Ha lenne egy kis jóindulat…

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szomorúnak nevezte, hogy a MOGYE-n kialakult helyzetről nem a törvény szempontjából tárgyalnak, hanem egészen más irányba sodorják azok, akik nem akarják a magyar tagozat létrejöttét.

Fotó: archív

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke szomorúnak nevezte, hogy a MOGYE-n kialakult helyzetről nem a törvény szempontjából tárgyalnak, hanem egészen más irányba sodorják azok, akik nem akarják a magyar tagozat létrejöttét.

– Ellenérvként az egyetemi autonómiát és a chartát hozzák fel, és kikérik maguknak a politikum beleszólását. Figyelmesen elolvastam a törvényt, és azt is megtaláltam benne, hogy az egyetemi autonómiát be kell tartani, de csak törvényes alapokra lehet építeni. A chartát valóban az egyetem hozza létre, de meg kell feleljen a törvényeknek, mert ha az autonómia abszolút lenne, akkor mindenki kitalálhatna magának egy olyan modellt, ami ellentmondhatna például az alkotmánynak. Hangsúlyozni szeretném, hogy be kell tartani az autonómiát és a chartának a függetlenségi elvét, viszont az autonómia és a charta törvényre épül. Az önálló magyar tagozat létrehozásával az egyetem csak nyerne: neves professzorokat tudna idevonzani, és növelni tudná a hallgatók számát. Megnyerő lehet a magyarországi, szlovákiai, vajdasági vagy az ukrajnai magyarok számára, akik szívesen tanulnának medicinát anyanyelven. Úgyhogy nem lenne hátrány, ha létrejönne a magyar vonal.

– Az ellenzők fő érve, hogy egy egyetem független kell legyen a politikától. De egy egyetemen bizonyos ideológiákat sem szabad előnyben részesíteni.

– Természetesen függetleníteni kell a politikától az egyetemet, az ideológiai függetlenségről valóban senki sem beszél. Márpedig, amikor akadályozni próbáljuk a kisebbségi közösség jogait, akkor nacionalista álláspontra helyezkedünk, a nacionalizmus pedig egy ideológia. Nemcsak politikamentesnek, de ideológiamentesnek is kell lennie az egyetemnek. Ezt az egyetemet 1945-ben hozták létre mint a Bolyai egyetem egyik tagozatát, majd leköltözött Vásárhelyre és 1948-tól független egyetemmé vált. Ez az egyetem eleget tett a magyar közösség elvárásainak, ezen az egyetemen lehetett magyarul medicinát és gyógyszerészetet tanulni, és ezt az egyetemet kimondottan a magyar közösség szükségleteire szabva építették ki, ezért ez az egyetem 1948-ban magyar nyelvű egyetem volt.

– Épp azért tiltakoznak most egyesek, hogy esetleg kizárják a román hallgatókat, illetve „féltik” a román betegeket.

– Nem azt jelentette, hogy a román hallgatók ki voltak zárva. Azok a románok, akik ismerték a magyar nyelvet, tanulhattak, akik meg nem ismerték, fordítással meg volt engedve, hogy románul vizsgázzanak. Így kerültek ide egyébként a szüleim. Édesanyám gyermekorvos, édesapám fogorvos, mind a ketten román ajkúak, mindketten román líceumot végeztek, mindketten magyar nyelven is hallgattak kurzusokat, de románul és franciául is, és románul vizsgázhattak, ha így kívánták. Ez előnyös volt a karrierjük szempontjából.

Ez az egyetem tehát magyar nyelvű egyetemként működött, 1962-ben, amikor elindult a nacionál-kommunizmus csírája, anélkül, hogy a törvényes háttér megváltozott volna, az egyetem kétnyelvűvé vált. Akkor már a laborgyakorlatokat románul kellett végezni, és ez a tendencia Nicolae Ceauşescu hatalomra kerülése után felerősödött. Úgy, ahogy tönkretették és megcsonkították a Bolyai Egyetemet, úgy az évek során a magyar oktatás, a magyar diákság, a magyar professzorok kara folyamatosan csökkent itt is addig, amíg az 1980-as években a román tanítás többségbe került.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Marosvásárhely zárt város volt, ami azt is jelentette, hogy magyaroknak nagyon nehéz volt ide letelepedni. Ezt a politikát mindenki ismeri, az asszimilációs, elrománosítási program dokumentumait a forradalom napjaiban megtalálták a párt székházában. Ezen ment keresztül az egyetem is addig. Most is, annak ellenére, hogy nagyszámú magyar diákság és magyar tanári kar létezik, és magyar nyelvű oktatás is folyik, az egyetem honlapján kizárólag román nyelvű információkat találunk. A második nyelv, amelyen információt nyújtanak, az az angol.

– Tulajdonképpen jogorvoslás történne a magyar vonal létrehozásával…

– Így van, de még 2012-ben sem valósulhat meg az a történelmi igazságtevés, amellyel tartozunk ennek az egyetemnek, holott ez az egyetem abban a térségben működik, ahol a magyarság a legnagyobb számban él, amely magyar egyetem volt, és csak a nacionál-kommunista ideológia változtatta meg a jellegét. Sokan elvártuk volna, hogy 1989 után visszatérjünk a demokratikus hagyományokhoz, visszaállítsuk a magyar tagozatot, megvalósítsuk a tagozatok egyenlőségét. Ezzel szemben ezekben a napokban is azt látjuk, hogy nem demokratikus megoldásokat keresnek, hanem a nacionál-kommunista felfogást próbálják meg továbbra is érvényesíteni. Számomra fájdalmas volt látni, hogy 200 fiatal képes megmozdulást szervezni azért, hogy a kollégáik jogai ellen lépjenek fel. Ez arra is vall, hogy a mi egyetemeinken még nem tartunk ott, mint a nyugati egyetemeken. Általában Nyugat-Európában és a civilizált világban az egyetemek azok, ahol a legdemokratikusabb felfogások érvényesülnek. Ott született meg az antirasszista mozgalom, a nők emancipációja, az apartheid elleni megmozdulások, és ez sokszor a fehérek részéről indult és mások irányába. Nálunk, nemcsak itt Vásárhelyen, de Kolozsváron is, amikor ezekről a kényes dolgokról kellene tárgyalni és összefogni a diákoknak, azt látjuk, a román diákokat egyesek beszervezik, hogy pont a legkonzervatívabb és a legantidemokratikusabb álláspontot képviseljék. Azt szerettem volna 2012-ben látni, hogy a marosvásárhelyi román diákság, a román professzorok nyugtalanok, ha a kisebbség jogaihoz nyúlnak. Mégis azt láthatjuk, hogy vannak olyan intézmények, olyan személyek itt Vásárhelyen, akik úgy gondolják, tovább kell folytatni Ceauşescu asszimilációs politikáját, nehogy „elmagyarosodjon” ez a térség. Ez a típusú gondolkodás nagyon károsan hat az egyetem minőségére is. Ezt az egyetemet valamikor Németországban is elismerték különbözeti vizsga nélkül. Ma pedig B kategóriába tartozik. Ezért úgy gondolom, inkább arra kellene törekedjenek azok, akik olyan autonómiát képzelnek el, amelyben az oktatási törvényt sem tartják be, hogy ennek az egyetemnek a minőségét javítsák. Ha lenne egy kis jóindulat, akkor Közép-Európában olyan sikeres egyetemmé válhatna, amely modellként szolgálhatna mások számára.