II. Erdélyi Mesterségek Ünnepe

Mesteremberek és népi gyermekjátékok a várudvaron

Szeptember 21–22-én a marosvásárhelyi várban második alkalommal tartják meg az Erdélyi Mesterségek Ünnepét, ahol mintegy száz kézműves mutatja be munkásságát, illetve élőszavas mesemondás, koncertek, kézműves-foglalkozások, és kiállítás is várja majd a családok apraját-nagyját. Az idei tematika a játék köré épül, így a legkisebbeknek lehetőségük adódik majd megismerkedni a hagyományos népi játékokkal, valamint az egyes mesterségek munkafázisaival is – hangzott el csütörtökön a főszervező, az Erdélyi Hagyományok Háza székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

A Magyarországon csaknem négy évtizedes múltra visszatekintő Mesterségek Ünnepe alapján megálmodott és hagyományteremtő céllal megszervezett Erdélyi Mesterségek Ünnepén tavaly szeptemberben Marosvásárhelyen mintegy negyven hagyományőrző szervezet, közel 120 kézműves és megannyi program varázsolta népi játszótérré a marosvásárhelyi várat. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetsége, valamint a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén szeptember 21–22-én szervezi meg ismét Marosvásárhelyen a rendezvényt, amely lehetőséget nyújt megismerni a térség hagyományos mesterségeit és kultúráját olyan programok révén, mint mesterségbemutatók, kézművesműhelyek, szakmai előadások, néptáncbemutatók, valamint népzenei koncertek.

Az idei rendezvény kiemelt tematikája a játék, a programok révén a gyerekeknek lehetőségük adódik megismerni és kipróbálni a hagyományos népi játékokat, bepillantani azok elkészítési folyamatába. A szervezők ugyanakkor játékkészítésre buzdítják a mestereket; hazai és határon túli, 16 éven felüli hagyományőrző népi kézművesek, játékkészítők pályamunkáit várják, olyan játékokat, amelyekkel felnőtt és gyerek szívesen játszana. A beérkező munkákból kiállítás készül majd, amit a rendezvény ideje alatt meg lehet tekinteni. Emellett a kétnapos rendezvényen vendégül látják a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének gyermekjáték-kiállítását, valamint a révkomáromi festő asztalosok templomi munkáit bemutató Mosolygó mákvirágok, illatos tulipán című tárlatot is. Az Erdélyi Mesterségek Ünnepén a hagyományos kézművesmesterségeké és a mestereké lesz a főszerep, mintegy száz mesterembert várnak – a legfiatalabb kézműves alig 12 éves, a legidősebb pedig a nyolcvanas éveiben jár –, ugyanakkor számos izgalmas program teszi színessé a két nap kínálatát, a legkisebbeket élőszavas mesemondás, gyerektáncház, kézműves-foglalkozások várják, de jelen lesz az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, bábelőadással és bábkészítő műhellyel. A felnőtteket szakmai és népzenei előadásokkal, illetve táncházzal várják a szervezők, illetve több népzenei koncerttel is jó hangulatot teremtenek, többek között fellépnek a Tükrös, a Folker együttesek, Ferenczi György és a Rackajam. A rendezvényt a Háromszék Táncegyüttes Lúdas Matyi című előadása zárja.

Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke elmondta: a céljuk életben tartani és átörökíteni a következő nemzedékek számára azt a sokszínű, közös kultúrkincset, amit az Erdélyben együtt élő nemzetiségek birtokolnak. Ezt a sokszínűséget igyekszik bemutatni a rendezvény egy olyan világban, amikor a hagyományos erdélyi mesterségek ugyanúgy kiveszőfélben vannak, mint a folklór.

Kolozsi Ildikó, a tavaly létrejött Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetségének elnöke szerint fontos, hogy hagyományainkat átadjuk a gyerekeinknek, a fiataloknak, ezért jött létre a Mesterségek Ünnepe. 

– Úgy van kitalálva a program, hogy minden sátor mellett, ahol a termékeiket kiállítják és árulják a kézművesek, lesz egy nyitott műhely, ahol a mesteremberek bemutatják a szakmájukat, azt, hogy miként készülnek a portékáik. Lehet majd találkozni fazekasokkal, zománcosokkal, üvegfújókkal, szövőkkel, ezeket a folyamatokat ki is lehet majd próbálni, és mindenki hazaviheti, amit elkészít – ismertette dióhéjban a kínálatot Kolozsi Ildikó.

A rendezvény egyik partnere a nagyszebeni Astra múzeum, amely Románia legjelentősebb néprajzi múzeuma és Európa legnagyobb szabadtéri múzeuma. A tíz kilométeres gyalogösvények a parasztházak, kézművesműhelyek, magtárak, víz- és szélmalmok között vezetnek végig, az eredeti állapotban megőrzött terek pedig az egyszerű vidéki életről mesélnek. Dr. Karla Roşca, a múzeum kiállításokért felelős vezetője elmondta, idén februárban az Astra múzeum együttműködési megállapodást kötött az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal az erdélyi kulturális örökség népszerűsítése végett közös események által. Ennek jegyében a szeptemberi kétnapos rendezvényen jelen lesznek olyan kézművesekkel, akik agyagból, textilből, gyapjúból, illetve fából készítenek játékokat. Úgy vélik ugyanis, hogy egy olyan világban, ahol a különféle, tömeggyártásban készült szerkentyűk uralják a gyerekek játékát, nagy szükség van a hagyományos játékok népszerűsítésére.

A rendezvény másik partnerszervezetének, a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) az elnöke, Igyártó Gabriella rámutatott: a NESZ által alapított Mesterségek Ünnepét idén immár 38. alkalommal szervezik meg, Budapesten, a budai várban. Ez a hazai és határon túli népművészek hagyományos találkozója, ahol minden évben mintegy nyolcszázan mutatják be kétkezi munkájuk gyümölcseit. A NESZ és a Mesterségek Ünnepe (mint a népi kézművesszakmák átörökítésének a modellje) 2019-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének nemzeti listájára – emelte ki Igyártó Gabriella, aki szerint a tapasztalat az, hogy egyre többen érdeklődnek a kézműves tárgyak iránt, akár vásárlóként, akár alkotóként, már nem annyira vonzóak az olcsó tömegtermékek.