Elkészülhet a ratosnyai vízgyűjtő

Elhárult az akadály

Október 28-án kibocsátották a környezetvédelmi engedélyt, amelynek alapján befejezhetik a vízgyűjtőt, a tavat ellátó vízelvezető alagutakat, és üzembe helyezhetik a villamos energiát termelő erőművet. Ezzel azonban még nem indulhat meg a termelés, ugyanis ki kell irtani mintegy 40 hektár erdős területet, és az engedélybe foglaltak betartását követően – többek között egy újabb környezetvédelmi engedély megszerzése után – kezdheti el az áramfejlesztést a Hidroelectrica Rt. 

Amint korábban beszámoltunk, a ratosnyai vízgyűjtő gátat a Ratosnya-patak völgyében építették. A terveket 1987-ben készítették, az építőtelepet 1989-ben hozták létre, a munkálatokat 1991-ben elkezdték, azonban a rendszerváltás után bizonytalanná vált a kivitelezés, mivel egyrészt tisztázni kellett az energetikai létesítmény tulajdonjogát, másrészt pedig a beruházást finanszírozó minisztériumok évekig pénzhiánnyal küzdöttek. Az anyagiak hiánya miatt a beruházók úgy döntöttek, hogy a gátat a tervezett magasság feléig építik meg, ami értelemszerűen azt is jelentette, hogy kevesebb felületet borít majd be az így létrehozandó tó. A kivitelezést hátráltatta az is, hogy az időközben megváltozott, megszigorított környezetvédelmi követelményeket is be kellett tartani. Mi több, gondot okozott az is, hogy a Ratosnya-patakot egy ritka pisztrángféle, a dunai galóca élőhelyeként védetté nyilvánították, és természetvédelmi terület (Natura 2000) lett a Maros völgye is. Az utóbbi időben főleg a Felső-Maros mentén érdekelt politikusok szorgalmazták a beruházás befejezését. A megépítés, illetve a környezetvédelmi engedélyeztetés ellen a Declic nevű civil szervezet tiltakozott, és több kifogást is megfogalmazott, amelyekre – a jogszabályoknak megfelelően – a szakértőknek válaszolniuk kellett. Időközben mind a környezetvédelmi, mind pedig az energetikai miniszter helyszíni szemlét tartott. Végül október 28-án, a tanulmányok végeredményeire hivatkozva, a Környezetvédelmi, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium kibocsátotta a környezetvédelmi engedélyt. 

Cristina Pui, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség megbízott főfelügyelője lapunknak elmondta, hogy a dokumentum alapján 171,44 hektár területet véglegesen kivesznek az erdőgazdálkodási alapból, ebből 39,38 hektáron felszámolják a növényzetet, a medret 720 m tengerszint feletti magasságig töltik majd fel. Továbbá engedélyezték azt is, hogy a Kis- és Nagy-Galonya, valamint a Visa völgyéből a patakokat föld alatti alagutakon a gyűjtőtóba vezessék (Sz.m.: A korábbi tervben a vizet az Ilva völgyéből is idevezették volna, de erről lemondtak.) Ezzel biztosítható az a vízhozam, amely szükséges a tervezett minimális áramtermeléshez. A környezetvédelmi engedély tartalmaz néhány olyan követelményt, amellyel elsősorban biztosítható a hidroenergetikai egység fenntartható fejlesztése, illetve a környék természeti sokféleségének a megőrzése. Előírja azt is, hogy a munkálatok alatt és a befejezés után öt évig a környezetvédelmi hatóság figyelemmel követi az engedélybe foglaltak betartását. 

A főfelügyelő hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetési folyamat során négy különálló tanulmány készült, amelyek a környezeti tényezők mellett külön a hidrográfiai és külön a halfajtákra gyakorolt hatást is vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy a beruházás befejezése (a munkálatok) és a vízi erőmű működtetése jelentéktelen hatást gyakorol a természetre, amennyiben betartják az engedélybe foglalt követelményeket. 

A vízi erőmű maximális teljesítménye 35,2 MW/óra, évi termelése 58,14 GW/óra. A beruházást a minisztériumközi tanács országos érdekeltségűnek nyilvánította, mivel kivitelezése beleillik az energetikai és a klímaváltozás hatásait csökkentő országos integrált stratégiába. Ezért a 175/2022-es sürgősségi kormányrendelettel felkerült az újrahasznosító energiát termelő országos érdekeltségű objektumok listájára. Üzembe helyezésével a villamosenergia-termelés mellett biztosítják a Galonya (e település fölött folyik be a Marosba a vízgyűjtőből a víz) alatt levő települések nyersvíz-szükségletét, továbbá szárazság esetén biztosítják a Marosba a lakossági fogyasztáshoz, a mezőgazdasági és az ipari szolgáltatásokhoz szükséges minimális vízhozamot. Mindezek az érvek indokolttá tették azt, hogy végre megépüljön és üzembe helyezzék a ratosnyai hidroenergetikai létesítményt. 

A környezetvédelmi engedély után kormányrendelettel veszik majd ki az erdőgazdálkodási alapból az említett erdős területet, majd ennek alapján a haszonélvező, a Hidroelectrica Rt. meghirdetheti a versenytárgyalást az erdő kitermelésére. Ezután pedig hozzáfoghatnak a még hátramaradt munkálatok befejezéséhez, illetve fokozatosan feltölthetik a vízgyűjtő medrét. A munkálatok befejezése után a Hidroelectrica Rt. újabb környezetvédelmi engedélyt kell kérjen, amely nélkül nem foghat hozzá a villamos energia termeléséhez. Ezt megelőzően a környezetvédelmi szakértők a helyszínen vizsgálják meg, hogy betartották-e a munkálatokat jóváhagyó engedélyben foglaltakat. Ha mindent rendben találnak, akkor, azzal a feltétellel, hogy még öt évig követik a működést, megkaphatja a környezetvédelmi működési engedélyt az energetikai egység, és ezzel gyakorlatilag – a más jellegű engedélyek beszerzését követően – üzembe helyezhetik a vízi erőművet, és lezárulhat a ratosnyai gát majdnem 40 éves létrehozási folyamata.