Ember és állat harmóniája

Szabadban élő kutya- és gazdátlan cicasors

A decemberi fagyos éjszakák és nappalok beköszöntével önkéntelenül feltesszük a kérdést, hogy a kóbor cicák és kutyák miként viselik a mostoha körülményeket. Milyen veszélyeknek vannak kitéve a szabadban élő állatok, és miként segíthetünk a gazdátlan, otthontalan cicákon, kutyákon? – kérdeztük a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét, dr. Pálosi Csabát.

– A szabadban, az udvaron élő, vagy kóbor állatokra a hideg évszak mellett veszélyt jelenthetnek a kihelyezett rágcsálóirtó mérgek, amelyek két-három nap után vérzékenységet okoznak. Ha a gazdi azt tapasztalja, hogy a háziállata mérget fogyasztott, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, ugyanis időben hánytatással meg lehet menteni az életét. A véralvadásgátlót tartalmazó egérméreg fogyasztása esetében ha nem sikerül időben meghánytatni az állatot, akkor a K1-vitamin több napig való adása segíthet. Súlyos esetben vérátömlesztésre is sor kerülhet. Ugyancsak ebben az időszakban kerül előtérbe a fagyálló folyadékokkal való tevékenység, ezért vigyázni kell, mivel édes íze miatt beleihatnak a házi kedvencek. Az etilén-glikol-mérgezés főleg a kíváncsi macskákra jellemző.

A szabadban tartott állatokra ebben az időszakban fokozottan érdemes odafigyelni, ugyanis az energiaigényük kétszeresére nő, több táplálékot igényelnek. Fontos, hogy mindig legyen víz előttük, figyelni kell arra, hogy ne fagyjon meg, ugyanakkor kapjanak szénhidrátban gazdag élelmet, a fekhelyüket pedig téliesíteni kell. Az idült ízületi problémákkal küszködő idős állatok számára a porcpótló készítmények és a lazacolaj hosszú távú használata javallott, ugyanúgy a gerincproblémáktól szenvedő idős (és nem csak) állatok esetében is. A meleg kuckó előkészítése télire, valamint az állatok beoltása és féregtelenítése ugyancsak elsőrendű feladata a felelősségteljes gazdinak. Hasznos lehet egy vitaminkúra megfelelő ásványi anyagokkal kiegészítve, természetesen figyelembe véve az állat életkorát. Az enyhébb ősz és tél következtében több a parazita, melyek nem pusztulnak el, és aktívabbak, a bolhák úgyszintén. A kullancsok által okozott, kutyákra veszélyes betegség a babéziózis, ami végzetes kimenetelű lehet, ezért fontos a külső élősködők elleni védekezés is. A kullancsok tevékenysége 5 Celsius-fok alatt (a maximum nappali hőmérséklet) leáll, a bolhák is hibernálnak a szabadban, de a házban vagy ólban nem. Ezért a benti állatokon (kutya, macska, nyúl, görény) folytatni kell a bolhairtást télen is. 

– Időnként megugrik az utcákon csatangoló állatok száma. Ez is évszakhoz köthető, vagy csak véletlenszerű jelenség?

– Tavasszal és ősszel csúcsosodik a párzási időszak, ezért mind a kutyák, mind a macskák, amennyiben nincsenek ivartalanítva, megszöknek, és a lakhelyüktől távolra csatangolhatnak. Ebben az időszakban gyakoribbak a hormonok által feltüzelt konfliktusok és az autós balesetek is, az orvosi rendelőkben pedig megugrik a traumatológiás esetek száma.

 – Mit tehetnek azok, aki nem bírják elviselni a remegő, éhező gazdátlan cicák látványát, de közelharcot folytatnak azokkal, akik gyűlölik azokat, bolhaforrásnak tekintik, és legszívesebben minden macskát kiirtanának a lakótelepek környékéről?

– Sok cica él szerető családban, azonban tény, hogy egyre több a kóbor macska is. Egy állatszerető ember fejében pedig ilyenkor, a tél közeledtével felmerül a kérdés, hogy miként vészelik át a telet az utcán, üregekben, járművek alatt, jobb esetben lakótelepi pincékben élő gazdátlan cicák.

A kóbor macskákra leselkedő számtalan veszély közül az éhezés az egyik legnagyobb rizikófaktor, valamint a fertőző betegségek, amelyeket védőoltás hiányában nehezen győznek le. Az éhező állatok a szemétben kutatva olyasmit is megehetnek, ami káros vagy halálos lehet számukra. A jó minőségű, tápanyagokban gazdag eleség azonban segít átvészelni a macskáknak a zord téli hónapokat, és ha kerülnek olyan állatbarátok, akik hajlandók gondoskodni az etetésükről, akkor nem kényszerülnek arra, hogy romlott, kidobált maradékokkal csillapítsák az éhségüket. Arra sem árt figyelni, hogy esőtől védve legyen az etetőtál, így nem veszhet kárba az eső, havazás alkalmával a táplálék. A teljes értékű eledel által erős lesz az immunrendszerük, ami elősegíti az utcán való túlélésüket. Célszerű száraz tápot választani, mert az kevésbé romlandó, nem vonzza a rovarokat, és nem fagy meg, mint a konzervfélék. A túléléshez magas fehérjetartalmú étel, halolajban, D- és E-vitaminban gazdag élelemre van szükségük, emellett pedig a friss vízről sem kell megfeledkezni. A -15 °C már veszélyt jelent a szabadban élő macskák számára. Először a fülük és a farkuk fagyhat meg, majd a lábak, végül az egész test. 

Amennyiben van rá lehetőség, búvóhely készítésével enyhíthetők a téli zimankós napok. Elegendő pár kartondoboz, amit meleg, puha textíliával kibélelve lehet kényelmessé tenni. A kihelyezett macskaháznak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a cica meg tudjon fordulni benne, és melegen tudja tartani magát, aprócska ajtóval, hogy a meleg ne távozzék könnyen. A cicaházakat a föld fölé emelve meg lehet akadályozni, hogy a meleg nagy részét elnyelje a hideg talaj. Érdemes hőszigetelésre hungarocellt ragasztani a doboz oldalaira és aljára – mondta dr. Pálosi Csaba.