Hogyan tovább?
A bajok megelőzése, gyors és pontos kórisme megállapítása. A beteg helyes kezelése, gyógyítása túléléséért. Ennyi!
A bajok megelőzése, gyors és pontos kórisme megállapítása. A beteg helyes kezelése, gyógyítása túléléséért. Ennyi!
A dolgok és történések között, mint tudjuk, mindig ott vannak az összefüggések, okok. Minden ok mögött ott rejtőzik az okozat. Ezzel kezdődik a tudomány, vagy valahol itt. Hogy miért fejtem így ki nem egyszerű aggodalmaim? Mert feltételezhetően nem zárul le a MOGYE-ügy, bár az érdeklődés megcsappant. Talán minimálisan, vagy mégsem? Elült a szél, a vihar. Visszhang nincs, csak beletörődés – apátia. Az emberek nyugalmat akarnak, netalán félnek valakitől. Ezért rázom fel az ügyet. Mindez 22 év eltelte után, íme, már az EU-ban. Miközben alig telik el néhány nap, s megjön a „kurázsi”. Ó, nem a miénk… Olimposz új istenei, urai révén, ismeretlen sugallatra, máris napirenden a Mikó kollégium. Lesújt a jog, szigorú ítéletekkel fűszerezve. Kolozsváron maszkos egyetemisták követelik: ki a magyarokkal! Mi következik, mi várható mindezek után? Rossz a folytatásra gondolni! Közben elhangzik a régi blöff, állítván, hogy mindezt a „demokrácia nevében” teszik, rongyokká tépkedve tovább ezt az amúgy divatos varázsszót, anélkül, hogy politikai szajkóinknak fogalmuk lenne a valódi jelentéséről. Mindezt európai uniós asszisztencia és kíséret mellett. Ahol ugyan elhangzik egy-egy kötelező nana, jóindulatú mosoly és fejcsóválás kíséretében. Nem tudván, hány óra, olyan ez, mint valami gyermekcsínyért tett dorgálás. Íme, a kis huncut, rossz fát tett a tűzre! Megint beakasztott nekünk egy balegyenest! Ezek a magyarok, összmagyarok már megint mit akarnak? Talán csak nem nemzeti jogokat, törvényességet, iskolákat, egyetemet, autonómiát, felemelkedést, szabad életet? Íme az érdekek összefonódása! A szemtelenek! Majd mi megmutatjuk nekik, mi jár!
A kedves EU vakarja a feje búbját. Ez belügy, rebesgeti szelíden. Nem tudok beleszólni, merthogy nem rám tartozik: nem látok, nem hallok, nem fecsegek. A magyarok: őket el kellene intézni örökre. Mindig szabadok akarnak lenni! Tönkre kell őket tenni! Miért is engedtük őket 1100 évig élni? Miféle demokrácia ez? Kinek a nyomorult demokráciája ez a demagógia?
A törvényességet megkerülő, csupa ideiglenes, a parlamenti választásokig működő bábhatalom tör-zúz maga körül ebben a rafinált uniós kavalkádban. A felelőtlenség által szított politikai-gazdasági zűrzavar és az ezt kendőző, sovén, mások ellen szított hangulat újabb eseményeknek lehet a táptalaja. Az EU-s közhangulat baljóslatú. Ha a gőz túlnyomás alatt van, robban a fazék, ismeretes a fizika törvényéből. Az unió csak a sarccal törődik, nem egységes és szélsőséges elemekkel telített, akik saját érdekeiket helyezik előtérbe. Ezek a tények nem kecsegtetőek, főleg a kisebbségekre és a magyar kisebbségre nézve nem. Aligha titkosak terveik ellenünk. Kezdve az iskoláink, egyetemeink, intézményeink, magántulajdonunk megsértésével, semmibevételével. A minden fronton folyó, durva támadásokban jutalmaz az unió és a román állam. Íme az egyetem, íme a Mikó kollégium és így tovább. Kisemmizés, megfélemlítés! 22 év után a jog: magyar=veszett ügy. A magyar városokat betelepítették, a magyarok nem kapnak munkahelyet, s amíg lehet, szorítani kell a csavaron. A lakosságcsere következménye, hogy a kultúra nívója rohamosan zuhant, ehhez hozzáadódik a globalizációs züllesztés, a neoliberális morál és a normális ember lealacsonyítása. A nívótlanság mizériája a tömeges bukás. Mindez globális elbutítás. Így csinálhatnak veled bármit. A jog és törvényesség semmibevétele, vagy éppen a tudatos kiforgatása a bűnelkövetők javára. Ma ez dominál.
Ez lenne a jövő? Nem, ez lehetetlen… Tőlünk függ!
Dr. Farkas József ny. főorvos
