő kisplasztikát. Az idei rendezvényre már Görögországból, Magyarországról és Szlovákiából is érkeztek kopók, tehát a megmérettetés nemzetközi jelleget is kezd ölteni.

A sepsiszentgyörgyi Szakács Zsolt másfél éve ismerkedett meg az erdélyi kopóval, öt hónapja vásárolt egy kölyköt, amellyel első alkalommal nevezett be a székelyföldi szemlére, hogy megmérettesse állatát, és megtudja, mennyire felel meg a szakma követelményeinek. A nyolc hónapos eb a kölyök kategórában első díjat szerzett. Nagyon szép állat, meghálálja azt a sok törődést, amit a gazdájától kap – mondta el a férfi.