*Fotó: a NOE Psihocenter Facebook-oldala
A mentális egészségről közérthetően
Február 3-án, kedden a marosvásárhelyi Studium Hubban tartották a NOE Psihocenter új eseménysorozatának első alkalmát, a PszichoKeddet. A programsorozat célja, hogy a meghívott szakemberek havonta rendszeresen, közérthetően és több szakmai szempontból járjanak körül aktuális társadalmi és mentálhigiénés témákat, nyitott és biztonságos térben.
A nyitóest témájául a kiégést választották, a meghívottak Bartha Éva klinikai pszichológus, Farkas Csilla szervezetfejlesztési coach és Pantilimon Rikhárd vállalati ügyvéd voltak. A beszélgetést Bakk-Miklósi Kinga pszichoterapeuta moderálta, aki kezdésképpen arra kérte a szakembereket, hogy saját szavaikkal határozzák meg a kiégés fogalmát, hiszen, mint mondta, a hétköznapokban rengeteg olyan szakkifejezést használunk, amelyeknek sokszor nem vagyunk tisztában a valós jelentésével. Az olyan hétköznapi példák, mint az autó kiégett, működésképtelen a motorja, vagy a telefon elromlott akkumulátora, ami többé nem töltődik fel mindenki számára, érthetőbbé tették az alkalom témáját.
Ezt követően a szakemberek ismertették a kiégés tüneteit, amelyek között megtalálható például a reményvesztettség, a munkavégzéshez szükséges energia és motiváció elvesztése, a hosszan tartó kimerültség, az alvászavar, a környezetünktől való érzelmi eltávolodás, illetve az olyan stresszel kapcsolatos tünetek is, mint az izomfeszülés, a fejfájás vagy a különböző gyomorpanaszok. Hangsúlyozták, hogy a kiégés sokkal több, mint az egyszerű fáradtság vagy a munkától való fásultság, ez egy nagyon káros tünetegyüttes, ami hosszú távon akár végzetes is lehet.
Pantilimon Rikhárd elmondta, hogy jogtechnikai szempontból a burnout a folyamatos stressznek kitett munkakörnyezet által okozott kiégés. Nem az adott személyt kell problémának tekinteni, hanem a munkakörnyezetet, ami előidézte nála ezt az állapotot. Ugyanakkor saját magunknak is okozhatunk kiégést, ha olyan környezetben vagyunk, ahol elvárják a túlteljesítést. Példaként említette Japánt, ahol a túlórázás a kultúra részét képezi, azonban ez sokszor drasztikus formákat ölt. Romániában több jogtervezetet is előterjesztettek már a munkahelyi kiégésre vonatkozóan: legutóbb 2025 decemberében, azonban azt a jogszabályt felügyelő szakbizottság sokadjára is negatívan véleményezte. Pantilimon Rikhárd olyan esetekről is említést tett, amelyek során a bíróság kártérítésre kötelezte a munkáltatót, mivel bebizonyosodott, hogy a munkakörnyezet okozta a kiégést a panaszosnál. Romániában az első ilyen ítélet 2024-ben született Kolozsváron – itt a kártérítés összege kilencezer euró volt.
A szakemberek kiemelték, hogy a tévhitekkel ellentétben a kiégés nem új keletű, minden bizonnyal évszázadok óta jelen van, azonban nagyon sokáig nem beszéltünk róla. Bár a közvélemény a középkorúakat tartja leginkább érintettnek, a kiégés bármilyen korosztálynál jelentkezhet. A statisztikák szerint szakmai szempontból az egészségügyi dolgozók, illetve az ügyvédek a legérintettebbek.
A szakértők több ízben is hangsúlyozták, hogy mennyire fontos felismerni a kiégés intő jeleit, illetve, hogy szükség esetén tudjunk és merjünk segítséget kérni. Mivel nem előadásként, hanem nyitott párbeszédként tekintettek a rendezvényre, a résztvevők a beszélgetés közben is kérdezhettek, a megelőzésre alkalmas módszereket pedig interaktív módon, a közönséggel együtt sorolták fel. A jelenlévők lelkes hozzáállása is bizonyítja, hogy igény van arra, hogy hasonló mentálhigiénés témákról beszéljünk.
A szervezők minden hónapban egy partner egyesülettel közösen keltik életre a rendezvényt. Az első PszichoKedd alkalmával a Gyulafehérvári Caritas volt a társszervező, az eseményen összegyűlt adományokat a NOE Psihocenter megduplázta, támogatva ezáltal az alapítvány marosvásárhelyi Korai Nevelő és Fejlesztőközpontjának munkáját.
