Nagy Ferenc nemzetközi kórustalálkozó

A zene és a közösség szolgálatában

Múlt vasárnap immár tizenharmadik alkalommal került sor a hagyományos őszi Nagy Ferenc kórustalálkozóra, amelyek célja zenével, énekkel emlékezni arra a zenetanárra, karnagyra, aki látnokként hirdette a magyarság újraegyesülését, azonban ezt nem a politikumtól várt el, hanem szívós munkájával valósította meg már akkor, amikor az országhatárok alig voltak átjárhatók.

Nagy Ferenc (1935-2008) Búzaházán született, 17 évesen már saját kórust vezetett. A szászrégeni tanítóképzőben szerzett oklevelet, majd elvégezte a kolozsvári zeneakadémiát. Mikházán és Jobbágytelkén kezdte zenetanári pályáját, majd Csíkfalván telepedett le, a helyi iskolában tanított, egy ideig az intézmény vezetője is volt. Énekkarokat alapított, kórusversenyeket szervezett, ő hozta létre a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetséget, amelynek örökös elnöke is. Tevékenységének elismeréséül 2006-ban Bartók Béla-díjjal tüntették ki, 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagjává ütötték. Őrá emlékeznek minden ősszel a Csíkfalva községben szervezett kórustalálkozók résztvevői. Az idei, immár tizenharmadik rendezvény nemzetközi jelleget nyert azáltal, hogy anyaországi és vajdasági dalkarok is rész vettek azon.

A rendezvény szervezői és partnerei a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar és a nyárádszeredai Bocskai István Dalkör voltak, továbbá a Jobbágyfalva-Nyárádszereda Unitárius Társegyházközség, Csíkfalva önkormányzata és a Tündér Ilona vendégház. A rendezvény főtámogatója az RMDSZ és a Communitas Alapítvány volt, továbbá helyi és környékbeli vállalkozások (Genesis, Lanka Transilvania, Gabriella, Vikingsif, Tilia).

Főhajtás egy életmű előtt

A kórustalálkozó vendégeit idén is várták a jobbágyfalvi unitárius templomba, majd délben a csíkfalvi általános iskola előtt álló Nagy Ferenc emlékoszlopnál találkoztak a résztvevők. Itt a helyi iskola kórusa adott elő emlékezéshez méltó énekműsort, majd Szakács Endre művész, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség örökös alelnöke, Nagy Ferenc jó ismerője, ezen emlékmű kezdeményezője és kivitelezője méltatta a karnagyot, aki táskájában a szívét és hitét hordozva, szívós munkával felkutatta a Kárpát-medence minden énekkarát, karnagyát, és egy névjegyzéket is létrehozott. A szabadság mindig a munkálkodás eredménye – figyelmeztette a művész az ünneplőket, akikre az értékőrzésről szólva Kerekes 

József helyi református lelkipásztor kérte Isten áldását. Az emlékezés koszorúinak elhelyezése után elénekelték Nagy Ferenc kedvenc népdalát is (A csitári hegyek alatt), majd az ünnepség a jobbágyfalvi kultúrotthonban folytatódott, ahol Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Gáll Hajnalka konzul különlegesnek nevezte ezt a napot, amikor a zene, a hit és a közösség hangjai találkoznak. Ez a kórustalálkozó nemcsak egy kulturális esemény, hanem a magyar lélek ünnepe, azé a léleké, amely határon innen és túl közös dallamra talál. „Nagy Ferenc példaértékű élete és munkássága nemcsak a zene, hanem a közösség szolgálatában is maradandót alkotott. Az ő elhivatottsága, embersége és közösségépítő ereje ma is példa mindannyiunknak” – mondta a diplomata, kiemelve, hogy „a közös éneklés híd a nemzetek és nemzedékek között, amelyet érdemes újra és újra megépíteni”. 

A községi önkormányzat nevében üdvözlő Varga Ervin polgármester szerint „ez az esemény nemcsak a kórusmuzsika ünnepe, hanem főhajtás egy példamutató életmű előtt – Nagy Ferenc tanár úr előtt, aki egész életében hitt abban, hogy az éneklés nem csupán hangok sorozata, hanem a lélek kifejezése, a közösség hangja.” A férfikar, amely Nagy Ferenc nevét viseli, méltón viszi tovább ezt az örökséget, a kórustalálkozók pedig évről évre bizonyítják, hogy amit egy elhivatott ember el tud indítani, az nem múlik el vele, hanem közösséggé, hagyománnyá, értékké válik – hangsúlyozta a községvezető.

Ezt követően a részt vevő kórusok hangversenyére került sor, színpadra lépett a nyárádszeredai Pillancsok, a szegedi Őserő dalárda, a nyárádremetei Gyöngyszemek énekegyüttes, a nyárádszeredai Harmónia ifjúsági kórus, a csókai II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Rákóczi férfikórusa, a nyárádszeredai Bocskai Dalkör női kara, valamint a házigazda Nagy Ferenc Férfikar.

Szorosabb kapcsolatot szeretnének

A kórustalálkozó legszebb pillanata az volt, amikor egy évnyi előkészítés nyomán a jobbágyfalvi Nagy Ferenc és a csókai Rákóczi férfikórusok együttműködési egyezményt írtak alá. „A zene mindig összekötötte az embereket – és talán mi, magyarok, ezt még mélyebben érezzük. Hiszen bár határok választanak el bennünket, a szívünkben ugyanaz a dallam szól. Ugyanaz a nyelv, ugyanaz a hit, ugyanaz a nemzettudat él ben-

nünk – a közös múlt, a közös kultúra és a közös ének ereje. Most két kórus olyan egyezményt ír alá, amely szimbolikusan is kifejezi mindazt, amit a zene és a magyarság összetartó ereje jelent. Ez az egyezmény nemcsak barátságot, hanem testvéri köteléket is teremt a két közösség között – egy ígéretet arra, hogy a jövőben is együtt énekelünk, együtt őrizzük és ápoljuk mindazt, amit közösen kaptunk örökségül” – hangzott el az ünnepi pillanatokban. „Sokfélék vagyunk, de a zene, bárhogyan is szóljon, összeköt, vajdaságiakat, anyaországiakat és erdélyieket, ilyenkor érezzük, hogy egyek vagyunk” – tette hozzá zárszavában Tőkés Attila nyárádszeredai református lelkipásztor.