Háromszék Táncegyüttes: Tragédia

Táncszínházi vendégjáték Szászrégenben és Marosvásárhelyen

Április 24-25-én Szászrégenben és Marosvásárhelyen vendégszerepel a Háromszék Táncegyüttes a Könczei Árpád rendezte Tragédia című táncszínházi előadásával. A Madách műve nyomán készült produkcióról így vall a rendező: 

Miért? Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách-szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni, vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a luciferi rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?

Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, a „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért, elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: „Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra”. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről?

Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem továbbgondolta Ádám és Éva jövőjét. A falanszter-, az űr-, az eszkimójelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amelyeket a táncszínházi drámában használunk „Erősebb lett az ember, mint az Isten” (Fáraó). „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza” (Lucifer). Amire Ádám földhözragadt válaszgondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” A Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.

A Tragédia című előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszterlétről kérdéseket teszek fel, és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom: jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább, és bízva bízzunk!

Az előadás szereposztása a következő: az Úr: Fazakas Tamás; Angyalok kara: Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra; Ádám: Márton Csaba; Éva: Márton Edina-Emőke; Lucifer: Melles Endre; Földanya: Erőss Judit; Catulus: Kiss Adorján; Hippia: Ádám Júlia, Both Eszter; Cluvia: Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde; gladiátorok: Portik Norbert, Szvinyuk Sándor; Péter apostol: Fazakas Levente; Helene: Lukács Réka; Robespierre: Portik Norbert; Saint-Just: Kiss Albert-Adorján; Marquis arisztokrata: Fülöp Zoltán-József; Éva anyja: Lukács Réka; Tudós/falansztervezető: Kocsis Lilla-Tünde; két eszkimó: Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor. 

Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszterlakók: Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Bakos Ernő, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor.

Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György.

A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorus Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László. Utómunka: Kertész Huba.

Dramaturg: Kozma András; koreográfusasszisztens: Melles Endre; koreográfusasszisztens, balettmester: Cseke Ágnes; jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter; jelmezkészítők: Antal Mónika, Sipos-Ferencz Malvin; kellékkészítő mester: Zayzon Ádám; operatőr: László Barna; művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán Harangozó-díjas; díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi. Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád Harangozó-díjas. Plakátdesign: Kusztos Attila.

Az előadás 14 éven felülieknek ajánlott, a Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. A vendégelőadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.

A vendégjátékok időpontjai: április 24., hétfő, 19 óra: Szászrégen, Eugen Nicoarã Művelődési Ház. Április 25., kedd, 19 óra: Marosvásárhely, a Nemzeti Színház nagyterme.

Jegyek kaphatók a művelődési ház, illetve a Nemzeti Színház jegypénztárában. A marosvásárhelyi előadásra online is lehet belépőt vásárolni a biletmaster.ro honlapon.