Elégedetlen az ipari parkok egyesülete: nehezen jutnak uniós alapokhoz

Az ipari parkok fejlesztését, az uniós alapokhoz való hozzáférést támogató jogszabályok kidolgozását sürgeti a Romániai Ipari Parkok Országos Egyesülete. A szervezet tegnapi közgyűlésén elhangzott: az egyesület azért is küzd, hogy az ipari parkokat kis- és közepes vállalkozásoknak tekintsék.

Az ipari parkok fejlesztését, az uniós alapokhoz való hozzáférést támogató jogszabályok kidolgozását sürgeti a Romániai Ipari Parkok Országos Egyesülete. A szervezet tegnapi közgyűlésén elhangzott: az egyesület azért is küzd, hogy az ipari parkokat kis- és közepes vállalkozásoknak tekintsék.

A Romániai Ipari Parkok Országos Egyesülete évente két közgyűlést tart, az idei másodikra a Maros Megyei Tanács alárendeltségében levő ipari park székhelyén került sor, közel 15 ipari park menedzserének részvételével. Nagy István, a Maros megyei park menedzsere és Szabó Árpád, a megyei önkormányzat alelnöke megnyitóbeszédükben hangsúlyozták, fontos, hogy a szervezet évente sort kerítsen a szakmai jellegű megbeszélésre. „Az ipari parkok létrehozását kezdetben a politikum, a helyi önkormányzatok kételkedéssel fogadták. Azonban a számok tükrében elmondható, a legtöbb esetben sikeres beruházásokká váltak” – mondta Szabó Árpád. A tegnapi közgyűlésen a klaszterek létrehozásának fontosságáról valamint a humánerőforrás-fejlesztési programokban való részvételről esett szó, de nem maradtak el a kormányt illetve a döntéshozót, a politikumot ért bírálatok sem. Az egyesület elnöke, Emil Muntean hangsúlyozta: az ipari parkok létesítésére vonatkozó 490-es törvény idejétmúlt és hiányos, hiszen nem írja elő, hogy milyen irányok, szabályok mentén fejlődhetnek e beruházások. A legtöbb ipari park a megyei önkormányzatok alárendeltségében működik és az üzleti forgalma alapján nagyvállalatnak számít, ami az 50 százalékos önrész miatt ellehetetleníti az uniós pénzalapok lehívását vállalkozásfejlesztés céljából. „Az egyesület azért küzd, hogy a kis- és közepes vállalatok kategóriába sorolják be az ipari parkokat, illetve, hogy ne csak az önkormányzat mint főrészvényes pályázhasson uniós alapokra, hanem a kereskedelmi társaságok külön-külön is megtehessék ezt, sokkal kisebb arányú önrész fizetésével” – jelentette ki az egyesület elnöke.

A Népújság kérdésére hozzátette, az uniós pályázatok nélkül gyakorlatilag nem tudják tovább fejleszteni vállalkozásaikat, a jelenlegi törvénykezés pedig nem támogatja az ipari parkokba telepedett cégeket ilyen értelemben. „Az ipari parkok létesítésével a fő cél nem a profitszerzés volt, hanem munkahelyek teremtése, ám fejlesztések nélkül ez nem lehetséges. Márpedig a helyi önkormányzatok szegények, nem tudják biztosítani az önrészt, főleg 2012-től, amikortól 5%-kal csökkentette a kormány az adókból és illetékekből visszaosztott összegeket, a bankok pedig megszigorították a hitelezési feltételeket” – mondta Emil Muntean.

Romániában jelenleg 65 ipari park működik, az egyesület pedig 37-et tömörít. A gazdasági válság hatásai érezhetők, hiszen egyre kevesebb ipari park létesül, a Hunyad megyei parkban például leállították a beruházásokat, máshonnan pedig a cégek vonultak ki.

Ami a Maros Megyei Ipari Parkot illeti, Nagy István kérdésünkre elmondta, a 43 hektár területből 7 hektár még szabadon van. A parkban jelenleg nyolc egység működik, 1800 alkalmazottat foglalkoztatva, két céggel pedig tárgyalásokat folytatnak a koncesszióról. „A gazdasági válság óta egy szerződést bontottunk fel, mivel a cég nem fizette a koncessziós díjat, négy másik cég pedig visszavonult, a befektetési hitelekhez való körülményes hozzájutásra hivatkozva. Kisebb vállalkozásokról van szó, amelyek az ipari park üzleti forgalmának 15 százalékát teszik ki. Az elmúlt fél évben néhány vállalkozó ugyan megkeresett, de nem jött létre megegyezés, mivel az általuk kért kedvezményeket nem tudtuk biztosítani” – mondta Nagy István.