Fesztiválzáró hangverseny
2023-05-29 14:00:00
- Csíky Csaba
Cristian Mandeal karmester és két zongoraművész szólista, Oxana Corjos és Cristian Niculescu részvételével
Műsoron: 1. F. Poulenc d-moll versenymű két zongorára és zenekarra FP 61; 2. Csíky Boldizsár: Emlékezés a hajdanvolt természetre (Recordatio pristinae naturae – zenekari mű, ősbemutató); 3. C. Debussy: Egy faun délutánja (Prelude); 4. M. Ravel: Spanyol rapszódia.
Az első részben elhangzott mű, a d-moll concerto két zongorára és zenekarra Francis Poulenc 1932-ben írt háromtételes versenyműve. A művet 1932. szeptember 5-én adták elő a Velencei Nemzetközi Kortárs Zenei Társaságban a szerző és gyermekkori barátja, Jacques Février és a milánói Scala zenekarának kíséretében, Désiré Defauw vezényletével. A három tétel: 1. Allegro ma non troppo; 2. Larghetto; 3. Rondo (Allegro molto).
Poulenc – aki az első világháború után a Hatok csoportjának tagja lett – szerint a csoport közös vonása „...az elmosódottság helyett a melódiához és a kontrapunkthoz, a pontossághoz, az egyszerűséghez való visszatérés”. A nyitó témáról úgy döntött, hogy visszamegy Mozarthoz, mert „tiszteli a dallamos vonalat, és azért, mert Mozart tetszik minden más zeneszerzőnek is”. A mű sok tekintetben a könnyűzene kategóriájába tartozik, a zongorák mutatós virtuozitása és témáinak szentimentális dallamossága folytán. A dolog természeténél fogva a gyors tételekben az előbbi, a lassú középső tételben az utóbbi jellemvonás domborodik ki fokozott mértékben.
A két zongorista professzionális összjátéka, hangzásuknak nem csak gazdag színárnyalatai, hanem kiegyenlítettsége, a barokk ideálhoz közel álló áttetsző volta is (Bach – Siciliana) erényeikhez sorolható.
A szünet után, ősbemutatóként, Csíky Boldizsár új zenekari művével ismerkedhettünk meg. A partitúrát nem ismerve, Mandeal karmesteri zsenialitására és hallásunkra hagyatkozva mondhatjuk, hogy Mandeal a mű legkompetensebb ismerőjének biztonságával és tudásával emelte a produkció értékét. Különösen a szerző zenekari kolorit iránti érzéke érvényesült. A gazdag hangszer-összeállítású műben érvényesült az üresjáratoktól mentes zenei folyamat is, végül egy tonális akkord grimaszába torzulva.
Amikor 1894. december 22-én Gustave Doret vezényletével először hangzott el Debussy Egy faun délutánja című műve, nyomban meg kellett ismételni. Azóta is azt a frissességet árasztja, amely hallgatóit az első előadáson megragadta. Elemzői újra meg újra felfedezik, más-más oldalról mutatják meg zenetörténeti jelentőségét.
Manuel de Falla szerint Rave (1875–1937) zenéje „spanyolosabb, mint maguk a spanyolok”.
A berlini Herbert von Karajan és a müncheni Sergiu Celibidache tanítványa, Cristian Mandeal napjaink legjelentősebb román karmesterének számít, tevékenysége megszakítás nélkül négy évtizedre nyúlik vissza. Marosvásárhelyen 1977–1980 között volt a filharmónia karmestere, ez a filharmónia életének is egyik büszkesége.
A közönség felállva ünnepelt.
