Nagyban folynak a találgatások arról, hogy mit hoz a szeptemberre ígért új nyugdíjtörvény.
Nagyban folynak a találgatások arról, hogy mit hoz a szeptemberre ígért új nyugdíjtörvény. Egyes vélemények szerint előfordulhat, hogy összeomlik a romániai nyugdíjrendszer, és a havi egymilliárd euróra rúgó összeget nem fogja tudni folyósítani a kormány, az állami nyugdíjalap hiánya ugyanis közelít a 28 milliárd lej felé, ami a hazai össztermék 3,5 százalékát teszi ki.
Ezt erősítendő terjedtek el a híresztelések, miszerint a rendszer három pillére közül (az állami nyugdíj, a kötelező magánnyugdíj és a nem kötelező magánnyugdíj) a másodikat, amit 2007-ben vezettek be, és a 35 év alatti alkalmazottak számára kötelező – fokozatosan beolvasztják az állami nyugdíjrendszerbe. Holott, amikor bevezették, azt ígérték, hogy 2016-ra 5,1 százalékról 6 százalékra növelik azt az összeget, amit az állam havonta át kell utaljon a magánbiztosítóknak. Növelés helyett a társadalombiztosítási járulékoknak a dolgozókra való áthárítása nyomán az összeget idéntől 1,35 százalékkal csökkentették (3,75 százalékra). Az ellenzék szerint ez az intézkedés a magánnyugdíjrendszer ellehetetlenítéséhez vezet, a kormányfő ezzel szemben azt állítja, hogy nincsen semmi gond, hiszen januártól húsz százalékkal nőtt az átlagbér, ami kiegyenlíti a csökkent befizetéseket. Elődje, Mihai Tudose nyíltan kimondta, hogy igenis létezik a szándék, hogy a befizetőkre bízzák, hogy a jövőben fizetnek-e a második pillérbe vagy sem. Viorica Dăncilă viszont azzal csitította a kedélyeket, hogy idén januárban 2017 hasonló időszakához képest összértékben nemhogy csökkent, hanem közel húsz százalékkal nőtt a második pillérnek átutalt hozzájárulás.
Aki nem tud eligazodni a nyilatkozatok útvesztőjében, annak elmondjuk, hogy lehet úgy tekinteni a nyugdíjrendszerre, hogy a pohár félig üres, vagy úgy is, hogy félig tele van. Jó hírnek tartják, hogy a nagy kivándorlások ellenére évről évre csökkent az alkalmazottak és a nyugdíjasok között tátongó szakadék. A 2014-ben jegyzett 4,3 millióról 2017-re 4,8 millióra nőtt az alkalmazottak száma, a nyugdíjasoké pedig 5,2 millióra csökkent. Elemzők szerint ez az arány a kiegyenlítődés felé vezet, bár mások ezt is cáfolják azzal, hogy a külföldi beruházások értéke 2006-hoz képest 2017-ben a felére csökkent. Az is igaz viszont, hogy a korábban említett arányt a főváros és a nyugati országrész tartja fenn, vannak elnéptelenedett megyék, és Teleormanban például a lakosság 26 százalékának van munkahelye.
Mindent együttvéve, ahhoz, hogy teljesen tisztán lássunk, meg kell várnunk a szeptembert. Addig is a Viorica Dăncilătól érkező ígéretek szerint július elsejétől 1.000 lejről 1.100-ra növelik a nyugdíjpont értékét, ami 2020-ig 1.775 lejre nő, a minimálinyugdíjat pedig 520 lejről 640 lejre emelik. Csak legyen kitartásunk addig!
