Filmkészítő tinédzserek

Az emberi jogok labirintusában tanulhatott meg tájékozódni, közben pedig a filmes világba is betekintést nyerhetett, mi több, a filmkészítést is kipróbálhatta az elmúlt hónapokban egy csapat marosvásárhelyi tizenéves. Minderre egy nemzetközi uniós projekt keretében került sor, amelyben a vásárhelyi Vox Novum Egyesület is részt vett. A részletekről Fülöp Tímea projektvezető, az egyesület elnöke tájékoztatott.

– A LAWrider egy 14 hónapos nemzetközi ifjúsági projekt, amely középiskolás fiatalok indítványára a Vox Novum Egyesület, a horvátországi Koordinacija Udruga Mladih Siska (SKWHAT) és a magyarországi, szegedi Creative Elephant Studio Kft. partnerségében, illetve további partnerek és középiskolás fiatalok folyamatos bevonásával zajlik tavaly február elsejétől idén március 31-ig. Most már az utolsó fázishoz érkeztünk, a pénzek elszámolásánál tartunk. A projekt közvetlen célközönsége a középiskolás korosztály. A fiatalok nemzetközi együttműködésben egy tízrészes, egyenként 10-15 perces, emberjogi témákat feldolgozó szkeccs filmsorozatot és tíz, a filmek témáját feldolgozó óravázlatot hoztak létre, és terjesztenek az elkövetkezőkben Európa-szerte különböző korosztályoknak. További célcsoportként a pedagógusokat, az emberi jogok iránt érdeklődő ifjúságsegítőket és az emberi jogi szervezeteket is megszólítjuk, akik hozzájárulnak a projekt eredményeinek terjesztéséhez, fennmaradásához, továbbfejlesztéséhez. A projekt során a fiatalok minden szakmai és mentori támogatást megkaptak annak érdekében, hogy személyes készségeik biztonságos keretek között fejlődhessenek. A filmes alkotóműhely vezetője Márton László, a színházi műhelyé Berekméri Katalin, az emberjogi képzés trénere Frunda Csenge volt. A projekt koordinátorai: Csóti-Gyapjas Dóra és Balla Gábor. A projekt és a filmek megvalósításáért az András Lóránt Társulatnak, a Maros Megyei Múzeumnak, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak, az Erdélyi Magyar Televíziónak, illetve barátainknak és szüleinknek is köszönettel tartozunk.

– Hogyan került be a Vox Novum Egyesület a projektbe?

– Minket a szegedi partnerek kerestek meg, és kértek fel az együttműködésre. 

– Hány fiatal vett részt a projektben, és hogyan zajlottak az együttlétek?

– Mintegy 30 tizenéves került kapcsolatba ezzel a kezdeményezéssel, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Római Katolikus Teológiai Líceum és a Művészeti Líceum diákjai. Voltak, akik menet közben kimaradtak, helyettük újak jöttek. Nem volt kitétel, hogy minden munkafázisban jelen kell lenni, ha például valakit kimondottan a forgatókönyvírás érdekelt, akkor megtehette, hogy csak abban vesz részt. Végül azért kialakult egy 13–15 fős aktív csapat. Ami a találkozókat illeti, az emberjogi kérdések megvitatása közben fogalmazódott meg, hogy milyen témákkal szeretnének a tizenévesek foglalkozni. Volt, aki azt vetette fel, hogy a szülei korlátozzák a jogaiban, amikor nem engedik el bulizni. Ennek kapcsán arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a szülők tiltásaikkal a gyerek élethez való jogát igyekeznek védelmezni. A tréning során a tizenévesek jobban megértették a jogok és kötelezettségek közötti összefüggéseket. Mivel többen közülük valamilyen formában már részt vettek színházi képzésen, az alkotóműhelyi munkában a filmes képzésre helyeztük a hangsúlyt. A filmtörténet meghatározó alkotásai közül mutattunk nekik párat, illetve a technikai tudnivalók mellett – például, hogy hogyan lehet telefonnal filmet készíteni – a mögöttes tartalom, a koncepció fontosságára is igyekeztünk felhívni a figyelmet. A legnagyobb kihívás a forgatókönyvek megírása volt.

– Hány filmet készítettek a fiatalok, és milyen témákban?

– Mind a mi csapatunk, mind a szegediek és a horvátországiak három-három filmet készítettek, a tizedik közös alkotás volt. A témaválasztásban a személyes indíttatásra esett a hangsúly. Az egyik film a megkülönböztetés nélküliségről, a második a magánélethez való jogról, a harmadik a szólásszabadságról szól. Ez utóbbi alkotást éppen a januári tüntetések idején forgattuk. A fiatalok több interjút is készítettek véleményformáló személyiségekkel, többek között Smaranda Enachéval. Számomra a legnagyobb élményt az első forgatás adta, amikor a tizenévesek egyszer csak elkezdtek csapatként dolgozni. Annyira ügyesek, tudatosak voltak, mintha a tizedik filmjüknél tartottak volna.

– Az elmúlt hét végén Szegedre utaztatok.

– Igen, a projektzáró találkozóra. Ez alkalommal megnéztük egymás filmjeit, a forgatások kellékeiből pedig kiállítást hoztunk létre.

– Lesz-e folytatás?

– A filmek mellé lecketervek készülnek, amelyeket iskolákhoz és ifjúsági központokhoz juttatunk el. A fiatalok annyira lelkesek, hogy Márton Lászlóval már a folytatáson gondolkozunk. Egy minimális költségvetésű projektet tervezgetünk szintén a tinédzserek társadalmi érzékenységét fejlesztő, emberjogi témában, amelyből újabb filmes alkotás születhetik. A LAWrider keretében készített filmeket pedig az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválra küldenénk el, természetesen nem a versenyprogram, hanem a kiegészítő programok részeként.