Érdekes adatokat, megszívlelendő tanácsokat olvashatunk Graham Lawton írásában, ami a New Scientist népszerű tudományos magazin 2020. márciusi számában jelent meg, Szendi Gábor fordította magyarra és tette közzé honlapján. Ebből válogattunk néhány részletet.
„Az öregedés lassítása nem a ráncok eltüntetésén, hanem az immunrendszer fiatalon tartásán múlik – írja a szerző.
Shai Shen-Orr izraeli immunológus professzor szerint: „Ez a második legbonyolultabb rendszer a testünkben az agyunk után”. Több száz sejttípusból és jelzőmolekulából áll, amelyeket mintegy 8000 gén irányít, és amelyek szinte végtelenül bonyolult hálózatban működnek együtt.
Aki 60 évesnél fiatalabb, jó egészségnek örvend, és nincs túl sok rossz szokása, az immunrendszere valószínűleg elég jól működik ahhoz, hogy szinte bármilyen fertőző betegségtől, így a koronavírustól is megóvja. Ahogy öregszünk, úgy hanyatlik fokozatosan az immunrendszerünk is. Ez az „immunöregedés” körülbelül 60 éves korban kezd kihatni az emberek egészségére – mondja Janet Lord, a Birminghami Egyetem munkatársa. Minél idősebbek leszünk, immunrendszerünk annál gyengébbé válik, és annál valószínűbb, hogy súlyosan megbetegszünk…
A hanyatlás meglepően korán, a pubertáskorban kezdődik, és mindenféle életmódbeli tényező felgyorsíthatja. A dohányzó vagy elhízott embereknél különösen valószínű, hogy az immunrendszerük idősebb a kronológiai éveiknél. A mozgásszegény életmód egy másik kockázati tényező.
Az öregedő szervezetben egyes immunsejtjeink hibásan kezdenek viselkedni. Ez különösen az immunsejtek egy fajtája, a fehérvérsejtek leggyakoribb típusa, a neutrofilek esetében jelent problémát. Ezek a veleszületett immunrendszer részei, a szervezet első védelmi vonalát képviselik a fertőzésekkel szemben, és az immunrendszer végvárait alkotják. Fáradhatatlanul járőröznek a véráramban, a káros kórokozók után kutatva. Amikor egy betolakodót észlelnek, átjutva az érfalon, a célpontjuk felé tartanak, és többféle módszerrel végeznek a betolakodóval.
Az a folyamat, amelynek során a szöveteken keresztülhaladnak, az életkor előrehaladtával egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Az idősebb neutrofilek még mindig képesek felismerni a betolakodókat, de sokkal rosszabbá válnak a levadászásukban, gyakran eltévednek, vagy rossz irányba indulnak el. „Mindig úgy mondom, hogy elvesztették a navigációs rendszerüket”, mondja J. Lord. Ez két okból is problémás. Csökkenti a védelem sebességét és hatékonyságát, így a támadóknak több idejük marad, hogy megvethessék a lábukat. Emellett gyulladást is okoznak. Lord megállapította, hogy a tévelygő neutrofilek kétszer–ötször nagyobb kárt okoznak, mint a még útjukat megtaláló társaik. Az ilyen eltévedt „baráti tűz” az egyik fő oka az öregedéssel járó alacsony szintű gyulladásnak (inflammaging).
Vannak olyan emberek, akiknek az immunrendszere lényegesen idősebb vagy fiatalabb náluk. Az immunrendszer életkora hasonlít a biológiai életkorhoz. A biológiai életkor és a kronológiai életkor általában szorosan összefügg, de akár 20 évvel is eltérhetnek egymástól, és a kronológiai életkortól eltérően a biológiai életkor nemcsak növekedhet, hanem csökkenhet is. Bár egészen a közelmúltig nem lehetett mérni az immunrendszer korát, a Shen-Orr professzor által vezetett csapat megtalálta a módját. „Meg tudunk adni egy számot, amely megmondja, hogy hol tartunk ezen a pályán. Ez az immunrendszered kora.” Erre még nem kapható a kereskedelmi forgalomban árusított teszt, ezért a legjobb módszer a biológiai életkor szemmel tartása.
A jó hír az, hogy van néhány egyszerű módszer az immunológiai óra visszafordítására. Az irányukat vesztett neutrofilek navigációs rendszere újraindítható. A probléma gyökere egy krónikusan túlműködő enzim, amely az irányításban vesz részt.
De nem is kell ismernünk immunrendszerünk korát ahhoz, hogy lépéseket tegyünk annak megfiatalítására. Kiderült, hogy számos újonnan megjelenő öregedésgátló gyógyszer az immunöregedés megállításával vagy akár visszafordításával teszi a dolgát, de számolni kell a mellékhatásokkal.
Ugyanakkor van egy gyógyszermentes módja a neutrofilek megfiatalításának: a testmozgás. Lord és munkatársai 2016-ban 211 idősebb felnőttnél mérték a testmozgás szintjét és a neutrofilvándorlást. „Azoknak, akik átlagosan 10 000 lépést teljesítettek, olyan jó neutrofiljeik voltak, mint a fiatal felnőtteknek” – mondja. Hangsúlyozza, hogy a neutrofilek nem vírusellenesek, így nem fogják megakadályozni a koronavírus-fertőzést, vagy nem segítenek legyőzni azt, de megvédenek az igazi veszélytől, vagyis a tüdőgyulladástól. „Általában, ami elviszi az embereket az ilyen vírusfertőzésekben, az a másodlagos fertőzés” – mondja.
Az immunsejtek egy másik osztálya, amely az életkor előrehaladtával meghibásodik, a T-sejtek. Ezek kulcsszerepet játszanak az adaptív, azaz szerzett immunválaszban, de az immunöregedés kétféleképpen károsítja őket. A neutrofilekhez hasonlóan romlik a navigációjuk, és a gyulladásos folyamatok is gátolják őket. De van egy egyszerű módja annak, hogy ezt a károsodást visszacsináljuk. Dayong Wu táplálkozásimmunológus szerint az E-vitamin fokozza az immunfunkciókat. Véleménye szerint az egyes tanulmányokban említett káros hatás csak a dózisok kétszeresénél jelentkezhet, megfelelő adagban segíti az immunrendszer működését. Úgy tűnik, hogy a D-vitamin ugyanezt eredményezi. Egy harmadik, immunerősítő hatású kiegészítő a cink. „Nagyon hatékony a vírusfertőzéseknél” – mondja Wu. Bár hozzáteszi: „Legyünk óvatosak, a hatásos ablak szűk, és a túladagolás elnyomja az immunrendszert!”. A napi szükséglet 15-30 mg közt mozog, jegyzi meg Szendi Gábor.
A rosszul viselkedő immunsejtek mellett egy másik nagy bizonyíték arra, hogy az immunrendszerünk az életkor előrehaladtával hanyatlik, egy létfontosságú, de kevéssé ismert szervből, a timuszból (csecsemőmirigy) származik, amely a mellcsont alatt található. Ez a szív alakú nyirokszövet az a hely, ahol az új T-sejtek élnek, mielőtt aktív szolgálatba lépnének. A timusz gyermekkorban nagyon aktív, de a korral degenerálódik, és a pubertás kezdetétől évente körülbelül három százalékkal zsugorodik. Késő középkorra általában már csak néhány morzsányit tesz ki, és a T-sejtek száma meredeken zuhan. Az idős embereknél, akiknek alig maradt meg a timusza, az adaptív immunrendszer működése komolyan lecsökken.
A timusz regenerációja az öregedés elleni kutatás egyik intenzív területe. Lord és munkatársai rájöttek, hogy: „A timusz hanyatlásának nagy része a fizikai inaktivitás következménye”. Állat- kísérletek határozottan arra utalnak, hogy a testmozgás nemcsak megelőzheti a timusz degenerációját, de vissza is fordíthatja azt, bár ezt embereken még nem sikerült bizonyítani.
(A fordító megjegyzése szerint egy 2021-es vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres testedzés javítja a sejtes immunműködést. Papp és mtsi., 2021)
A testmozgásnak más immunerősítő hatása is van. „Az aktív vázizomzat gyulladáscsökkentő hatású, és serkenti a makrofágokat” – mondja Lord, aki mindennap futni jár. „A vázizomzat egy immunregulációs szövet a szervezetben, és ennek fizikai aktivitással való működésben tartása valóban sok jótékony hatással van az egészségre. A testmozgás minden korosztály számára előnyös.” Arra a kérdésre, hogy mi az az egy dolog, amit az immunrendszer erősítésére javasolna, azt mondja: „Növelje a lépésszámát napi 10 000-re!”
Az immunrendszerünk szempontjából az is fontos, hogy mit eszünk. Számos bizonyíték van arra, hogy a probiotikumok erősíthetik az immunrendszert, hogy a rossz bélflóra a korai öregedés egyik oka, sőt, és hogy az egészséges mikrobiom fiatalítja az immunrendszert.
Rengeteget lehet tenni a megbízható bélflóra fenntartásáért, többek között egészséges, változatos, rostokban, növényi anyagokban és fermentált ételekben gazdag étrendet követve. Más étrendi változtatásokat, például a böjtölést is komoly bizonyítékok támasztják alá. A valaha felfedezett egyik legsikeresebb öregedésgátló stratégia pedig a kalóriacsökkentés. Ez az energiabevitel akár 60 százalékos tartós csökkentését igényli. A testsúly alacsonyan tartása is immunerősítő hatású lehet. Bonnie Blomberg, a floridai Miami Egyetem munkatársa szerint az elhízás hasonló mértékben károsítja az immunrendszert, mint az immunhiányos állapot. Az öregedés, akárcsak az elhízás, az immunrendszer B-sejtjeinek működésében bekövetkező hanyatlással és a vakcinákra adott gyenge válasszal jár.
A felsorolt beavatkozások egyike sem áldozat nélküli, de aki szeretne minél tovább életben maradni, és meg szeretné őrizni az egészségét, akkor az immunrendszerére való odafigyelés nem kérdés. „Az immunrendszerünk életkora az élethosszunk kritikus összetevője” – mondja Shen-Orr. „Gondoljunk arra, hogy mi is a célja az immunrendszernek?” Nyilvánvalóan az életben maradás.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
