Eötvös József, az eltömegesedés kritikájának egyik közép-európai előfutára

Dr. Vincze Hanna Orsolya, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklámintézetének egyetemi docense a francia Belphégor médiatudományi folyóirat hasábjain közölt tanulmányt Eötvös József A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című munkájáról. A szerző amellett érvel, hogy Eötvös két kötetben, 1851-ben, illetve 1854-ben közreadott munkája, valamint az arisztokrata liberális gondolkodási hagyomány, amelybe e nagyszabású vállalkozás betagozódik, megelőlegezi az eltömegesedés jelenségének közismert 20. századi kritikáit.

A 20. század első harmadában egyre több európai elméletíró hívta fel a figyelmet az eltömegesedés politikai csapdáira. Gustave Le Bon 1895-ben közölte A tömegek lélektana című pszichológiai elemzését, José Ortega y Gasset 1930-ban publikálta A tömegek lázadása című nagyesszéjét. A társadalomtörténeti érvelések általában az ipari technikák térnyerését teszik felelőssé azért, hogy a hagyományos értékrendszereket magukénak érző közösségek helyét átvették a populista értelemképződés gyakorlatai mentén szerveződő tömegtársadalmak. A tömegkultúrák tanulmányozásának egyik kulcskérdésévé vált, hogy miként jellemezhető a politikai hatalom és a közélet viszonya.

A tanulmány amellett érvel, hogy a populáris kultúra és a közélet viszonyának vizsgálata már jóval a tömeg 20. századi fogalmának megjelenése előtt elkezdődött Nyugat- és Közép-Európában, olyan arisztokrata liberális politikai gondolkodóknak köszönhetően, mint Alexis de Tocqueville, John Stuart Mill, Jacob Burckhardt vagy Eötvös József. Az arisztokrata liberális politikaelméleti áramlat egyik nagy érdeme az volt, hogy kritikáiban meghaladta a „vulgus” klasszikus, elitista bírálatait, nagy hangsúlyt fektetve a modern urbánus közegeket átható társadalmi mechanizmusok, társadalmi valóság elemzésére. A modern közvélemény működésmódját a korban professzionalizálódó népszerű sajtótermékek térnyerésével, valamint az értékek piacosodásával (kommodifikáció) és a kulturális homogenizációval összefüggésben próbálták megérteni. 

Eötvös Józsefet (1813–1871) elsősorban regényíróként ismerjük, szépirodalmi művei a forradalmi változások és a társadalmi viszonyok kérdéskörét, a hatalom és a korrupció, a feudalizmus és a modernitás viszonyát járják körül. Ugyanakkor elméletírói munkássága is kiemelkedő jelentőségű. Eötvös kora egyik legjelesebb közép-európai politikai gondolkodójának számított. 1848-tól a Batthyány-kormányban, majd később az Andrássy-kormányban a vallás- és közoktatási tárcát vezette 1867-es leköszönéséig. A közoktatás reformja mellett elkötelezett miniszterként a „népoktatás” iskolarendszerének kiépítését sürgette. A forradalom és szabadságharc leverése után fogalmazott A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című, kétkötetes Eötvös-munkát is ennek a közoktatási projektnek a viszonylatában érdemes látni és értelmezni. Eötvös veszélyesnek találta a populáris gondolkodás kultúrára gyakorolt hatásait. Értelmezésében a piaci működések és a tömegesedés szabványosító és uniformizáló hatása a kultúrát is homogenizálja, hatással van az állampolgárok érzelmi világára, veszélyt jelent az egyén szabadságára, a közvélemény zsarnokivá, a tömegmédia manipulatívvá válhat. Ugyanakkor Eötvös és általában az arisztokrata liberális gondolkodók belátták, hogy a populáris értelemképződés gyakorlatait éppen azért kell megérteni és elemezni, mert a populáris gondolatok térnyerése hosszú távon megfékezhetetlen. Amennyiben köztámogatásra szoruló közintézményeket akarunk fölépíteni, elengedhetetlen megértenünk a populáris értelem előállításának különböző elemeit: a populáris érzelmeket, a populáris művészeteket és a populáris politikai gondolkodás piacosító technikáit. Az Eötvös által kínált perspektíva rendkívül fontos hozzájárulás a közélet jobb szabályozhatóságához, és az első módszertani keretek egyike a tömegjelenségek vizsgálatához. 

A tanulmány teljes terjedelmében hozzáférhető az alábbi linken: https://journals.openedition.org/belphegor/2312 

Hanna Orsolya VINCZE (2020): Massification and its Critique in the Nineteenth Century History of Ideas: József Eötvös on Popular Meanings and Public Life. Belphégor, 18,1. DOI: 10.4000/belphegor.2312

(közlemény)