Erőfitogtatás a városi tanácsülésen

• 2013-01-31 18:21:46

• Vajda György

Csütörtök délután több olyan napirendre tűzött határozattervezet szerepelt a marosvásárhelyi tanács soros ülésén, ami éles vitát váltott ki a kormánykoalíciót képviselő és az ellenzékben levő tanácsosok között.

Fotó: Nagy Tibor

Csütörtök délután több olyan napirendre tűzött határozattervezet szerepelt a marosvásárhelyi tanács soros ülésén, ami éles vitát váltott ki a kormánykoalíciót képviselő és az ellenzékben levő tanácsosok között. Olyan kényes kérdésekről született végül, hosszas véleményváltásokat követően, határozat, mint a parkolás, illetve a szabálytalanul parkoló járművek elszállítása, több mint 100 lakrész bérbeadása, az iskolák kétnyelvű feliratozása, vagy akár egy olyan bizottság létrehozása, amely felülvizsgálja, követi a polgármesteri hivatal munkáját.

S míg a napirend előtti felszólalások, illetve az azt követő – a rendőrség közbiztonsági programjáról, a hivatal szociális igazgatóságának tevékenységéről – szóló beszámolók, illetve a sport és az oktatási intézmények támogatására vonatkozó határozattervezetek elfogadása a normális kerékvágásban tartotta a tanácsülés meneték, addig a polgármesteri hivatal által a Pandúrok útja 44–46. szám alatt levő 136 lakrész bérbeadása kiváltotta az indulatokat.

Sabău Pop Olimpiu PSD-s tanácsos több jogi kifogást is talált a koncessziós szerződésben. Többek között kifejtette, az RCB Development and Consulting Kft. által megépített lakrészeket jelzálogosította a Román Kereskedelmi Bank, ezért nem lehet bérbe adni. A polgármesteri hivatal nem tulajdonos. A cég csak az adminisztrálási jogot adta át a hivatalnak. A telekkönyvben sem végezték el a szükséges módosításokat. Karácsony Etel RMDSZ-es képviselő a jogi bizottság tagja biztosította tanácsostársát, hogy van a szerződésnek egy záradéka, amely lehetővé teszi a bérbeadást. Ezt Ciobanu Maria, a polgármesteri hivatal jegyzője úgy pontosította, hogy tulajdonképpen a város megvásárolta a 136 lakrészt, a „folyamat pedig előrehaladott állapotban van.” Igaz, hogy a lakrészek nincsenek ugyan telekelve, adásvételi szerződés van. Két megoldást ajánlott, az egyik, hogy ezek a lakrészek a város tulajdonában maradnak és akkor a polgármesteri hivatalnak egy adminisztrátort kell kineveznie, vagy átadják a Locativ Rt.-nek, ami tulajdonképpen a hivatalhoz tartozó egység. Peti András az akut lakáshiányra hivatkozva kérte a kollégáit, hogy ne bérbe, hanem adják el a lakásokat, hogy ezáltal biztosabb jövőjük legyen az oda költözött családoknak. Brişcaru Cornel megemlítette, hogy a jogi bizottságban is szó esett arról, hogy a hivatal nem tudja törvényesen eladni az ingatlanokat, mert nem az övé. Ha az építő cég csődbe jut, ki fizeti majd ki a banknak a jelzálogot? A kérdésre nem kapott ugyan választ, de hosszas vita után – a hivatal jegyzőjének ismételt hozzászólását követően elfogadták azt, hogy a bank és az építő cég beleegyezésével adja bérbe a lakásokat a polgármesteri hivatal, amelyet a Locativ Rt. adminisztrál majd.

Egy másik, hosszasan vitatott téma a parkolási és a szabálytalanul parkoló gépkocsik elszállítási szabályzatának módosítása volt. Erre a későbbiekben kitérünk, előzetesen annyit, hogy a tanácsosok elfogadták a szabályzat módosítását és azt is, hogy újabb versenytárgyalást írnak ki a szolgáltató kiválasztására. Ennek kapcsán ismét terítékre kerültek a törvénytelenül épített, de végül is elfogadott garázsok témája.

A maratoni ülés végére maradt a marosvásárhelyi oktatási intézmények kétnyelvű feliratozására vonatkozó határozattervezet. A korábbi viták miatt pattanásig feszült hangulatot némiképpen Soós Zoltán történész próbálta oldani azáltal, hogy rávilágított a nemzetiségi kérdés történelmi hátterére, arra, hogy tulajdonképpen ez egy a kommunista hatalom által mesterségesen gerjesztett hibás doktrína eredménye, amelyet most, a XXI. században el kellene felejtsünk és az új európai eszméknek megfelelően döntsenek e kérdésben. S amikor úgy tűnt, hogy valóban ellenvetés nélkül megoldódik a helyzet, Ionela Ciotlăuş alpolgármester kifejtette, hogy nincs szükség a szavazásra, mert a tanács hozott egy korábbi döntést (11/2011. február 8), amelyet amúgy sem alkalmazott a hivatal, ezért „törvénytelen” még egy hasonló szabályt elfogadni. Ciobanu Maria jegyző megmagyarázta: tulajdonképpen arról van szó, hogy az új tanügyi törvénynek megfelelően kell aktualizálni a feliratokat, nem az iskolák nevét, hanem megnevezését, vagyis gimnázium, szakiskola, iskolaközpont, amelyet románul és magyarul is ki kell írni. S ezt értelemszerűen a helyi költségvetésből kell finanszírozni, hiszen az oktatási intézményeket a polgármesteri hivatal adminisztrálja.

Claudiu Maior végül kiterítette a kártyákat: éles hangnemben bírálta a kormánykoalícióban levő tanácsosokat, akik szerinte nem normális mederbe terelik a vitát a tanácsülésen. „Mi itt nem politizálunk, kétségtelenül elfogadjuk a határozattervezetet” – mondta a PDL-s tanácsos. Válaszként Brişcaru Cornel PSD-s tanácsos határozottan kijelentette: nem fogadja el azt, hogy kétnyelvű feliratok legyenek Marosvásárhely iskoláin! Nem volt közvita az ügyben és öt nappal ezelőtt tűzték napirendre, holott egy hónappal ezelőtt kellett volna – érvelt a PSD-s tanácsos, ülésvezető. Peti András 10 perc szünetet kért, végül is jó „tanácsadónak” bizonyult. Abban egyeztek meg, hogy a korábbi 2011/11-es helyi tanácsi határozatot azzal egészítik ki, hogy az új rendelkezéseknek megfelelően kerülnek majd ki a kétnyelvű táblák az új tanévtől, amelyeket a polgármesteri hivatal fizet, úgy, hogy a gazdasági igazgatóságnak gondoskodnia kell a szükséges pénzösszegről. A PSD-s tanácsosok ellene szavaztak, míg a PDL-s tanácsosok közül egyesek tartózkodtak, végül mégis elfogadták a határozattervezetet.

Jogi pontatlanságok miatt – hosszas vitát követően – elnapolták az utolsó napirendre tűzött határozattervezetet, amelyben Ionela Ciotlăuş alpolgármester egy olyan bizottság felállítását javasolta, amely ellenőrzi a polgármesteri hivatalt.