Háromszáz éves orgonát újíttat fel

a marosszentannai egyházközség

A marosszentannai református templomot a XIII. század végén építették. A reformáció éveiben, a XVI. században belső falait fehérre meszelték, elfedve az értékes freskókat. 2000 és 2005 között felújították és restaurálták, amelynek során a szakemberek feltárták a falfestményeket. A freskók révén a több mint 700 éves műemlék templom eszményi értéke felbecsülhetetlen. A restauráláskor a templom orgonáját nem újították fel, erre most kerül sor. Ennek történetéről Faluvégi Sándor, Szentanna református egyházközségének gondnoka számolt be a Népújságnak.

– Az orgona felújításáról a templom rendbetételének kontextusában kell beszélnünk. A feltárást követően restaurálták a freskók egy részét, ugyanis voltak olyan részek, ahol a vakolat lehullott, s azokon a helyeken megsemmisültek a freskók. Ez annak a következménye, hogy az évszázadok során több munkálatot végeztek a templomban, s ki-ki a maga „szakértelmével” csonkította meg az értékes festményeket. A restaurált falfestmények között van Szent Anna a Szent Családdal, Szent Péter, Pál apostol. Ezek jól láthatók. A freskófeltárási és -restaurálási munkálatok mellett elsikkadt az orgona felújítása. Egyszerűen feledésbe merült. Amikor Marosvásárhelyről visszaköltöztem a faluba, az egyházközségben presbiter, majd gondnok lettem, felmerült az ötlet, hogy az orgonát meg kellene javítani. Dénes Endre orgonajavítóval írtunk egy pályázatot a vallásügyi államtitkársághoz. A pályázatunk nyertes lett, 60 ezer lejt kaptunk. Mivel Dénes Endre időközben elhunyt, a gyergyószentmiklósi Bartis Szabolcs Vox Humana orgonajavító cégéhez fordultuk, amely vállalta a munkát – tájékoztatott a gondnok.

Az orgona homlokfalán nagyon szép díszítések voltak, amelyek 90 százaléka megrongálódott az idők folyamán. Demeter József szentannai fafaragó, a DemiArt Kft. tulajdonosa vállalta a díszítések restaurálását.

Időkapszulát találtak az orgonában

Érdekesség, hogy az orgona szétbontásakor időkapszulát találtak benne, a dokumentumot ószász nyelven írták, ezért szakemberekhez kellett elvinni lefordíttatni. Feljegyezték benne a gyártás évét, az orgona építőjének nevét és a helységet, ahol először üzembe helyezték. Egy Fogaras melletti kis faluban, Kissinken szólalt meg először a hangszer, 1725-ben. Építője Nováki Sámuel volt. A lefordított szövegből az is kiderült, hogy az orgonát hat regiszterrel építették. Az egyházközségben vannak arra vonatkozó dokumentumok, hogy 1881-ben egy Vass István nevezetű orgonajavító javította meg, mert amikor Szentannára hozták, nem működött. Valószínűleg akkor történhetett, hogy az orgonajavító a hatból csak négy regisztert hagyott meg. Tehát „szegényebb” lett az orgona. 

Jótékonysági bál az orgonáért

– Most Bartis Szabolcs orgonajavító számára hatalmas kihívás visszaállítani a hangszert eredeti állapotába. Nekünk nagy büszkeség lenne, ha elkészülne mind a hat regiszter, hiszen a szakemberek szerint ilyen kis méretű hatregiszteres orgona egyedülálló Erdélyben. A hangszer egyelőre a gyergyószentmiklósi műhelyben van, ahol a mester további két sípsort kell beleszereljen. Erre azonban már nincs anyagi keret, forrásokat keresünk, ezért november 25-én jótékonysági bált tartunk a szentannai Aranykalász tánccsoporttal, Demeter Józseffel közösen, hogy az adományokból az orgonát eredeti formájában tudjuk helyreállítani – fogalmazott Faluvégi Sándor, a szentannai gyülekezet gondnoka.