Hála és remény

A katolikus iskola maturandusait ünnepelték

A szalagavató ünnepség a hála pillanata, de ugyanakkor a reményé is, hangzott el a műsort vezető Mátyás Edina és Kovács Péter diákok köszöntőjében a Bolyai Farkas Elméleti Líceum hatáskörébe tartozó II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum szalagavató ünnepségén a Kultúrpalota nagytermét zsúfolásig megtöltő diákok, tanárok és szülők jelenlétében. 

Valete, azaz élj boldogul! „Kapaszkodj Istenbe, mint a madár: amikor énekel, remeg alatta az ág, de tudja, hogy tud repülni” – Bosco Szent János gondolatát idézve adta áldását a végzős diákokra Tuzson Attila iskolalelkész. 

Jó döntéseket kell hoznotok, és küzdenetek kell a megvalósításukért – tanácsolta a maturandusoknak, akik a felnőtté válás jelképét, a szalagot fogják viselni, Hajdú Zoltán, a Bolyai Farkas iskola igazgatója. Beszédében Vörösmarty Mihály szavait idézte: „Gondolj merészet és nagyot, és tedd rá éltedet”, majd egy szimbolikus történetet osztott meg a kitartás fontosságáról. 

„Szalagavatónk helyszíne az a terem, amely szépsége mellett szimbóluma is a városnak, hiszen rendszerek változása közben is évszázados jelenlétünk jelképeit viseli. Egy olyan nemzedék hagyja el az iskolát, amelyik érti és tudja, hogy mit jelent rendszerváltozások alatt is őrizni az értéket, a közösség hagyományait. Vannak közöttük, akik öt intézmény diákjaiként a sorozatos rendszerváltások tanúi voltak ugyanabban az épületben, és a megmaradás szívós következetességével, hol nyíltan, vagy csak szívükben rákóczisként nőttek fel és lettek nagykorúvá. A sok élmény, a közösen eltöltött idő, tanórák, szünetek, kirándulások, vakációk, versenyek, fellépések, minden, ami titeket egymáshoz és az iskolához kötött, tudatos, keresztény, magyar és öntudatos rákóczissá tett. Az iskolásélet rövidesen véget ér…, de legyetek még diákok itt, vagy öregdiákok, mindig várunk vissza, hogy együtt, közösen ünnepeljünk… Felnőtté válni felelősség, annak az édes terhe, hogy most már nektek is megadatott átörökíteni a következő nemzedékeknek mindazt, ami megtartott eddig, és megtart most is érett, boldog felnőttekként – idéztünk néhány részletet dr. Tamási Zsolt-József útravalójából. 

Ami a beszédek után következett, a rákóczis diákok sokoldalúságát, tehetségét bizonyította.

Nagy Imre Zsolt XI. B osztályos diák zongorajátékáért, osztálytársai, Farczádi Boglárka, Pál Johanna, Pocsai Sarolta, Simon Dorottya, Szőcs Zsanett, Adorján Hunor és Szép Roland szavalókórusa pedig a választott szövegért és az előadásért érdemel dicséretet. 

Az ünnepi műsor csúcspontja következett: fehér báli ruhába öltözött lányok, elegáns fiúk táncolták partnerükkel a keringőt. Majd egyik pártól perdültek tovább a másikhoz, ahogy mindennapi életünk is a folytonos találkozások és elválások sorozata – hangzott el a felvezetőben. 

Három énekes lány következett. Elsőnek Szőcs Zsanett a Carson Coma együttes Porszem című dalát adta elő Adorján Hunor gitárkíséretében. 

Kálmán Eszter Antónia, Oncsi következett, akit az iskola egyik büszkeségeként konferáltak be, ugyanis kijutott az Öröm a zene nemzetközi tehetségkutató versenyre. 

A XII. C osztályos Imre Johanna diáklány saját zongorakíséretével adta elő Rachel Plattan Girls című dalát, amivel belopta magát a közönség szívébe. 

A Kiki’s Dans Lab hajlékony táncosai számára a zenei aláfestést a X. B osztályos Péterfi Blanka hegedű- és a XI. B osztályos Nagy Imre Zsolt zongorajátéka biztosította, akik David Kusher Daylight című dalát adták elő. 

Balogh Szidónia és Kocsis Andor XI. C osztályos diákok Márai Sándor Füveskönyv című művéből adtak elő a sikeres életvezetésről szóló részleteket. 

Mielőtt a zöld szalag feltűzésére került volna sor, Molnár Adrienne foglalta össze az iskola történetét. Ennek befejező mondatait idézzük: 

„Iskolánk értékei mi vagyunk, és akkor is, ha innen továbblépünk, magunkkal visszük azokat a jelképeinket, amelyek a holnap valóságát idézik, mert ez az iskola egy valóság. Címerünk, iskolazászlónk, a ma feltűzött szalagunk, nyakkendőnk arra ösztönöznek, hogy ennek a valóságnak a kereteit hittel és tenni akarással szélesítsük. A zöld szín a remény színe, és van remény”, mondta, majd gondolatait Márton Áron püspök szavaival zárta: „Minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni”.

Az est folytatásaként a végzős diákok búcsúbeszéde következett. A XII. teológia szakos osztály nevében Keresztúri Mónika és Upadhaya Vikrám szólt a hallgatósághoz, majd az osztály kisfilmje következett. Végül színpadra szólították Csiki Csilla osztályfőnöknőt, a két igazgatót és a diákokat, akiknek feltűzték a zöld szalagot. 

A természettudományi osztály tartalmas búcsúbeszédét Brandner Botond-Ewald adta elő. 

Az osztály kisfilmjét a névsorolvasás és a szalagok feltűzése követte Mester Ildikó osztályfőnöknő és a két igazgató jelenlétében. 

A XII. társadalomtudomány osztály búcsúzóját Balizs Renáta Orsolya mondta el, majd a színpadon felsorakozó végzősöknek Kolozsvári Szilárd osztályfőnök és az igazgatók tűzték fel a szalagot. 

A frissen felavatott maturandusokra kért áldással, és a rendezvény megszervezésében részt vevőknek, a diáktársaknak, tanároknak, szülőknek, támogatóknak mondott köszönettel ért véget a szalagavató. 

Ennek során a rendezvény szponzorainak a nevét többször is kivetítették, akiknek tapssal mondott köszönetet a közönség. Az inCub.e nyelviskola képviselője a támogatáson túl egy nyereményt is felajánlott, majd át is adott a nyertesnek.