Hejehuja vigalom – tiszta forrásból

Farsangi világ a Maros Művészegyüttesnél

Kibédi, alsósófalvi, mezőfelei télűző szokások elevenednek meg dalban, táncban, mókázásban a Maros Művészegyüttes Hejehuja vigalom című új műsorában, amelyet a farsangi időszak utolsó előtti napján, február 12-én, hétfőn este 7 órától láthat az együttes kövesdombi székházának nagyérdeműje. A bemutató apropóján Barabási Attila Csaba (fotó) igazgatóval beszélgettünk.

– Hogyan született meg az előadás?

– Az eredeti, autentikus farsangi szokásokat kívántuk feleleveníteni és népszerűsíteni. Sajnos Marosvásárhelyen elég hiányos adatok állnak rendelkezésre a népi értékekről, szokásvilágról. Sokan magánúton tárták ezt fel, ahogy Barabás László néprajzkutató is, egy igen jelentős tudásanyagot téve közkinccsé, amiből mi is táplálkozunk. Mindemellett úgy gondolom, hogy a még élő hagyományokkal nem elegendő könyvekből, illetve archív felvételekből megismerkedni, ezért a Maros Művészegyüttes táncosaival gyakran utazunk ki farsangok helyszíneire. Véleményem szerint jó, ha a táncos átveszi a hangulatot, átéli annak a közösségnek az élményeit, amely még őrzi ezeket a hagyományokat – sajnos megyénkben is évről évre egyre kevesebben. Vannak még települések, ahol a régi szokások megmaradtak, ilyen például Kibéd – amire a falu szülötteként nagyon büszke vagyok –, ugyanakkor sok helyen olyan farsangi szokások honosodtak meg, amelyeknek nincs igazi helyi hagyományuk, például Illyés temetését játsszák el a gyermekek pedagógusok irányításával, a Székelyföldön ez a farsangolás legnépszerűbb változata. Számunkra fontos, hogy a télbúcsúztatáshoz kapcsolódó szokásokat tiszta forrásból kapjuk, ezért megyünk el ilyen alkalmakkor Alsósófalvára, Kibédre és más falvakba is. Az említett két település népi kincseit egyébként az elmúlt években a budapesti Hagyományok Házának köszönhetően a magyar fővárosban is megmutathattuk az újévi gálaműsor keretében, ahol helyi hagyományápolók és az együttesünk táncosai több mint 1700 néző előtt léptek fel. Maros megyében tehát létezik és erősnek mondható ez a mozgalom, de még van hova felzárkózni. A Hargita Megyei Kulturális Központ évről évre egynapos vándorrendezvényként szervez farsangolást, egybegyűjtve a megye településeinek télűző szokásait. Erre talán Maros megyében is szükség lenne, vagy akár csatlakozhatnánk is a Hargita megyeiekhez a farsang napján. Ezért is érezzük kötelességünknek, hogy ezeket a szokásokat színpadra vigyük, és megmutassuk mindazoknak, akiknek nincs lehetőségük kiutazni például a Sóvidékre.

– Milyen koncepció szerint épül fel a Hejehuja vigalom?

– Varga János koreográfiái alapján állították össze a Maros Művészegyüttes vezetői – Kovács Szabolcs, Kásler Magdi, Moldován Horváth István és jómagam – a műsort, ami egy időrendi sorrendet követ: az újév utáni szokásokkal indul, és a böjt beálltáig tartó periódust öleli fel táncban, énekben, muzsikában. Az újévköszöntők után egyebek mellett a termékenységnövelő rigmusok is elhangzanak, bemutatjuk a felei betyárokat, majd a legények küküllőmenti pontozót táncolnak, aztán egy alsósófalvi szokás, Illyés temetése következik. Vicces rigmusokkal Gyepesi László színesíti az együttlétet, továbbá pálpataki és mezőmadarasi táncokat is bemutatunk, végül pedig a kibédi farsang elevenedik meg a színpadon. Ez utóbbi népszokásból korábban már született egy előadásunk, amit a budapesti Művészetek Palotájában is színre vittünk. A Hejehuja vigalomban olyan mókás szokások is láthatók lesznek, mint a farsangi talicska- és kerékpárlopás, illetve ma is élő személyek neve is elhangzik. Például a kibédi portához érők „kedves Móka Karcsi bátyámat” szólítják elő. 

Fotók, maszkurák, pánkó

– A Maros Művészegyüttes nyújtotta színpadi élmény nem először találkozik a vizuális művészettel.

– Hejehuja vigalom című műsorunk előtt, este fél 7-kor a kövesdombi székházunk előcsarnokában megnyílik a Marx József Fotóklubbal közösen szervezett farsangi fotókiállításunk. A tárlat az egész Székelyföld farsangi szokásvilágának pillanatképeit villantja fel. A felújított épületben ez lesz a negyedik kiállításunk, érdemes rá eljönni, a táncosaink ugyanis különböző maszkurákban jelennek meg a megnyitón, a nagyérdeműt pedig pánkóval kínáljuk, tehát igazi farsangi hangulat vár a betérőkre. Az előadást idén csak ez alkalommal adjuk elő, a böjti időszakban természetesen nem játsszuk. 

– Hány éves kortól ajánlott a Hejehuja vigalom?

– Az egészen kicsi gyermekek meg szoktak ijedni a maszkuráktól és a zajtól, de a kisiskolás korosztály már minden bizonnyal örömét leli a színpadi mókázásban.

– Miután a tánc és az énekszó elűzi a telet, milyen tavaszi feladatok várnak a Maros Művészegyüttesre?

– Készülünk a kalotaszegi előadásunk április első hetére időzített bemutatójára, amelyet budapesti koreográfusokkal, Sánta Gergővel és párjával, Annával viszünk színpadra. Szakmai elfoglaltságaik miatt ők csak hétvégenként tudnak Vásárhelyre jönni, hálás vagyok a táncosainknak, hogy a szabadidejükben is vállalják a próbákat. Az új előadás előkészítése mellett, persze, számos egyéb teendőnk is van. Február 21-én Szászrégenben mutatjuk be a Sárga rózsát, 22-én a marosvásárhelyi Waldorf-iskola diákjai és pedagógusai látogatnak el hozzánk, 23-án a János vitézzel duplázunk Szovátán. Március 5-én a Férfilélekkel vendégszerepelünk Székelykeresztúron, 8-án az utánpótlás-csapatokkal közösen szervezett nőnapi ünnepi műsorra várjuk a nagyérdeműt, majd készülünk a március 17-én kezdődő magyarországi turnénkra.