Elemzők szerint a koalíciós pártok a lehető legnagyobb mértékben ki akarják tolni az elnökválasztás időpontját, hogy Klaus Iohannis segítségével tovább irányíthassák az Alkotmánybíróságot és legalább részben az igazságszolgáltatást.
Ha a nyár elejéig sikerül elnapolni a szavazást, Klaus Iohannis további fél évig hivatalban maradhat, annak ellenére, hogy „elméletileg” letöltötte mandátumát. A hiteltelen elnök, akinek már nincs legitimitása, és akit már a nemzetközi porondon sem vesznek figyelembe, a lemondását követelő tüntetések dacára, a koalíció segítségével megtarthatná székét Cotroceni-ben. Ajándékként akár.
Az egyenletet leegyszerűsíthetné Iohannis lemondása és teendőinek ideiglenes átruházása a szenátus elnökére, de ez sem lenne optimális megoldás. Köztudott, hogy a koalíciós pártok már a múlt év végén dönthettek volna a választások időpontjáról, így az első fordulót márciusban, a másodikat pedig áprilisban lehetett volna megtartani. A törvény értelmében ugyanis Románia elnökének megválasztásához a kormány legalább 75 nappal a szavazás napja előtt határozattal jelöli ki a választások időpontját.
Sokan felteszik a kérdést, miért akarná a jelenlegi koalíció a lehető legmesszebbre tolni az elnökválasztást? A válasz: három alkotmánybírónak június elején jár le a mandátuma: a bíróság elnökének, Marian Enachénak és Stanciu Livia, illetve Varga Attila bíráknak. A fennmaradó helyeket az elnök, a másikat a képviselőház, a harmadikat a szenátus által kinevezett bíró tölti be. A politikai kommentátorok azt mondják, hogy a koalíció valódi, úgymond teljhatalmat akar. Ha azonban az USR vagy a radikálisok elnöke győzne az elnökválasztáson, akkor nemcsak az Alkotmánybíróság, hanem a parlament felállását is meg lehet(ne) változtatni, ahol ma a PSD+PNL+RMDSZ korlátozott támogatottsággal bír. Nem beszélve más fontos kinevezésekről, például a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetője és a többi. Nem tudni, hogy a jelenlegi koalíciónak sikerül-e úgy döntenie az elnökválasztásról, hogy elérje céljait, és irányítani tudja a legfontosabb jogintézményeket. Vasárnap, az AUR tüntetése idején, a liberálisok titkos tanácskozáson döntöttek, hogy támogatják a volt liberális pártvezér, Crin Antonescu jelölését a koalíció közös elnökjelöltjének. Marcel Ciolacu kijelentette: tiszteletben tartja a hárompárti megállapodást Crin Antonescu közös államfőjelöltségéről, és ha a PSD-n belül megsértenék ezt az egyezséget, lemond a párt vezetéséről. A kormánykoalíció létrehozásáról szóló megállapodás szerint a PSD, a PNL és az RMDSZ közös jelöltjeként a volt nemzeti liberális pártvezért, Crin Antonescut indítja az elnökválasztáson.
A héten fogadja el a kormány az elnökválasztás május 4-i és 18-i megszervezéséhez szükséges jogszabálytervezeteket, jelentette be a miniszterelnök a pénteki kormányülésen. Marcel Ciolacu leszögezte, „az a legfontosabb”, hogy megszületett a politikai megállapodás az elnökválasztási fordulók dátumáról. Jelenleg dolgoznak a választások megszervezéséhez szükséges határozat- és sürgősségirendelet-tervezeteken, amelyeket a kormányfő szerint a kabinet e heti első ülésén fognak elfogadni. A kormány másik prioritása a 2025-ös állami költségvetés tervezetének elfogadása. Ennek január 27-ig meg kell történnie, hogy a parlament az új ülésszak első hetén tudjon szavazni róla. Marcel Ciolacu felszólította a minisztereket, hogy terjesszék elő a központi közigazgatásra és az ennek alárendeltségében működő állami vállalatokra vonatkozó átszervezési javaslataikat. De erről majd máskor…
Itt tartunk az elnökválasztási bújócskában. Csakhogy Romániában csupán egy dolog biztos: hogy semmi sem biztos. Így változhat még a választás időpontja is, de akár a jelölt személye is.
