Évértékelő a Milvusnál

Kiemelt hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre

Az idei év legjelentősebb programjairól számolt be a napokban tartott sajtótájékoztatón a Milvus Csoport. Szó esett többek között a madármonitoring-programról, a madárgyűrűzésről, valamint a Maros megyei diákok körében oly népszerű környezeti nevelésről is.

Idén több nagyobb projektet bonyolított le a Milvus Csoport, emellett pedig folytatták a klasszikus természetvédelmi és madármonitoring-tevékenységeket. A fontos projektek sorában említésre méltó a DEAR, ami egy kommunikációs projekt a klímaváltozás terén, valamint a Norvég Alapból finanszírozott gyepvédelmi projekt.

Ezek mellett több mint tíz olyan madármonitoring-program van folyamatban, amelyeket önkéntesek segítségével valósítanak meg, ezek hiányában nem lehetne időben jelezni, ha valamelyik madárfaj állományával gondok vannak.

Idén folytatták az aktív védelemre szoruló fajok megsegítését – mint a kerecsensólyom, a kékvércse, a szalakóta stb. Sokkal nehezebben megy ez most, mint amikor aktív pályázataik voltak a fajok védelmére, ezért is igen hálásak a támogatóknak, cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, hiszen nélkülük nem tudnák folytatni ezt a munkát – hangzott el.

A szervezet számára nagy elégtételt jelent az, hogy végre sikerült bebizonyítani, hogy nem a természetvédelem áll a nagy befektetések útjába, hanem többek között a rossz tervezés, az engedélyek beszerzésének a késése. Számtalanszor hallani nyilatkozatokat arról, hogy nem lehet megépíteni egy autópályát a hódok, medvék, bogarak, denevérek miatt. Ellenben ennek az ellenkezőjére a legjobb bizonyíték a Marosvásárhely – Nyárádszereda autópálya, amely engedélyezve van, és mindez úgy, hogy épül rajta több vadátjáró, a védőkerítés pedig sokkal erősebb és magasabb lesz a klasszikusnál. Egy ilyen pálya egyformán védi az embert és a vadat.

Szó esett egy születőben lévő, rendkívül fontos európai természetvédelmi törvényről is. A Milvus a gyepvédelmi projektjében megpróbálta elérni, hogy olyan mezőgazdasági támogatások szülessenek, amelyek a gazdáknak és a természetre nézve is kedvezőek, de ez a lobbi nem volt sikeres. A sikertelen mezőgazdasági lobbival ellentétben a Milvus Csoport részt vett egy sikeres nemzetközi lobbiban, amely egy európai természet-helyreállítási törvény bevezetését célozta.

A Milvus Csoport a természetvédelmi tevékenységek mellett nagy hangsúlyt fektet a fiataloknak és tanároknak szóló oktatási programjaira is. Az 1990-es évek közepén kezdték el az iskolai látogatásokat, interaktív programot dolgoztak ki, ezen belül rendszeres és alkalmi tevékenységeket szerveznek óvodásoknak, általános, közép- és felső tagozatos diákoknak. Évente több mint kétezer diákkal találkoznak. A tematikus szabadtéri programjaik, kirándulásaik és az Erdei iskola táboruk egyedi élményt nyújt a diákok számára. Ezeken a tevékenységeken a civilizáció hatásától távol lehetőségük van arra, hogy a természet törvényeihez alkalmazkodva jobban megismerjék az élővilág minden területét. Az iskolások és óvodások mellett a pedagógusok szakmai képzésére is nagy hangsúlyt fektetnek, a tanfolyamok célja, hogy a környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusok munkáját segítsék. Szeretnének egy olyan közösséget építeni, amely megérti és fontosnak tartja a természetvédelmet, és az életmódját is ennek megfelelően alakítja.

A sajtótájékoztatón szó esett a Chituc turzási gyűrűzőtáborról, amely az egyik legfontosabb madárvonulási kutatóállomás a pontikus-mediterrán vonulási útvonalon. A kutatás célja az őszi vonulás dinamikájának a meghatározása és a megjelölt fajok populációinak a figyelemmel követése.

Idén már a tizedik egymást követő őszi gyűrűzésre került sor a Chituc turzáson. A 2023-as évet a kékcinege erős beáramlása jellemezte, amelynek köszönhetően rekordszámú madarat gyűrűztek meg. Így például a legtermékenyebb gyűrűzési napon 1106 madarat jelöltek meg. A 103 nap alatt 22.848 madarat gyűrűztek meg, ami 15%-kal több, mint a korábbi, 2019-ben felállított rekord. A szabványosított közép- és hosszú távú adatgyűjtés lehetővé teszi a Milvus Csoport számára a rendkívül lassú ökológiai folyamatok tanulmányozását. Az elmúlt 10 év alatt felépített adatsor minden új év hozzáadásával egyre világosabb képet nyújt az egyes fajok állományváltozásáról és vonulási időszakainak a változásairól. Az összegyűjtött adatok elemzése során változásokat figyelhetnek meg egyes fajok évente jelölt egyedszámában, például évről évre egyre több csilpcsalpfüzikét, és egyre kevesebb jégmadarat és tövisszúró gébicset gyűrűznek meg.

2023-ban 110 faj egyedeit jelölték meg, ezek közül néhány fajt először figyeltek meg Romániában (koronás harasztjáró és vastagcsőrű füzike). A többi említésre méltó meggyűrűzött ritkaság között említésre méltó a kékfarkú, a himalájai füzike, a barna füzike, a fenyősármány, a törpesármány és a keleti cigánycsuk.