31. DÖKSZAB
* Szabó Ödön, Kallós Zoltán és Lázár Attila
A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége, azaz a MAKOSZ augusztus 23. és 30. között szervezi egyik legnagyobb eseményét, a DÖKSZAB-ot, amelynek ezúttal is a Maros megyei Jobbágyfalva ad otthont. A nagy múltú egyhetes nyári táborba az ország minden részéről érkeznek 9. és 10. osztályt végzett magyar diákok. A résztvevőket csapatokra osztják, amelyek a hét végére összeszokott közösségekké alakulnak. A fiatalok csoportvezetők irányításával különböző feladatokat oldanak meg, játékokban és készségfejlesztő foglalkozásokon, mindezek mellett pedig szakmai programokon vesznek részt.
Lázár Attila, a MAKOSZ elnöke lapunknak adott interjújában kiemelte: a 70 résztvevő és a 60 szervező olyan képzéseken vesz részt, amelyeknek köszönhetően nagyobb betekintést nyerhetnek a diáktanácsozás részleteibe, a közéletbe és a mindennapi életbe is. A DÖKSZAB iránt idén is hatalmas volt az érdeklődés, sőt túljelentkezést is regisztráltak. „Sajnos nem tudunk mindenkinek lehetőséget adni a részvételre a korlátozott férőhelyek miatt” – fogalmazott Lázár Attila. Hozzátette: az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a tábor iránt, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben sem változik.
Az idei DÖKSZAB témája a vadnyugat, ami az arculatban és a közösségimédia-megjelenésben is visszaköszön. Ehhez a tematikához kapcsolódik a táborban minden évben megrendezett szimulációs játék, a Dökopoly is. A szervezők különböző karakterek bőrébe bújnak, a résztvevőknek pedig különféle feladatokat kell teljesíteniük – magyarázta Kiss Júlia társfőszervező. Emellett az idei programban is nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai képzésekre és a résztvevők fejlődésére – mondta Veres Csaba társfőszervező. Külön kiemelte, hogy az egyhetes tábor alatt ellátogatnak a faluba, illetve különféle sportprogramokat is szerveznek. Éjszakai buli viszont nincs a DÖKSZAB-on. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy hosszú nap után a résztvevők már nem igényelnek bulizást, inkább éjfél után a szobákban beszélgetnek – tette hozzá Veres Csaba.
A DÖKSZAB programja úgy épül fel, hogy a napközbeni szakmai képzések és csoportmunkák után este mindig közös programot szerveznek. „Az első napon például egy nagy, közös ismerkedős játékot tartottunk, ahol az egész csapat együtt játszott. Így a résztvevők nemcsak egymást ismerhették meg, hanem azokat a fiatalokat is, akik már régebb óta járnak a MAKOSZ rendezvényeire” – mondta Kiss Júlia, rámutatva, hogy minden estére más-más közösségépítő programmal készülnek. Külön érdekesség, hogy a hét második felében, amikor a résztvevők már összeszoktak, és megtapasztalták a DÖKSZAB-os életérzést, ők maguk is szerveznek egy kisebb rendezvényt.
A jelentkezők kapcsán Kiss Júlia kiemelte, hogy idén több mint száz pályázat érkezett be. A diákok egy tíz kérdésből álló írásbeli próbán vettek részt, valamint egy motivációs levelet is be kellett küldeniük. Ezeket a szervezők átnézték, majd egy egységes kritériumrendszer alapján kiválasztották azokat, akik felvételt nyertek a táborba.
De miért is érdemes részt venni a DÖKSZAB-on? Kiss Júlia azt a személyes és szakmai fejlődést emelte ki, amelyet meglátása szerint más rendezvényeken nem lehet megtalálni. Veres Csaba pedig az élmények mellett az értékes tapasztalatokat, kapcsolatokat és barátságokat hangsúlyozta.
Hétfőn a résztvevők a diákok jogairól és a tanügyi rendszer változásairól hallgathattak meg egy előadást. Szabó Ödön parlamenti képviselő az előadás után lapunk kérdésére kiemelte: mostanra sikerült elérni, hogy egy magyar diáknak ugyanolyan jogai legyenek, mint román társainak. A képviselő arra is rámutatott, hogy a minisztériummal folytatott társadalmi párbeszédben immár nemcsak az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) képviseli a magyar diákokat, hanem a MAKOSZ is. Előbbi a felsőoktatás terén, míg utóbbi a közoktatás szintjén tud közvetlenül beleszólni a minisztériumi szabályozási keretekbe.
„A közélet ezen a téren elvégezte a dolgát” – nyomatékosította Szabó Ödön. Szerinte napjainkban a diákok a társaikkal összefogva meg tudnak harcolni azokért az ügyekért, amelyekben változásra van szükség, vagy akár meg is tudják védeni a jelenlegi szabályozást, ha veszélyben érzik. A parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a diákok komolyan veszik ezt a feladatot, hiszen minden jog pontosan annyit ér, amennyire élünk vele.
A bentlakások helyzetéről is kérdeztük Szabó Ödönt, aki kiemelte: a jelenlegi szabályozás előírja, hogy a kollégiumi ellátásnak minden diák számára ingyenesnek kellene lennie. Ezt azonban Romániában az önkormányzatoknak mindössze a 20%-a tartja be, a fennmaradó 80%-ban a szülők állják a fenntartási költségeket, annak ellenére, hogy ez szembemegy az ingyenes oktatás elvével. „Bihar megyében mi ebből ügyet csináltunk, és a hallgatói önkormányzatok partnereink voltak ebben. Ők készek lettek volna elmenni a végsőkig, hogy bírósági perrel kényszerítsék ki a jogaikat a nagyváradi önkormányzattól” – mutatott rá a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy végül ígéretet kaptak a törvény betartására, vagyis az ingyenes kollégiumi ellátásra.
De melyek voltak az elmúlt 36 év legnagyobb megvalósításai a kisebbségi oktatás terén? Kallós Zoltán, az Oktatási Minisztérium államtitkára többek között azt emelte ki, hogy sikerült megerősíteni a magyar nyelvű oktatást, önálló intézményrendszert hoztak létre, valamint létszám alatti osztályokat is működtethetnek, ami a szórványban is lehetővé teszi az anyanyelvi tanulást. Emellett kiemelkedő siker, hogy a magyar osztályokban tanuló gyermekek speciális tanterv szerint tanulják a román nyelvet. „Gyakorlatilag a román állam elismerte az igazságot, miszerint ezek a gyerekek nem az anyatejjel szívták magukba a román nyelvet, hanem nagyon sok esetben az iskolába lépve találkoznak vele először” – magyarázta Kallós Zoltán. Az államtitkár rámutatott, hogy az eredmények is igazolják a speciális tanterv fontosságát: az elmúlt két évben nőtt az érettségin a magyar diákok sikerességi rátája, és a közösség visszajelzései is azt mutatják, hogy az új tantervnek köszönhetően a fiatalok jobban megtanulnak románul, ráadásul olyan tudást szereznek, amelyet a mindennapi kommunikációban is hatékonyabban tudnak használni.
A jövőre nézve tervben van az is, hogy a nyolcadik osztály végi képességvizsgán – amelyet a köznyelvben kisérettségiként emlegetnek – szintén változtatások lesznek. „Jelenleg ott tartunk, hogy az érettségin legfeljebb 300 szavas szöveget lehet adni, amely alapján a vizsgázónak meg kell oldania a feladatokat. Ezzel szemben a nyolcadikos vizsgán a diákoknak egy hosszabb, 400 szavas szöveggel kell dolgozniuk” – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy ezt az anomáliát ki kell javítani. Kallós Zoltán úgy fogalmazott, hogy a munka nagy részét már elvégezték, jelenleg a finomhangolásnál tartanak, és bízik benne, hogy még ezen a héten elfogadják a törvényt.
A kerettanterv kapcsán Kallós Zoltán kiemelte: a tervek között szerepel, hogy a magyar középiskolások kerettanterve kissé eltérjen a román tagozatosokétól. „Sajnos ezt egyelőre csak nagyon kis mértékben sikerült megvalósítani, de úgy gondolom, hogy ez is fontos mérföldkő, hiszen a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik” – fogalmazott az államtitkár, aki a műszaki líceumokat is szóba hozta.
Az átalakult szakoktatásnak köszönhetően szeptemberben négyéves műszaki líceumok indulnak. Fontos tudni, hogy bár a képzés négyéves, a diákok három év után kiléphetnek a rendszerből, és szakképesítéssel elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon. „A műszaki iskolák kerettanterveinek és tanterveinek megalkotásakor szempont volt, hogy az utolsó, negyedik évben azokon a tantárgyakon legyen a fókusz, amelyek az érettségire való felkészülést célozzák” – emelte ki Kallós Zoltán. Szerinte ennek a rendszernek köszönhetően sokkal jobban képzett szakemberek kerülhetnek ki az iskolákból, mintha egy másfél éves elosztást alkalmaztak volna.
