Fiatalok és tehetségesek

Pályakezdő képzőművészek munkáival találkoztam a csejdi alkotótáborban, ahova negyedszer tértek vissza a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem végzős hallgatói. A falu büszkeségéről, a helybeli Lőrinczi Izabelláról, aki országos képzőművészeti díj birtokosa, és aki kollégáit, baráti körét hívta meg a vidéki műhelymunkára, az eseményről készült tudósításban már szó esett. 

Ezúttal két társát szeretném bemutatni, akiknek alkotásai élményt jelentettek. 

Ilyen Szabó Anna-Mária szimbolikus festménye az erdélyi faluról, vagy legalábbis félreeső falvaink jövőjéről. Számomra a kép a felborult hagyományos értékrend, egy elsüllyedő világ víziója, amelynek színei fölé betolul a fenyegető szürkeség, s a dombtetőre menekült házőrző figyeli a világomlást. Természetesen ez az én olvasatom, Anna-Mária a következőket nyilatkozta:

– Két éve foglalkoztat az a téma, hogy a tárgyakat, épületeket kiemeljem a hagyományos rendeltetésükből, és más szemszögből mutassam be. 

Kérdésemre hozzátette, hogy két éve mesterizett, és jelenleg restaurálással foglalkozik. Biztos vagyok benne, hogy képzőművészként még hallunk róla. 

Ahogy Péter Félixről is, akit végzés után az egyetemen tartottak, ahol technikusként az anyagokat készíti elő a hallgatóknak. Szilágy megyéből indult, s tíz éve él Kolozsváron. Sokoldalú fiatal képzőművész, akinek kedvenc területe a kerámia, a szobrászati kerámia, s ismeri az üvegfújás technikáját is. Alkotásaihoz sokféle anyagot felhasznál: üveg, gyanta, műgyanta és sorolhatnánk tovább. 

Amint elmondja, nem volt szándéka festeni Csejden, olyan anyagból akart dolgozni, amit természetes közegében talál meg. Ezért az első nap a felderítés ideje volt, úgy talált rá az agyagbányára, s annak egyik falában a homokkő darabra. Azt kezdte el faragni, formálni csigaházzá, s a nagyobb csücskéből egy bástyatornyot alakított ki, az alkotás címe pedig az lett: Az én házam az én váram. Ami biztonságot ad, s ahonnan messzire lehet látni, a homokkő azonban könnyen porlik, ahogy erőteljesebben hozzáér az ember. Jelképes alkotása számomra azt a mondanivalót közvetíti, hogy a mai ember otthona, hiába építi szinte kastélyszerű méretekre, olyan porladóvá vált, mint a homokkőből készült tornyos csigaház.