Ingyenes bőrrákszűrés Marosvásárhelyen

A Maros Megyei Klinikai Kórház és a Román Bőrgyógyászati Társaság augusztus végéig ingyenes bőrrákszűrést szervez Marosvásárhelyen. A cél az esetleges elváltozások, valamint a bőrrák korai felfedezése, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben későn, már előrehaladott stádiumban derül fény a betegségre.

A májusban elindult kampány keretében a megyeszékhelyi, Dózsa György utca 12. szám alatti Bőrgyógyászati Klinikán lévő szakrendelőben ingyenes bőrrákszűrést végeznek, amihez küldőpapír sem szükséges. A Bőrgyógyászati Klinikán hétköznapokon zajlanak a vizsgálatok, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 12-14 óra között, csütörtökön pedig 14-16 óra között fogadják a pácienseket. Az ingyenes szűrővizsgálatra előzetesen időpontot kell kérni a 0365-882-534-es telefonszámon, ez naponta 8-15 óra között hívható.

A Maros Megyei Klinikai Kórház által lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint aggasztóan megnőtt a bőrrák előfordulási gyakorisága a lakosság körében. Ez több tényezőnek tudható be, egyrészt a betegség korai szakaszaiban nem jelentkeznek figyelemfelkeltő tünetek, emiatt az a tapasztalat, hogy a páciensek túl későn fordulnak orvoshoz, így már előrehaladott szakaszban fedezik fel a betegséget, amikor már jóval kisebb az esély a gyógyulásra. Ugyanakkor Romániában nincs egy országos szűrőprogram, amely segítené a bőrrákos esetek korai felfedezését, ugyanakkor a lakosságra jellemző információhiány is közrejátszik abban, hogy az esetek nagy részében túl későn fordulnak szakorvoshoz a páciensek.

Kövessük figyelemmel az anyajegyeinket

A nyári hőségben a szakemberek nem győznek figyelmeztetni, hogy amennyiben tehetjük, óvakodjunk a napégésektől, ugyanis ezek különösen ártalmasak, és nagyban növelik a melanóma kialakulásának a kockázatát. Az anyajegyek kapcsán elsődleges fontosságú, hogy amennyiben formájában, színében vagy méretében bármilyen változást észlelünk, azonnal forduljunk szakorvoshoz. A normális az, ha az anyajegy egyféle színárnyalatú, szélei élesek, ha 6 milliméternél kisebb átmérőjű, ha szimmetrikus, és ha ezen tulajdonságai nem változnak. Ha azonban az előbbiek ellentéte jellemző, vagyis ha az anyajegy atípusos, azaz aszimmetrikus vagy azzá válik, a kontúrja elmosódó, többféle színárnyalat figyelhető meg benne, átmérője 6 milliméternél nagyobb, és változik, aktívan növekszik, az rosszindulatú átalakulásra utalhat, és ilyen esetben ajánlott mihamarabb szakemberhez fordulni. Továbbá intő jelnek számít, ha egy anyajegy viszket, fáj, vérzik, vagy ha egy lapos anyajegy kidomborodóvá válik. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy milyen volt, és az eredeti állapotához képest változik-e, ezért mindenkinek ajánlott rendszeresen átvizsgálnia a saját anyajegyeit. A felnőttkorban újonnan kialakuló anyajegyekre pedig különösen nagy figyelmet kell fordítani. A szabad szemmel megfigyelhető elváltozások sokkal pontosabban értékelhetők az anyajegyek dermatoszkópos vizsgálatával, melyet évente rendszeresen ajánlott elvégeztetni.

Napozáskor is legyünk óvatosak, nem mindegy, mikor, milyen órában, napszakban tesszük ki a bőrünket a napsugárzásnak, illetve sok múlik a bőr úgynevezett fototípusán is (ez határozza meg, hogy a bőr hogyan reagál a napsugárzásra). Vagyis a világos, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló bőrűek akár 5–10 perc alatt is leéghetnek a napon, különösen a kritikus órákban, amikor az UV-sugárzás a legintenzívebb. Náluk a melanóma (festéksejtes bőrrák) kockázata is nagyobb. Nem vagy nehezen barnuló bőrűek (akik rendszerint világos bőr-, haj- és szemszínűek) ezért ne napozzanak és ne akarjanak mindenáron barnulni, figyeljenek a bőrük jelzéseire. Továbbá magasabb a melanóma kialakulási kockázata azoknál is, akiknek sok pigmentált anyajegyük van, illetve akiknél elsőfokú rokonnál (szülő, testvér) előfordult melanóma. Nekik szintén kerülniük kell a napozást és a szoláriumozást is. Alaptanács, hogy mindenki kerülje a közvetlen, tűző napsütést a 11–16 óra közötti intervallumban, ezekben az órákban ne tartózkodjunk szándékosan a napon.

A napnak kitett bőrfelületet mindig kenjük be legalább SPF 30 jelzésű fényvédő termékkel (naptej, napkrém, -spray stb.), ami mintegy pajzsként védi a bőrt az UV-sugarakkal szemben. Ha rendszeresen és az előírásoknak megfelelően használjuk a fényvédőket, valóban hatékonyak. Figyelembe kell venni, hogy a fényvédőket 20 perccel a napon való tartózkodás elkezdése előtt szükséges felvinni a bőrre. Fontos a megfelelő mennyiség is, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) fényvédő szükséges az alapos védettséghez. Napon tartózkodás alatt kétóránként be kell kenni a bőrt, erős izzadás esetén még gyakrabban, illetve közvetlenül úszás, fürdőzés, törülközés után. A jó fényvédő véd mind az UVB- (SPF-faktor jelöli), mint az UVA-sugárzástól (PPD-faktor jelöli), és vízálló. Az alapos védelemért ajánlott legalább SPF 30 jelzésű terméket venni. Arcra érdemes speciálisan arcbőrre valót használni, figyelembe véve a bőrtípust vagy az esetleges bőrproblémákat (akné, rozacea, melasma, napallergiás, intoleráns bőr).

A leégés, de egyébként maga a napozás és a szoláriumozás is, mivel UV-terhelést jelent, első helyen áll a bőrrákkeltő tényezők listáján. Az UV-sugárzás bőrkárosító hatása idővel összeadódik és fokozódik, vagyis a korábbi leégések, szoláriumozások akár évekkel, évtizedekkel később bosszulhatják meg magukat. Gyerekkori hólyagos leégések megduplázzák a későbbi melanóma kockázatát. A gyakori UV-kitettség nemcsak a melanóma, hanem más bőrráktípusok, a bazalióma és a laphámrák kockázatát is bizonyítottan növeli. A leégések emellett nagyban felgyorsítják a bőröregedést, amely megnyilvánul a bőr gyorsabb ráncosodásában, megereszkedésében (károsodnak a rugalmas és a kollagén rostok), érdes foltok, bőrpigmentáció, májfoltok, kitágult hajszálerek megjelenésében.