Hadüzenet a vidéknek?
2013-01-30 17:16:36
- Mózes Edith
Egyenesen hadüzenet a vidék felé a kormány legutóbbi, a mezőgazdaságból élők megadóztatására vonatkozó kormányrendelete, jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke.
Egyenesen hadüzenet a vidék felé a kormány legutóbbi, a mezőgazdaságból élők megadóztatására vonatkozó kormányrendelete, jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke.
Mint mondta, huszonhárom éve egyetlen kormány sem engedte meg magának, hogy a vidékre olyan adókat vessen ki, ami egyfelől váratlanul érte a vidéken élőket, másfelől pedig nem eléggé átgondolt és a problémától teljesen idegen emberek állították össze. – Úgy gondolom, hogy egy olyan agroláncot kialakítani, és az emberek nyakába akasztani, ami azt jelenti, hogy megadóztat azért, mert megdolgozza a földjét és termel rajta valamit, megadóztatja, mert a termést odaadja az állatainak, és persze az állatokat is megadóztatja, és ha, uram bocsá’, még elkezd valamit termelni, s ha netán feldolgozza a saját állatai által megtermelt tejet, megadóztatja még ezért az aktivitásért is, miközben az Európai Unió folyamatosan azt magyarázza nekünk, hogy a hozzáadott értékkel kell a nyersanyagot értékesíteni.
Rendkívül károsnak nevezte ezt a dolgot, amely szerinte kaotikusan és fejetlenül van összeállítva. A kijelentést nyomatékosítandó, az ötödik oldalról olvasta fel, hogy miket akarnak megadóztatni, kijelentve, hogy „diszkriminálják” a hím és a nőstény egyedeket, mert például a tehén, bivaly (vaci şi bivoliţe) benne van, viszont nincsenek benne a bikák. – Lehet valakinek kétezer hízó bikája és ötezer hektár legelője, egyik sem szerepel a megadózandó aktivitások között. Ezzel, tette hozzá, nem azt akarja mondani, amit a közmondás, hogy dögöljön meg a szomszéd kecskéje is, nem ezzel a logikával szeretné a problémát megközelíteni, de véleménye szerint ezen javítani kell.
Elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjai találkoztak a miniszterelnökkel és a kabinet tagjaival, és elmondták kifogásaikat, fenntartásaikat. A képviselő szerint nehezen elképzelhető, hogy visszavonnák a szabályzót, de ezt az adót nem most kellett volna kivetni. – Nem vagyok benne biztos, hogy az a minisztérium, amely a de minimis segélyt még szeptemberben megígérte az aszálykárosultaknak, és nem kaptak belőle egyetlen lejt sem, az az APIA, amely megígérte, hogy az állattartási támogatásokat az idénre még novemberben kifizetik, de egy lej sem jutott az állattartók birtokába, visszavonná. Az állam tehát adósságot halmoz fel az emberekkel szemben, miközben az embereket szigorúan megbüntetik az esetleges minimális adókésedelem miatt.
Emlékeztette a törvény megalkotóit (is), hogy a mezőgazdasági év nem január elsején kezdődik, hanem október elsején, és szeptember 30-án ér véget, és akkor már szükség lenne a pénzre. Az RMDSZ képviselői feljánlották a miniszterelnöknek, hogy kidolgozzák a saját változatukat, amellyel javítani próbálnak a minisztérium által készített szövegen, megpróbálják logikusabbá tenni azt. Példákkal is illusztrálta mondandóját: tehenenként a gazda, akinek az évi jövedelme 453 lej, abból 16+5,5%, vagyis 21,5% az adó, ami azt jelenti, hogy 97 lej és 50 banit fog fizetni. Ha viszont az állam 500 lejt ad egy szarvasmarhára támogatásként, akkor sokkal egyszerűbb lett volna, hogyha 400 lejt adott volna – vonta le a konklúziót.
Erdély autópályát – akár kínaiakkal
A képviselő felvetette az Erdély autópálya ügyét is, nehezményezve, hogy az idei költségvetés egyetlen lejt sem különített el az autópálya-építés folytatására. Ezt a problémát a miniszterelnöknek is felvetették a hét eleji találkozón. – Úgy gondolom, hogy nem lehet ma már úgy gondolkodni erről, hogy nincs pénz, hát nem csináljuk. Huszonhárom éve nem építünk infrastruktúrát, autópályát, holott ez az ország vérkeringése. Nincs ipar, nincs fejlődés, nincs kereskedelem, ha ez a rendszer nem működik. Itt pedig nem működik, Erdélyben 23 év alatt 52 kilométer autópályát sikerült kiépíteni, szemben Magyarországgal, ahol négy év alatt 1200 kilométer sztráda épült. Ez az állapot tarthatatlan, ennek ellenére a kormány egyetlen lejt sem különített erre el az idei költségvetésből, miközben 46 millió eurót fizetünk azért, hogy őrizzék a Bechtel építőtelepét.
Kelemen Atilla szerint valakinek kellene legyen bátorsága, hogy felbontsa ezt a Románia számára rendkívül előnytelen szerződést, még akkor is, ha sokba kerül. Több megoldást is felvetett, egyebek között azt, hogy akár kínaiakkal, akár a magyar útépítővel meg kellene építtetni, majd koncesszióba adni, amiből az építő visszatérítené magának a befektetést.
