Hitet, reményt kell önteni az olvasókba

Az egyházi média, illetve az egyházi témák világi médiában való megjelenítése témakörben szervezett konferenciát az Erdélyi Református Egyházkerület az elmúlt hét végén. A konferenciának a Szászrégeni Református Egyházközség és Demeter József lelkipásztor a DIO Házban adott otthont.

Az egyházi média, illetve az egyházi témák világi médiában való megjelenítése témakörben szervezett konferenciát az Erdélyi Református Egyházkerület az elmúlt hét végén. A konferenciának a Szászrégeni Református Egyházközség és Demeter József lelkipásztor a DIO Házban adott otthont.

Szorosabbra fogni egyház és sajtó együttműködését

A konferencia munkálatait Halász János, Magyarország országgyűlési képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő-testületének elnöke és Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület gazdasági tanácsosa köszöntötte. Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke bevezető előadásában arra tért ki, hogy az átlagújságíró, ha templomba jár, legalább annyit tud, hogyan kell megszólítania a lelkészét, esetleg az egyházi méltóságokat. Tudja, ki a tisztelendő, ki a tiszteletes, ki a főtiszteletű és ki a nagytiszteletű. Átlagújságírónak nem biztos, hogy ezt megtanították. Ezt meg kell tanítani. Ilyen értelemben az újságíró-egyesület sem kerülheti meg az egyházzal való együttműködést. Az újságíróknak időről időre, de főleg a fiatalok kezébe kellene adni egy-egy útmutatót, mert előbb-utóbb minden újságírónak tudósítania kell egyházi rendezvényekről, s akkor van amihez nyúlni. A MÚRE elnöke felvetette, ha az egyesületbe csatlakoznának azok, akik az egyházi médiában dolgoznak, tárt karokkal fogadnák őket, hiszen szakmai síkon áldásos lenne az együttműködés. Ha van sport-, gazdasági, művelődési szakosztály, akkor miért ne lehetne egyházi szakosztály is? Ha ez létrejönne, akkor az egyházban létező szervezőkészség az egyesületnek is hasznára válna. Ha az újságírók az egyházban dolgozóktól tanulnának, lehet, hogy az újságírói munka sokkal pontosabb lenne.

Lehet-e keresztény a világi sajtó?

Erre a kérdésre kereste a választ Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsosa. Bevezetőjében az erdélyi magyar sajtóban fellelhető negatív példákra hívta fel a figyelmet. Ami az utóbbi időben az erdélyi magyar sajtóban történt, elgondolkodtató, sőt tragikus. A mai társadalom állapota is tragikus. Hiába próbálták óvni, nehogy ilyenné váljon, mégis ilyenné vált. A sajtó csak követi a társadalom állapotát, olyanná lett, mint a társadalom. A társadalom tagjai mindig a saját látásmódjuk igazolását várják a sajtótól. Elérkezik a pillanat, amikor a sajtósnak egyensúlyoznia kell, hogy ezt a társadalmi elvárást teljesíti, és akkor tengetheti napjait, vagy nem teljesíti, és akkor éhen hal. Az erdélyi magyar sajtóban nagyon sokan úgy döntöttek, hogy teljesítik ennek a társadalomnak az elvárását, és ráhangolódnak erre a társadalomra. Óriási válság van az erdélyi magyar társadalomban. Ez lemérhető volt az elnökválasztási kampányban is, amihez nem sok köze volt a magyarságnak. Elborzasztó volt, hogy ha újságíró-kollégák a legkisebb jót is mondták valamelyik jelöltről, azonnal gyanússá váltak. A társadalom, a kollégák azt várták el, hogy mindenkiről csupa rosszat állítsanak. Olyan társadalomban élünk, amelynek tagjai egymásra csakis ferde szemmel néznek, és egymást árulónak, nemzetárulónak, bugyutának, politikailag elferdültnek tekintik. Ebben a válságban a sajtó szerepe óriási. Az előadó szerint a sajtót a keresztény szemléletű újságírás mentheti meg, ha egyre többen lennének az újságírók között olyanok, akik a keresztény tanítást irányadónak tekintenék, akkor másként közelítenének a világi témákhoz is. Az előadó úgy gondolja, nem lehet különválasztani az egyházi és a világi témát. Mindennek, ami ebben a teremtett világban történik, hitbéli vonatkozása van. Értelmezésében a tömegkommunikáció két szinten zajlik: a szélesebb, de alacsonyabb rendű szórakoztató média és a komoly sajtó szintjén. A szórakoztató média szereplői az idomárok, a légtornászok, a bohócok, a celebek. A sajtó munkatársai viszont értelmiségiek, akiknek címerében a legfontosabb elem a kérdőjel. A keresztény újságíróra szüksége van a sajtónak, a keresztény sajtóra szüksége van a társadalomnak. A keresztény újságíró azt az értelmiségi feladatot látja el, amit a lelkész is ellát. A emberi létezés káoszában keresi a rendet, hogy arról bizonyosságot tegyen a közösség előtt. A keresztény sajtó szerepe a megerősítő szerep, az erkölcsi normák melletti kiállás. Az újságírónak hitet, reményt kell öntenie olvasóiba, hiszen mindig van, ami reményt ad – mondta előadásában Ambrus Attila.

A konferencia munkálatai során Dávid Zoltán bemutatta az Erdélyi Református Sajtóközpont tervezetét, Kállay Panna pedig az egyházi témák világi médiában való megjelenítéséről beszélt. Kiss Gábor és Tamás Ágnes az online média hatalmáról és annak egyházi médiában való helyes használatáról értekezett.

A konferencia vasárnap a szászrégeni református templomban istentisztelettel zárult.