Persze, hogy nekem is a választásokról lenne most a legtöbb mondandóm, de fölösleges ismételgetni dolgokat.
Persze, hogy nekem is a választásokról lenne most a legtöbb mondandóm, de fölösleges ismételgetni dolgokat. A hatalommal való visszaélés, a csalás, hazudozás és más hasonló állatságok, amik erről jutnak eszembe, számos egyéb irányba is elvezethetnek. Például a versenysportba. Egyre inkább úgy tűnik, az is nagy fertő. Szélhámosok, pénzhajhászok, csalók, hamisítók, meccstrükközők, erőszaktevők, szadisták árasztották el ezt az annyiunk által idealizált, rajongásig szeretett világot, amelytől azt várnánk, hogy csakis a legszebb eszmék, az emberi teljesítmények csúcsainak csalásmentes ostroma és a fair play jellemezze. Mióta a pénz uralja, a teljesítménysport is csúnyán bemocskolódott. Naponta újabb negatív hír, leleplezés rendíti meg a versenyek szépségébe, tisztaságába vetett bizalmunkat. Nemi erőszak, zaklatás, molesztálás egyfelől, pénzmosás, sikkasztás, doppingolás másfelől. Mind több érintett érzi úgy, hogy ki kell beszélnie magából sokáig eltitkolt sérelmeit, így aztán egymást érik a leleplező nyilatkozatok. Romániában is teljében az ebből fakadt botrány. A legutóbbi időkig legsikeresebb hazai sportág, a torna berkeiben robbant a botrány. A minap zajlott bukaresti könyvfesztiválon mutatták be az egykori olimpiai bajnok, Maria Olaru Az arany ára. Kényelmetlen őszinteség című könyvét. Ez kíméletlenül lerántja a leplet az elhallgatott valóságról: az edzők és munkatársaik a páratlan eredmények érdekében rendszeres verést, szigorú diétát, kemény büntetéseket alkalmazva próbálták megfélemlíteni, fegyelmezni, elgépiesíteni a felkészülési központokba gyűjtött gyermeklányokat. Csodálkozunk, ha mindig az volt a benyomásunk a tévéközvetítések során, hogy életunt, szomorú, szánnivaló teremtmények ezek a díjakat halmozó, elnyúzott kislányok? Miközben nőtt a versenyzők sikerlistája, edzőik hírneve is mind nagyobb lett. Ilyen áron. Csak erről nem beszéltek. A világhírű romániai sikeredzőkről most ez is kiderült. A napokban más volt bajnoknők is megtörték a hallgatást. A sajtóban többen beszéltek a verésekről, akaratuk erőszakos elfojtásáról, a lázadóbb természetűek megrekcumozásáról, egyesek életkorának hivatalos meghamisításáról, más visszásságokról, visszaélésekről. A maguk idején páratlan bajnokok, Éberle Emília, Szabó Katalin, Daniela Silivaş vallottak évtizedekkel korábbi megpróbáltatásaikról, kiszolgáltatottságukról. Vajon Nadia Comăneci is átélt ilyesmiket? Szomorú realitás. Ma is hasonlóak a felkészítési módszerek? Erről egyelőre még nem olvastam beszámolót. De tény, hogy erősen lehanyatlott a román tornasport zászlaja. És a futball? Annak berkeiben is dominálnak a „po-kolbeli víg napok”. Friss információ, hogy újabb vádak érték a nemzetközi labdarúgás korifeusait. Röviddel a franciaországi Eb előtt. Nem jó előjel. És az milyen, hogy honi viszonylatban sem rózsásabb a helyzet?! A frissen újraválasztott vásárhelyi polgármester egyik kivizsgálási folyamatban levő kétes ügye is éppen a foci mélybe húzó mocsarába ágyazódott. És Marosvásárhely ilyen szempontból nem kivétel az országban. Ez kihat majd az aranylábú fiúk Eb-s teljesítményére? Meglátjuk. Ezt talán igen. A magyar válogatott mérkőzéseit aligha. Hiába lesem az M4 csatornát, az igazi tétmeccseket, a valóban érdekes sporteseményeket elzárják előlünk. A riói olimpiával is így járunk majd? Egyáltalán lesz-e olimpia? Tudós fők arra hajlanak, hogy ne legyen. Vészes járványt terjeszthet el a világon. Nem hinném, hogy eléggé elriasztó lesz ez a figyelmeztetés. Túl nagy üzlet a világverseny ahhoz, hogy elmaradjon. A kérdéseink persze sokasodnak. Ez ne rontsa dalos kedvünket! Gyújtsunk dalra, kedves olvasó! Virágzik a zika, virágzik a zika, virágzik a… tralala!
