Idén is megemlékeztek a Postaréten

Székely szabadság napja és autonómia

Március 10-e a székely szabadság napja, erről emlékeztek meg Marosvásárhelyen a Postaréten vasárnap délután 4 órától. Az eseményen egyes becslések szerint 400 ember vett részt, akik közül mintegy 250-en érkeztek más településekről. A vasárnapi megemlékezésen felolvasták a baszk és katalán kisebbségek demokratikus Európát és elismert nemzeteket sürgető üzeneteit, továbbá Szili Katalin,  magyar miniszterelnöki főtanácsadó üzenetét is. 

A megemlékező ünnepségen részt vett Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy a történelmet csak akkor írhatjuk mi, ha a győztesek közé tartozunk, az idei év pedig a testvériség és az egyenlőség, a magyar győzelem éve kell legyen. (Megjegyzendő, hogy 2023-ban nem volt RMDSZ-es politikus az eseményen.)

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint idén több volt a résztvevő, szerinte a számuk 1000–1500-ra tehető.

 – Ez a közösség megtartja a folytonosságát az eseménynek, néha több ezren jönnek, néha kevesebben, a 2024-es év is igazolta ezt a folytonosságot – nyomatékosította az SZNT elnöke. A Postaréten zajló megemlékezést követően szervezők és a résztvevők elsétáltak a prefektúra épülete elé, ahol a hivatal képviselőjének átadták az idei kiáltványt, amelyben többek között az autonómia kérdése is szerepelt. Izsák Balázs elmondása szerint a szöveg keveset változott az előző évekhez képest, mindössze egy új mondat van benne, ami az aktuális politikai fejleményekre reagál, vagyis Marcel Ciolacu miniszterelnök azon mondatára, amely szerint Székelyföld nem létezik. Marcel Ciolacut néhány év múlva elfelejtik, de az a jelmondat, hogy Székelyföld volt, van és lesz, akkor is érvényes lesz, emelte ki az SZNT elnöke.

Izsák Balázs arról is beszélt lapunknak, hogy a tavaly kiszabott pénzbüntetést az illetékes bíróság hatályon kívül helyezte, ez pedig precedensértékű, hiszen, ha a jövőben még felmerül a bírság kérdése, erre a döntésre lehet és kell is emlékeztetni a hatóságok embereit.

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az eseményt követően lapunknak elmondta, hogy jól jelképezi a megemlékezők járdára való szorítása azt, hogy milyen helyzetben van ma az autonómiaküzdelem. Ahogy leszorítanak minket az úttestről, úgy szorítanak ki a politikai pályáról, mondta Tőkés László, akinek meglátása szerint az idén is minden erőfeszítés arra irányult a csendőrség részéről, hogy minél jobban csökkenjen az esemény súlya. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a mai Románia az autonómia visszautasításával hibát követ el, nem lenne szabad kriminalizálni az autonómiát, hiszen azok, akik ezt kérik, nem szélsőségesek, és nem veszélyeztetik Románia területi integritását.

Tőkés László ugyanakkor elmondta, egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy az idén kevesebben voltak a megemlékezésen, mint az előző években, ez is bizonyítja, hogy a kifárasztásos módszer hatásos, egyre többen legyintenek, hogy lehetetlen az autonómia megvalósítása. A legnagyobb hiányosság abban keresendő, hogy a magyar érdekképviseletet kisajátító RMDSZ megfeledkezett az autonómia kérdéséről, emiatt a kérdés nem tud megfelelő súllyal megjelenni, pedig mindig a „nagyobb testvérnek” kellene vinni a nagyobb felelősséget – vélekedett Tőkés László.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke abban a kérdésben viszont téved, hogy az RMDSZ a román mainstream politikával sodródna, hiszen látni kell, hogy a múlt év végén a szövetség támogatta az EMSZ autonómiára vonatkozó beadványát, amelyet viszont elutasított a parlament, illetve az RMDSZ politikusai is több ízben tematizálták a kérdést. Marcel Ciolacu felháborodást kiváltó mondata után, mely szerint „Székelyföld nem létezik, és nem is fog létezni”; 

Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter hívta el találkozóra a kormányfőt Madéfalvára, hogy a térség történelméről beszélgessenek.