Június 19–21. között a marosvásárhelyi vár adott otthont a rangos Taste of Transylvania Boutique gasztronómiai és kulturális fesztiválnak. A hétvége folyamán 17 étterem szakácsa által készített különleges, ínyenc fogásokat kóstolhatott meg a nagyérdemű. A fesztivál első marosvásárhelyi kiadása hatalmas sikert aratott.
Remek időjárás jellemezte a fesztivál teljes időtartamát, ami a kilátogatók számában is megmutatkozott. Bár a délelőtt folyamán rendszerint kevesebben voltak, ottjártunkkor, szombat délután teltház fogadott. Mivel a kínálatban számos remek előadás és résztvevő szerepelt, így cikkünkben a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a hétvége eseményeit.
A fesztivál területére belépve először a PPC által biztosított Örömfőzde-stúdióval (Joy Cooking by PPC) találkozhattak a látogatók. A konténerekből kialakított mobil konyhában számos séf és főzőasszony tartott tudástárszélesítő előadást, ahol egy-egy ételen keresztül bemutatták saját elképzelésüket a gasztronómia világáról. A főzést illetően a szervezőknek egyetlen kikötése volt: kizárólag olyan alapanyagokat lehetett használni, amik megtalálhatók Erdélyben. Ez azt is eredményezte, hogy a háziasszonyok és séfek egymás szomszédságában ugyanazokból a termékekből készítettek autentikus recepteket és kortárs, izgalmas fogásokat.
A rendezvény ötletgazdája, Trucza Adorján a sajtónak nyilatkozva kiemelte, hogy számukra az őszintén elkészített étel ugyanazt képviseli, függetlenül attól, hogy egy máréfalvi háziasszony vagy egy Michelin-csillagos étterem séfje főzi meg. Hangsúlyozta, hogy a fesztiválsorozat egyik legfontosabb mondanivalója, hogy a konyhában mindenkinek van helye. Kiemelte továbbá, hogy elsősorban mozgalomként gondolnak a Taste of Transylvaniára, ami összefűzi azt a három elemet – a vendéglátót, a fogyasztót és a termelőt –, aminek szorosan együtt kell működnie ahhoz, hogy az erdélyi gasztronómia organikusan tudjon fejlődni.
A fesztivál kiemelt résztvevője volt Rácz Jenő Michelin-csillagos séf és párja, Rácz-Gyuricza Dóra, akik szombat este 19 órától élő főzőshow-val kedveskedtek a jelenlévőknek. A páros, amely először főzött együtt közönség előtt mint férj és feleség, egy élesztőesszenciás, pirított árpagyöngyrizottót készített az Örömfőzdében, amit kacsamellel tálaltak. A PPC Lounge tökéletes rálátást biztosított a nagy kivetítőre, a kényelmes babzsákokból több tucat érdeklődő követte figyelemmel, ahogy közérthetően, lépésről lépésre vezették a főzési folyamatot, vidám, kötetlen hangulatot teremtve. A séfek többek között hangsúlyozták, hogy nem kell félni a konyhától, bárki bátran kipróbálhat bármilyen receptet, mert „nincs olyan, hogy elrontott menü, csak szándékos újragondolás”.
A 400 éves recept
A fesztiválon többen is vannak, akik évek óta állandó résztvevőnek számítanak. Az egyik kiemelkedő személyiség közülük Ilonka Rozália, akit mindenki csak Róza mama néven ismer. Amíg híres lepényei sültek az Örömfőzde mellett felállított házikójában, a szakácsnő csillogó szemekkel mesélt lapunknak arról, hogyan is indult el konyhai pályafutása.
– Vakációban sok időt töltöttünk az unokatestvéreimmel a nagymamánknál, aki 1900-ban született. Nem számított, hogy épp hányan voltunk ott, nagymamám a sok gyereknek is mindig tudott valamit enni adni. Én voltam a legnagyobb lány unoka, és mivel nagyon sokat voltam nála, így lassacskán megtanultam és megkedveltem a főzést, amit mai napig ugyanolyan szeretettel csinálok – mondta.
Különleges, 400 éves szász recept alapján készült túrós lepénye azonban nem a nagymamától, hanem a szülőfalujából származik.
– Otthon Máréfalván mindig is sütöttek lepényt. Én 13 éves voltam, amikor megtanultam kenyérlepényt sütni, azóta kisebb-nagyobb sikerekkel készítem. Szoktam néha kísérletezni új receptekkel, de az autentikus fogásokat szeretem a legjobban – mondta, majd nevetve hozzátette, hogy bár a túrós lepényben nincs hús, a székelyek akkor igazán boldogok, ha hús is kerül az étel mellé.
Medvezsír és békacomb a város szomszédságából
Tovább haladva egyre nagyobb tömegbe keveredtünk, a házikók előtt izgatottan álltak sorban az érdeklődők, hogy megízlelhessék a kiválasztott ínyenc falatokat. Az egyik leghosszabb sor a Haller-kastély butikja előtt kígyózott, akik a fesztivál egyik legkülönlegesebb fogását hozták el. Fóris Kinga, a kastélyszálló társtulajdonosa lapunknak elmondta, hogy mivel nem hagyományos vendéglátó egységként gondolnak magukra, ezért szerettek volna egy extrémebb menüvel kedveskedni a látogatóknak. Így született meg a sörös bundában sült békacomb ötlete, amit házi szalmakrumplival, citromos-fokhagymás majonézzel és almás-kapros káposztasalátával tálaltak. Kiemelte, hogy a fogást a népmesék, illetve a kastély iránti szeretete inspirálta, és nem várt sikert aratott, így ezután az étlapjuk állandó eleme lesz.
– Arra számítottunk, hogy az újragondolt pörköltünk, vagyis a paprikás rókagombával, sült paprikás burgonyapürével és savanyított rókagombával tálalt tarkamarhakrokett lesz a vendégek kedvence, azonban kellemesen csalódtunk, mert nagyon sokan rendeltek békacombot. Az emberekben van fantázia, szívesen próbálnak ki új ételeket, aminek én nagyon örülök, hiszen éppen erről szól ez a fesztivál – mondta.
A tervek között szerepelt továbbá egy medvehúsos szendvics is, azonban ez az ötlet meghiúsult, mivel az elmúlt napokban nem lőttek medvét a környéken, így a látogatóknak „be kellett érni” a medvezsíros kenyérrel, ami Fóris Kinga szerint remek kezdés azoknak, akik még nem ettek medvét.
Mi köze a sajtnak a kürtőskalácshoz?
A bódék szomszédságában borozó, beszélgető, vidám társaságok között sétálva semmivel össze nem téveszthető illat furakodott be az orrunkba: a kürtőskalács édes aromája, amitől azonnal összefut a nyál az ember szájában. A Simon család standjához érve érdekes felfedezést tettünk, a kínálatban ugyanis szerepelt a sajtos kürtőskalács is, így rögtön utánajártuk a termék eredetének. Simon Julianna, a család tagja elmondta, hogy a különleges kalácsot a székelyföldi Arkäse sajtmanufaktúrával közösen álmodták meg, akik svájci technológiával készítenek Raclette típusú (félkemény, jól olvadó sajt – a szerk.) sajtokat. A lángos tésztára tekert, ropogósra sülő sajtos fogás így a tökéletes választássá vált azok számára, akik a sós ízeket kedvelik jobban. Simon Julianna kiemelte, hogy bár egy véletlenszerű találkozásról van szó a két vállalkozás között, mégis tökéletes példája annak, hogy a „véletlenekből készülnek a legjobb ételek”.
– Közel négy éve készítjük ezt a fogást, és bár még mindig sokan meglepődnek, amikor meglátják az étlapon, mégis egyre többen bátorkodnak megkóstolni. Vannak vendégeink, akik rendszeresen visszajárnak érte, az eladási aránya pedig lassacskán vetekedik az édes kalácsokéval – mondta.
A család jóvoltából a hétvége folyamán a gyerekek is kipróbálhatták a kürtőskalács-készítés csínját-bínját, a program pedig rengeteg szorgos kezű kis szakácsot vonzott. Simon Julianna kiemelte, hogy azáltal, hogy a kicsik beleláthatnak a finomság elkészítésébe, rájönnek, hogy nem is olyan egyszerű munka, 30 fokban dolgozni a szén mellett pedig nem leányálom. Mindezek ellenére büszkeséggel tölti el a gyerekeket, amikor kézbe vehetik a végterméket, amiért saját kis kezeikkel dolgoztak meg.
A programok vasárnap is folytatódtak, az érdeklődés a zárónapon se hagyott alább. Az elfogyasztott ételek aránya és a hétvége folyamán kilátogató több száz vendég bebizonyította, hogy Marosvásárhelyen igenis van igény gasztrofesztiválra, hiszen a kicsik és nagyok ugyanolyan lelkesen kóstolják a békacombot, mint a nagymama lepényét. Reméljük, hogy a Taste of Transylvania jövőre is visszatér városunkba.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
