Eurobarométer: Az EU a stabilitás szigete e bizonytalan világban
2022-02-01 15:20:29
- Mózes Edith
Az ifjúság európai évének kinevezett 2022-es év kezdetén közzétett felmérés arra világít rá, hogy hogyan vélekednek az európai fiatalok az Európai Unió előtt álló kihívásokról. Azt is megmutatja, hogy a fiatalok kulcsszerepet játszanak az Európa jövőjéről szóló konferencián.
Az európaiak 68 százaléka egyetért azzal, hogy az EU a stabilitás szigete e bizonytalan világban; 67 százalékuk szerint az uniós projekt jövőbeli perspektívát kínál az európai fiatalok számára.
Majdnem minden második fiatal szerint az éghajlatváltozás az EU jövője előtt álló fő globális kihívás * Tíz európai fiatal közül kilenc, az összes válaszadónak pedig 87 százaléka szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem hozzájárulhat saját egészségének és jólétének javításához * A válaszadók 43 százaléka szerint az Európa jövőjéről szóló konferencián jobban odafigyelnek a fiatalokat érintő kérdésekre, mivel őket is bevonták a konferenciába * A válaszadók 81 százaléka állítja, hogy boldogan él az EU-ban.
Az éghajlatváltozás az EU előtt álló legnagyobb globális kihívás
A felmérés szerint a 15–24 évesek 91 százaléka véli úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem hozzájárulhat saját egészségének és jólétének javításához, míg az 55 éves vagy annál idősebbek 84 százaléka ért egyet ezzel. Majdnem minden második európai (49 százalék) az éghajlatváltozást tekinti az EU jövője előtt álló fő globális kihívásnak. A megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az európai zöldmegállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit: 88 százalékuk fontosnak tartja, hogy gazdaságunkban növekedjen a megújuló energia részaránya, és nagyobb legyen az energiahatékonyság, míg 80 százalék abban ért egyet, hogy 2050-re Európát a világ első klímasemleges kontinensévé kell tenni, és segíteni kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését.
A válaszadók által kiemelt további globális kihívások közé tartozik az egészségügy (34%), valamint a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás.
Az összehasonlítható életszínvonal (31%) és a közös egészségügyi politika (22%) a két leghasznosabb szempont, amelyből Európa jövője vizsgálható. Az európaiak prioritásként nevezik meg továbbá a tagállamok közötti erősebb szolidaritást (21%) és az energiafüggetlenséget (20%).
Társadalmi egyenlőtlenségek, munkanélküliség, migrációs kérdések – a leggyakrabban említett kihívások
Az EU előtt álló leggyakrabban említett kihívások között a társadalmi egyenlőtlenségek (36%), a munkanélküliség (32%) és a migrációs kérdések (31%) szerepelnek. A globális kihívásokhoz hasonlóan a környezetvédelmi kérdések és az éghajlatváltozás is kiemelt helyet kap az EU előtt álló kihívások listáján. A válaszadók 32 százaléka említette ezeket.
Az EU fő értéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása
Az európaiak úgy vélik, hogy az EU fő értéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság uniós tiszteletben tartása (27 százalék), amelyeket az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje követ (25 százalék).
A válaszadók szerint a béke (49 százalék), a véleménynyilvánítás szabadsága (47 százalék), a társadalmi egyenlőség és szolidaritás (45 százalék), valamint a másokkal szembeni tolerancia és nyitottság (44 százalék) azok az értékek, amelyeket az EU – más országokhoz képest – a legjobban megtestesít. Az európaiak túlnyomó többsége boldogan él az EU-ban (81 százalék) és hazájában (89 százalék), és elégedett a családi életével (89 százalék).
Nagy az érdeklődés az Európa jövőjéről szóló konferencia iránt
Az európaiak mintegy 43 százaléka véli úgy, hogy az, hogy a fiatalabb generációt is bevonják az Európa jövőjéről szóló konferenciába, azzal az előnnyel jár, hogy jobban összpontosítanak az őket érdeklő kérdésekre. A konferencián betöltött kulcsszerepük további előnye egyrészt az az energia és motiváció, amellyel hozzájárulnak a reformokhoz és a változásokhoz (ezt a válaszadók 35 százaléka említi), másrészt az, hogy Európa jövőjének alakításakor jobban összpontosítanak napjaink társadalmi kihívásaira (33 százalék).
Az európai polgárok továbbra is folyamatosan érdeklődnek az Európa jövőjéről szóló konferenciához való hozzájárulás és az abban való részvétel iránt. Bár ezt legszívesebben felmérés kitöltésével tennék, amint az európaiak több mint fele (59 százalék) jelezte, szinte minden második európai (46 százalék) el tudja képzelni, hogy részt vegyen a saját szakterületét érintő összejöveteleken. Az online konzultációkon való részvétel (40 százalék), az európai és nemzeti politikusoknak szóló ötletek és javaslatok előterjesztése (39 százalék), valamint a konferenciához kapcsolódó európai kulturális és sporteseményeken való részvétel (39 százalék) a polgári szerepvállalás következő legvonzóbb formái.
Az európaiak összességében az éghajlatváltozást és a környezetet (44 százalék), az egészségügyet (40 százalék), valamint az erősebb gazdaságot, a társadalmi igazságosságot és a foglalkoztatást (40 százalék) tekintik a konferencia kulcsfontosságú kérdéseinek.
Egyértelmű elvárás, hogy a konferencia kézzelfogható eredményekhez vezessen. A válaszadók ugyanis aktívabban vennének részt a konferencia tevékenységeiben, ha meg lennének győződve arról, hogy részvételük tényleges hatással jár (53 százalék).
Az európaiak 90 százaléka egyetért azzal, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során jobban figyelembe kellene venni az uniós polgárok véleményét. 55 százalékuk szerint az európai választásokon való szavazás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az uniós szintű döntéshozók meghallgassák véleményüket.
Több mint 26 500 interjú
Az Európa jövőjéről szóló konferencia számára ajánlásokat elfogadó európai polgári vitacsoportok folyamatban lévő munkájával párhuzamosan az Európa jövőjéről szóló, most közzétett 517. Eurobarométer tematikus felmérés betekintést nyújt abba, hogy az európaiak miként vélekednek az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban, és hogy szerintük melyek az unió előtt álló legfontosabb kihívások.
Az Európai Parlament és a Bizottság által közösen megrendelt felmérésre 2021. szeptember 16. és október 17. között került sor a 27 uniós tagállamban. A felmérést személyesen végezték el, és szükség szerint – a koronavírus-világjárvány miatt – kiegészítették online interjúkkal. Összesen mintegy 26 530 interjúra került sor.
