Ion Vlasiu-műterem és emlékház nyílik Dédabisztrán

• 2025-09-02 15:00:00

• Vajda György

Szeptember 4-én, csütörtökön 17 órakor a Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya megnyitja Dédabisztrán a Ion Vlasiu képzőművész egykori műtermében létesített múzeumot. Az esemény társszervezője a Felső-Maros menti Szt. Pantelimon Vértanú Katekétikai és Pasztorációs Központ. A belépés ingyenes. 

Ion Vlasiu (1908–1997) szobrász, festő, prózaíró egykori hétvégi házát, műtermét átvette a Maros Megyei Múzeum, ugyanis az ingatlant megvásárolta a Maros Megyei Tanács. A megnyitón jelen lesznek Tudor Vlasiu tanár, a művész unokája, Dumitrița Gliga parlamenti képviselő, Sergiu Andone ortodox lelkész, Lucreția Cadar, Déda polgármestere, Dorel Marc történész, néprajzkutató, Cosmin Truța mérnök, Dorel David Morar szobrász, Cora Fodor művészettörténész, Paraschiva Cotruș dédabisztrai lakos, akik egyaránt képviselik a döntéshozói, valamint a művészeti, tudományos és közösségi szférát. 

Az esemény a román művészet és irodalom történetét meghatározó és jótékonyan befolyásoló művészek sorából Ion Vlasiu szobrász, festő és prózaíró összetett személyiségét és munkásságát hozza közelebb. Alkotásai a kifejezőeszközök sokszínűségéről, a különböző témák, formák és anyagok iránti nyitottságáról, valamint látásmódjának eredetiségéről tanúskodnak.

A rendezvényen kerekasztal-beszélgetés is lesz, amelyen felidézik a művész munkásságát, annak jelentőségét, és arról is szó lesz, hogy miként illeszkedik be a műterem-emlékház a jelenlegi kulturális tájba, milyen hatása lesz a helyi közösségekre, hogyan lehet hidat építeni az örökölt és a kortárs kultúra között. A megbeszélés témái között szerepelnek még a műteremház által kínált kulturális és oktatási lehetőségek, a látogatók, kutatók és művészek bevonzásának lehetőségei, illetve a kapcsolatteremtés az emlékház és a marosvásárhelyi Kultúrpalotában levő Ion Vlasiu-galéria között. A tervek szerint ugyanis Maros megyei kulturális örökség térképére felkerült Ion Vlasiu-emlékház megnyitásával új lehetőségek nyílnak a közösség számára, hogy bekapcsolódjon a kulturális örökség ápolásába. A hely így nemcsak az emlékezet és a megemlékezés helyszínévé válik, hanem interdiszciplináris projektek, nyilvános találkozók, fiataloknak szóló oktatási programok és a térség kulturális életének újjáélesztését célzó tevékenységek kiindulópontjává is. Az eseményen fellép Ana Maria Galea (ének) és Vitályos Lehel (nagybőgő). 

Ana Maria Galea és Vitályos Lehel – ReInventing Maria Tănase

Ana Maria Galea jazzénekesként vált ismertté mind a hazai, mind a nemzetközi színpadokon. Ezúttal új projektet mutat be, a ReInventing Maria Tănase címűt, amely Maria Tănase dalaiból, az autentikus folklórból és a kortárs zenéből ihletődött. Az előadás összetett és hosszú keresés eredménye, amely improvizációkkal újragondolja a Maria Tănase előadó-művészetét. Vitályos Lehel nagybőgőkísérete teszi majd teljesebbé az előadást. 

Az emlékház

A művész lánya, a művészettörténészként és kritikusként ismert Ioana Vlasiu nagylelkű adományával bővítette a mester örökségét, így több mint ötszáz szobrászati, festészeti és grafikai munkával, dokumentumokkal (kéziratok, levelezés, fényképek, üvegklisék, sajtócikkek stb.), a művész könyvtárával, más művészek műveivel és a paraszti kultúra tárgyaival bővülhetett a kiállítás. 

A kertben kiállított művekkel és a házban őrzött alkotásokkal, valamint a több mint száz rajzzal, vázlattal és népművészeti tárggyal együtt a műteremház ma egy értékes együttest alkot, amely a szobrász művészi és személyes világát dokumentálja, ugyanakkor munkásságának szentelt igazi kulturális nevezetesség és emlékmű. A ház, amelyet Vlasiu saját tervei alapján építettek az 1970-es években, 25 éven át volt a helyszíne nyári alkotói munkájának. Itt készült monumentális mesterműve, A háború szellemei (1968–1976), amelyet a Velencei Biennálén (1976) állítottak ki, és amely ma a múzeum örökségének része.

A kertben és a belső terekben látható több mint kétszáz szoboregyüttes (például A közmondások sétánya és Az elmélkedés tere), a szobrok, rajzok, vázlatok és paraszti művészeti tárgyak egy olyan víziót vázolnak fel, amely mélyen kapcsolódik a természethez, a román ethoszhoz és az emlékezethez.

Az új műteremház jelentős kulturális teret képez, és reméljük, hogy a modern román művészet egyik legnagyobb alakjának munkássága és művészi gondolkodása iránt érdeklődő látogatók célpontjává válik. Ahogy a művész maga nevezte: egy „földi paradicsom” – áll a Maros Megyei Múzeum közleményében.