Ritka eset, amikor egy házaspár mindkét tagja, férj és feleség ugyanazon a területen vállalja az úttörés szerepét. Így van ez a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (később egyetem) Gyógyszerészeti Karának alapító tanárai közé sorolható dr. Eperjessy Anna és dr. Kiss Árpád esetében is.
75 évvel ezelőtt mint házasok jöttek Kolozsvárról a hajdani marosvásárhelyi magyar tannyelvű orvosi kar létrehozásakor, majd a gyógyszerészeti kar megalakulásában, tanári testületének létrehozásában is jelentős szerepet vállaltak. A szervetlen kémiai, a biokémiai és szerves kémiai diszciplínák tevékenységét az Eperjessy–Kiss házaspár alapozta meg. Emlékezzünk reájuk, mert több mint három évtizeden át tanítómestereink voltak, és életük, oktatói pályájuk felelevenítése hozzájárul emlékük megőrzéséhez.
Eperjessy Anna Désen született 1906. szeptember 20-án, értelmiségi családban. Apja Eperjessy József igazgató tanító, anyja Timbus Mária volt. Mindhárom gyermekük egyetemi tanulmányokat végzett. A legidősebb, Margit (szül. 1905) gyógyszerész lett, 1931-ben kapott oklevelet a román tannyelvű kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen. Anna vegyész, László (szül. 1909) orvos lett, majd a marosvásárhelyi poliklinika igazgatói tisztségét töltötte be.
Eperjessy Anna középiskoláit szülővárosában kezdte, majd 1927-ben Kolozsváron, a Marianumban tett érettségi vizsgát. Egyetemi tanulmányait a román tannyelvű I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen kezdte, és Iaşi-ban, a Mihăileana nevezetű felsőoktatási intézményben végezte, ahol 1937-ben vegyészi és fizika-kémia szakos tanári oklevelet kapott. Ezt követően szülővárosában tanárként dolgozott, majd Kolozsváron a VI-HOR gyógyszergyár vegyészeként. 1940 után, a Ferenc József Tudományegyetemen az Annau Ernő (1901–1967) nyilvános rendes egyetemi tanár vezetése alatt álló Orvosi Vegytani Intézetbe került tanársegédnek, 1944-ben megkapta a kémiai tudományok doktora címet, majd 1945. augusztustól adjunktusnak nevezték ki.
1945 végén, amikor férjével, Kiss Árpáddal Marosvásárhelyre költöztek, igen szűkös körülmények közt laktak, de megértéssel alkalmazkodtak a lehetőségekhez. Itt, az orvosi kar orvosi vegytani tanszékén kapott adjunktusi állást, és az orvostanhallgatóknak tartott elméleti és gyakorlati órákat. 1948-ban, az önálló gyógyszerészeti kar létrehozásakor megalakították az általános és szervetlen kémiai tanszéket, majd 1952-ben a gyógyszerészi biokémiai tanszéket, és Eperjessy Anna professzor ez utóbbinak a vezetője volt 1967-ig, nyugdíjazásáig. Amikor 1962-ben bevezették a román nyelvű oktatást, azt is elvállalta, és mindkét nyelven tartotta előadásait, gyakorlati óráit. A gyógyszerészhallgatók vizsgáztatásakor nagyon igényes és szigorú volt, de megértése és segítőkészsége mindig kisegítette a hallgatókat.
A gyógyszerészhallgatók részére 1959-ben akkori munkatársával, Nemes László tanársegéddel megjelentették a Biokémia I. kötet című 151 oldalas jegyzetüket. Manta Ioan főszerző mellett társszerzője az 1965-ben megjelent Biochimie medicală (Ed. Didactică şi Pedagogică) című román nyelvű, több mint 700 oldalas szakkönyvnek. Nyugdíjazása után még tíz éven át, 1977-ig dolgozott a Marosvásárhelyi Akadémiai Kutató Bázis biokémiai osztályvezetőjeként. Warburg készülékkel vizsgálatokat végeztek férjével az agyszövet, a vérsavó, a májszövet oxigénfogyasztásáról.
Már 1942-ben Kolozsváron, tanársegédként tudományos kutatómunkával is foglalkozott, és eredményeit hazai és külföldi lapokban közölte. Így megemlítjük Annau Ernő és még két társszerzővel írt egyik tanulmányukat, ami 1945-ben az Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának munkájáról c. szaklap 59. kötetében jelent meg a 3–23. oldalakon A zsírok biológiai oxydációjának köréből címmel. Ennek az 5. fejezetét (20–23. oldal) egyedül Eperjessy Anna jegyzi Az alkyl, illetőleg alkanolaminok hatása a túlélő patkánymáj légzési anyagcseréjére címen. Később biokémiai tanulmányait román, magyar és német szakfolyóiratokban közölte – az EME Orvostudományi Szakosztályának Értesítője, Orvosi Szemle – Revista Medicală, Magyar Onkológia, Studii şi Cercetări de Neurologie, Die Naturwissenschaften hasábjain.
Mind oktatóként, mind tudományos kutatóként igényesen, kitartással dolgozott, és ugyanezt követelte meg munkatársaitól is.
Kiss Árpád, Eperjessy Anna férje, Marosvásárhelyen született 1911. december 1-jén. Apja, id. Kiss Árpád, iparosember volt, anyja Szegedről származott. Házasságukból született 1923-ban Árpád húga, Margit, aki 1950-ben orvos lett Marosvásárhelyen. Kiss Árpád iskoláit 1929-ben szülővárosában végezte. Ezt követően banktisztviselő volt Radnóton, ill. Marosludason (1929–1932), majd a marosvásárhelyi Bürger Albert-féle vegyészeti gyárban (1934–1938) és a kolozsvári VI-HOR gyógyszergyárban (1938–1941) dolgozott. Ezt követően beiratkozott a Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetemre, ahol 1944-ben a kémia szakon kapott diplomát. 1945-ben ugyanitt gyakornok az Orvosi Kémiai és Biológiai Intézetben. Miután az orvosi kar Marosvásárhelyre költözött, feleségével itt telepedtek le. Először az orvosi kar orvosi kémiai tanszékén dolgozott, 1944. február 1-től mint tanársegéd, 1949-től adjunktusként. Majd miután 1948-ban megalakult az önálló gyógyszerészeti kar, 1952-től az analitikai tanszék előadótanára lett. Rövid idő után megalapítja a gyógyszerészeti kar szerves kémia tanszékét. Ennek vezetője maradt nyugdíjazásáig. Közben 1957/58-ban tanszékcsoport-vezető (katedrafőnök) lett, majd 1958 és 1962 között a gyógyszerészeti kar dékáni tisztségét is viselte. A hallgatók részére 1965-ben írt Curs unic de chimie organică c. kőnyomatos egyetemi jegyzet társszerzője, az ő szerkesztésében jelent meg 1974-ben a magyar nyelvű Szerves kémia egyetemi jegyzet I. és II. része, 1975-ben az V. része. Oktatói munkáját 1977-ig folytatta, amikor nyugdíjazták.
Tudományos kutatásait feleségével együtt végezte. Foglalkozott az ipari melléktermékek és hulladékok gyógyszerészeti hasznosításával, a különböző állati szervek lipoproteinjeinek kémiai összetételével, szerves anyagok foszfor- és kéntartamának meghatározásával. Továbbá vizsgálta a rosszindulatú daganatok kemoterápiájában használt anyagokat, a kémiai szerkezet és a sejtlégzés összefüggéseit. Eredményeit több magyar, román, német nyelvű szakfolyóirat közölte, így például az Orvosi Szemle – Revista Medicală, Gyógyszerész Értesítő, Studii şi Cercetări de Chimie, Magyar Onkológia (Budapest), Die Naturwissenschafte. Mindketten hozzájárultak a VI. – VIII. Román Gyógyszerkönyv (Farmacopeea Română) kémiai és biokémiai vonatkozású monográfiáinak kidolgozásához.
Oktatói és kutatói munkája mellett más szakmai feladatokat, tisztségeket is elvállalt. Így 1966-tól 1972-ig a Bukarestben megjelenő Farmacia országos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt, 1966–1974 között a Marosvásárhelyi Orvostudományi Társaság Gyógyszerészeti Szakosztályának elnöke.
Kiss Árpád tanár váratlanul, 1987. december 15-én hunyt el Marosvásárhelyen. Közel három évvel később követte felesége. Eperjessy Anna, a sokoldalúan képzett, nagy műveltségű professzor asszony 1990. szeptember 30-án hunyt el. A marosvásárhelyi református temetőben egy sírban nyugszanak. A sírkő elülső oldalán Margit húgának és férjének, dr. Kiss Béla bőrgyógyásznak a nevét őrzi egy tábla, a sírkő hátoldalán az ő nevük van feltüntetve.
Gondoljunk rájuk tisztelettel és szeretettel, mert jó tanítómestereink voltak, és emléküket őrizzük meg.
Ui. Köszönetet mondok Eperjessy Anna tanárnő nővére fiának, dr. Kövesdy Pál orvosnak, az Átalvető c. havi folyóirat megalapítójának a családra vonatkozó adatok közlési lehetőségéért.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
