Fiatalok és az örmény örökségvédelem

Kriptatábor Marosvásárhelyen

Augusztus 8–12. között tartotta meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége a műemlékvédő ifjúsági táborát, az úgynevezett kriptatábort. Az eseményt 2014-ben szervezték meg először, és már akkor az volt a fő célja, hogy erdélyi magyar örmény származású fiatalok vagy barátaik megismerjék ennek a közösségnek a múltját és életét. Emellett hasznos munkát fejtenek ki a közösség érdekében, a fiatalok felkutatják az örmény sírokat a temetőkben, dokumentálják azokat, hasonlóan tesznek az örmény épített örökség tekintetében is, mondta el lapunknak dr. Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület elnöke.

 A tábor egyik célja ezek mellett a közösségépítés és az, hogy összekovácsolja az erdélyi magyar örmény fiatalokat. Az idei tábor része volt a temetőkben zajló munka, lefényképezték a sírokat, rögzítették az adatokat, majd bevezették a számítógépbe. Emellett a fiatalok játékokon vettek részt, valamint megtekintették a helyi örmény emlékeket, mondta dr. Puskás Attila.

 A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület elnöke elmondta, kis létszámú a tábor, az idén 10 fiatal volt az Erdély különböző településeiről, az elmúlt évek átlaga is 10-12 személy körüli. A fiatalokat két szakképzett pedagógus irányította, akik diákkorukban részt vettek hasonló táborokban.

Dr. Puskás Attila nyomatékosította, hogy nemcsak a munkán volt a hangsúly, a fiatalok közös játékokon vettek részt, ellátogattak a Marosvásárhelyi Állatkertbe, fürödtek a Víkendtelepen. Továbbá meglátogatták a Kultúrpalotát és a Keresztelő Szent János-plébániát is. A  fiatalok többsége korábban is járt már Marosvásárhelyen, ám most örmény szemmel mutatták meg nekik a várost.

A tábor lejártával az egyesület elnöke sikerként könyvelte el az eseményt, hiszen a katolikus temetőben lefényképezték azon személyek sírhelyét, akikről a nevük alapján úgy vélik, hogy örmény származásúak voltak. Ezt követően a fiatal táborozók nagyrészt digitalizálták az adatokat, a sírokon található információkat bevezették egy táblázatba, a kutatás harmadik része pedig abból áll, hogy az így szerzett információt kiértékelik a nevek, születési és elhalálozási dátumok alapján. 

Dr. Puskás Attila azt is elárulta, hogy már tervezik a jövő évi kriptatábort. Az elmúlt években a tábor és a táborozó fiatalok eljutottak olyan településekre is, amelyekben nem élnek örmények. A jövőre nézve feltérképezik, hogy hova érdemes elmenni, a jelenlegi információk alapján Kézdivásárhelyen is nagy számban éltek örmények, valamint az egyesület kapott egy felkérést, hogy látogassanak el a Sóvidékre, tehát ezek között a települések között választanak.

A táborban részt vevő Pál Tamás elárulta, hogy nem először volt a kriptatáborban, az évek során már egyfajta szokássá vált számára. Ennek ellenére a tábor mindig tud újat mutatni neki, minden évben várja, hiszen itt a szórakozás mellett hasznos információkra is szert tehet. 

A sírhelyek feltérképezésével kapcsolatban Tamás elárulta, hogy operatívan és eredményesen dolgoztak, annak ellenére, hogy nem voltak sokan. Véleménye szerint a munka egyik legfontosabb része, hogy odafigyeljenek egymásra, valamint komolyan vegyék, amit tesznek.

Marosvásárhely épített örökségei közül a fiatal táborozó a Vártemplomot emelte ki. Gyergyószentmiklós környékén is van vár, de Tamás elmondása szerint az nem annyira szép és gondozott, mint a vásárhelyi. A munka és a városnézés mellett szórakoztak is a táborban, amit a szervezők interaktív formában valósítottak meg. Így például volt kincskeresés, ahol a fiatalok QR-kódokat kellett beolvassanak, és egyik helyről a másikra szaladjanak, ahol feladatokat kellett teljesítsenek. Tamás számára ez volt az egyik legérdekesebb foglalkozás. Esténként filmezéssel zárták a napot.