Február 1-jétől lépne életbe az új polgári eljárási törvénykönyv

A 2012. december 21-i Hivatalos Közlönyben jelentek meg a mediátori (jogi közvetítő) szakmára illetve a mediációs tevékenység megszervezésére vonatkozó törvény módosításával kapcsolatos előírások, amelyek kötelezővé teszik különböző vitás kérdésekben, bizonyos típusú perekben a mediátornál való előzetes tájékozódást a békéltetési eljárást illetően.

Sonia Deaconescu

A 2012. december 21-i Hivatalos Közlönyben jelentek meg a mediátori (jogi közvetítő) szakmára illetve a mediációs tevékenység megszervezésére vonatkozó törvény módosításával kapcsolatos előírások, amelyek kötelezővé teszik különböző vitás kérdésekben, bizonyos típusú perekben a mediátornál való előzetes tájékozódást a békéltetési eljárást illetően. Ennek az elmulasztása a felperes részéről a perbehívási kereset bíróság általi elutasítását vonhatja maga után.

A sajtóban megjelent írások, információk tisztázása végett kerestük meg kérdéseinkkel Sonia Deaconescu bírót, a Maros Megyei Törvényszék elnökét, akivel a február elseje után várható jogi változásokról beszélgettünk. Egyrészt a mediációval kapcsolatos jogszabály-módosítással összefüggő kérdéseket szerettük volna tisztázni, másrészt arról érdeklődtünk, hogy felkészültek-e a bíróságok az érvénybe lépő új polgári eljárási törvénykönyv alkalmazására. Mindkettő kényes kérdés, hiszen egyrészt kötelezővé válik a peres felek számára a mediátornál tett „vizit”, a békéltetési folyamat melletti döntés pedig költséggel jár, másrészt az új polgári eljárási törvénykönyv gyakorlatba ültetése olyan anyagi erőfeszítést igényel a bíróságok részéről, amire jelenleg nincsen fedezet.

„A mediátori szakma gyakorlására, megszervezésére vonatkozó törvény tavaly decemberi módosítása értelmében február elseje után bizonyos kategóriájú jogvitákban, peres ügyekben a felperesnek kötelező felkeresnie a jogi közvetítőt (mediátor), akinél a mediációról, azaz békéltetésről tájékozódik. Ennek mellőzését a törvény szankcionálja, a bírói tanács a perbehívási keresetet, megengedhetetlennek minősítve, akár el is utasíthatja” – jelentette ki a Maros Megyei Törvényszék elnöke. Sonia Deaconescu szerint a jogszabály-módosítások olyan vitás kérdésekre vonatkoznak, mint például a fogyasztóvédelmi perek, bizonyos családjogi peres ügyek, egyéni munkaszerződés megkötésével, betartásával és felbontásával kapcsolatos munkaügyi perek, a szakmai felelősség kapcsán indított perek (orvosi műhibaperek), az 50.000 lej alatti értékben indított polgári perek, illetve olyan büntetőperek, ahol a felek kiegyezése elhárítja a büntetőjogi felelősséget. „A szóban forgó esetekben a felperesnek bizonyítania kell, hogy egy engedélyezett mediátorral a mediáció, vagyis a peren kívüli megegyezés előnyeit felvázoló előzetes beszélgetésen vettek részt. A jogi közvetítő erről igazolást bocsát ki, amit a bíróságon kell felmutatni, ha pedig az alperes elutasítja az előzetes tájékozódást, ezt jegyzőkönyvbe veszik. Tudomásom szerint az első, tájékoztató jellegű beszélgetés a mediátornál ingyenes” – közölte Sonia Deaconescu, mintegy megelőlegezve a választ kérdésünkre, hogy ki állja a tájékoztató ülés költségeit, hiszen köztudott, a mediátorok óradíja nem a kis keresetűek zsebére szabott. A feleknek a peren kívüli megegyezésről való tájékozódása (sőt, kiegyzése is!) akkor is megtörténhet, ha a felperes beiktatta a keresetlevelet a bíróságon, ekkor a bíró határidőt szab meg e célból – tette hozzá az elnök asszony.

Összegezve, fentiek azt jelentik, hogy ha eddig a bírónak kellett tájékoztatnia a perben álló feleket a mediáció lehetőségéről és ajánlania a peren kívüli megegyezést, ez a kötelezettség február 1. után a felperesre hárul, elmulasztása esetén a bíróság „szankcionál”.

Inkább pereskedni, avagy kulturáltan kiegyezni?

„A mediátori intézmény viszonylag új, kevéssé ismert, talán emiatt is nagy az ellenállás vele szemben. Az emberek többsége hajlamos a klasszikus megoldást választani, azaz pert indítani, veszekedni. Bár az igazságszolgáltatásban való bizalmuk megrendült – ezt jelzik a felmérések –, a bíróságoknak mégis nagyobb tekintélyük van az emberek szemléletében, és kevéssé bíznak a jogi közvetító konfliktusmegoldó készségében. A mediátoron is nagymértékben múlik, hogy a konfliktusban álló felek részt vesznek-e további – immár fizetős – békéltető beszélgetéseken vagy sem. Mentalitás kérdése az egész, hiszen egy vitás kérdés békés, kulturált megoldása adott esetben mindkét félnek előnyére válik, és elkerülhető a veszekedés, a nem csekély pénzbe kerülő, éveken át tartó pereskedés. A peres ügyek nagy száma miatt túlterhelt bíróságoknak, törvényszékeknek érdekükben áll támogatni a mediáció lehetőségét, hiszen ez tehermentesíti a munkánkat” – jelentette ki Sonia Deaconescu.

A Maros Megyei Törvényszéken és az alárendeltségébe tartozó bíróságokon 2012-ben jelentéktelen arányban, mindössze két esetben született végzés peren kívüli megegyezésről. Sonia Deaconescu szerint a napokon belül életbe lépő rendelkezés nem okoz nagy gondot, hiszen nem visszamenőleges hatályú, és az új keresetek beiktatására vonatkozik.

Új polgári eljárási törvénykönyv van, költségvetés még nincs!

Ennél sokkal fontosabb, hogy február 1-jétől életbe lép az új polgári eljárási törvénykönyv – persze csakis akkor, ha ismét el nem halasztják a hazai joggyakorlatot alapjaiban megreformáló törvénykönyv alkalmazására vonatkozó időpontot. A bíróságok, törvényszékek ugyanis teljességgel felkészületlenek erőforrás szempontjából.

– A bíróságok számára nagy problémát jelent az új törvénykönyv alkalmazása, hiszen olyan logisztikai és anyagi feltételeket követel, amelyekkel nem rendelkeznek. Feltételezi az archívumok, a tárgyalótermek átszervezését. A bírói tanácsokhoz kerülnek az archívumok, a bírósági jegyzőkönyvvezető hatáskörébe kerül az idézések továbbítása a perben álló feleknek, nem egy nagy, hanem több kisebb tárgyalóterem, tanácsadói szoba kialakítására lesz szükség. Nincsenek rendelkezésre álló helyiségeink e célra, nincsen megfelelő logisztikai rendszerünk, még csak szekrényeink, eltérő színű mappáink sincsenek, hogy a régi irattárban levő iratcsomókat a gyors munkavégzés elősegítése érdekében megkülönböztessük azoktól, amelyeket február 1. után iktatunk, és más módon archiválunk. Egyáltalán: nincs költségvetésünk, felkészületlenek vagyunk. Úgy vélem, a rendszer gyökeres reformja szempontjából egy ilyen fontos törvénykönyv gyakorlatba ültetését alaposabban, jobban elő kellett volna készíteni – jelentette ki Sonia Deaconescu, nem titkolva reményét, hogy a kormány talán mégis elhalasztja az új polgári eljárási törvénykönyv alkalmazását.