Egyre több cég, intézmény dolgozói adnak szervezetten vért

Sofőr hiányában kihasználatlanul áll a mobil vérközpont

Sajnos Romániában még mindig az a jellemző, hogy az emberek csak akkor adnak vért, ha közeli hozzátartozójuk vagy ismerősük családtagja sebészeti beavatkozásra szorul. Pozitívum azonban, hogy az utóbbi időben egyre több cég, intézmény mozgósítja az alkalmazottait, akik szervezetten jelentkeznek véradásra. A közelgő nyári idényben, a vakációk, szabadságok időszakában köztudottan csökken a véradók száma, ezért, hogy a nehéz időszakokban is biztosítva legyenek a kórházakban a sebészeti beavatkozásokhoz nélkülözhetetlen vérkészítménykészletek, a Marosvásárhelyi Vértranszfúziós Központ csapata próbál rendszeresen kiszállásokat szervezni vidéki településekre a minisztérium által évekkel ezelőtt vásárolt buszban kialakított mozgó vérközponttal. Egy ideje azonban erre nincs lehetőség, ugyanis nincs sofőr, aki vezesse a buszt, így az kihasználatlanul áll. A június 14-i véradók 

világnapját megelőzően Marinela Lazărral, a vértranszfúziós központ pszichológusával, az intézmény szóvivőjével beszélgettünk.

– Miután a járvány időszakában drasztikusan csökkent a véradók száma, az utóbbi időben javult a tendencia, többen jelentkeznek véradásra. Az utóbbi időben gyakoribbakká váltak az intézményen kívüli akcióink, több ízben szerveztünk kiszállásokat, illetve örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több cég, szervezet, intézmény keres meg bennünket azzal, hogy az alkalmazottaik szervezetten jönnének vért adni. Ezekről az alkalmakról minden alkalommal hírt adunk a közösségi oldalunkon, hiszen ezáltal is szeretnénk kifejezni a hálánkat azért, hogy hozzájárulnak a kórházakban fekvő páciensek életének megmentéséhez, ugyanakkor, remélhetőleg, a nemes gesztusukat látva, mások is követik majd a példájukat.

Már több alkalommal adtak vért tömegesen a marosvásárhelyi Sapientia egyetem diákjai, ugyanakkor az orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyar tagozatos diákjai is követték a példájukat, összefogtak, és májusban csapatokban érkeztek vért adni. 

Az utóbbi időszakban ugyancsak szervezetten jöttek a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság alkalmazottai, a Gedeon Richter és a Ropharma vállalat munkatársai, akik szép számban adtak vért, ugyanakkor több gyülekezet is felkeresett a lelkészeik biztatására. A napokban voltak a Maros megyei rendőrök, rájuk és a csendőrökre rendszeresen számíthatunk, de jól együttműködünk például az E-On vállalattal, valamint a vegyipari kombináttal is. Úgy tűnik, hogy ezek a példák ösztönzőleg hatnak másokra is, ugyanis az utóbbi időben érezhetően nőtt a szervezetten érkező donorok száma. Amikor cégek, intézmények keresnek meg bennünket a szándékukkal, általában több napra, kisebb csoportokba osztjuk be a jelentkezőket, hogy ne zavarjuk a vértranszfúziós központban a mindennapi tevékenységet, hiszen egyénileg is érkeznek donorok, ugyanakkor adódnak helyzetek, amikor egy beteg hozzátartozóinak nagy számban sikerül véradókat mozgósítaniuk, tehát nem tudunk egy napot kizárólag a cégek, intézmények szervezetten érkező alkalmazottaira szánni.

Örülünk annak, hogy a tavalyhoz viszonyítva – amikor végre sikerült „visszaszerezni” a donorok egy részét a járvány uralta évekre jellemző jelentős csökkenést követően –, idén az év első öt hónapjában növekedő tendenciát mutat a véradók száma. Most következik egy nehezebb időszak, ugyanis a nyári hónapokban köztudottan csökken a véradásra jelentkezők száma, hiszen az emberek szabadságra mennek, vakáció van. Emiatt tervezzük, hogy a nyári hónapokban is kiemelt hangsúlyt fektetünk a kiszállásokra. Havonta egyszer a szászrégeni kórházban vagyunk jelen, ahová általában nagyszámban jönnek a véradók. Ugyanakkor az év elején az erdőszentgyörgyi kórházban is voltunk, ott azonban jelenleg felújítási munkálatok zajlanak, de megígérték, hogy amint ezek lezárulnak, kiemelten odafigyelnek majd a véradás népszerűsítésére, és akkor megismételjük az akciót. Libánfalván is jártunk, ott a helyi sportteremben adhattak vért a helybéliek, oda is szeretnénk újra ellátogatni, hiszen ilyenkor több tíz egység vért sikerül begyűjtenünk. Fontosak ezek a vidéki kiszállások, ugyanis vannak Marosvásárhelytől távol eső közösségek, melyek tagjai szívesen megteszik ezt a nemes gesztust, azonban arra nincs lehetőségük, hogy ezért beutazzanak a megyeközpontba.

– A buszban kialakított mobil vérközpont kapcsán több ízben szó esett arról, hogy a minisztérium nem rendelt melléje külön személyzetet, és ennek hiányában nem tudják megfelelően kihasználni. Megoldódott-e ez a hiányosság?

– Sajnos ez egy évek óta megoldásra váró probléma, ráadásul egy újabb akadályba is ütköztünk, ugyanis az önkéntes buszsofőrünk – aki a megyei mentőszolgálat alkalmazottja volt, és a szabadidejében évekig segített bennünket abban, hogy a mobil vérközponttal eljuthassunk különböző településekre – nyugdíjba vonult. Sofőr hiányában pedig nem tudjuk igénybe venni a mobil vérközpontot, így ez jelenleg leparkolva, kihasználatlanul áll. A kiszállásokat egy Dacia Logan szolgálati autóval, valamint a saját gépkocsiinkkal oldjuk meg, hiszen ezen alkalmakkor minden olyan eszközre, felszerelésre szükségünk van, amelyeket a székhelyünkön is használunk, tehát azokat visszük magunkkal, egy autóval pedig nem tudjuk ezt megoldani. Amennyiben egészségügyi intézményben történik a szervezett véradás, könnyebb a dolgunk, de ha nem, akkor több eszközre, ágyakra van szükségünk, amiket szállítani kell.

Bonyolult a helyzet, ugyanis ahhoz, hogy valaki betöltse a buszvezetői állást, D kategóriás, személyszállításra alkalmas jogosítvánnyal kell rendelkeznie, ugyanakkor az intézmény személyzeti felépítésében nincs ilyen ilyen poszt. Viszont szolgáltatói szerződést sem lehet kötni, mivel ez esetben a törvényes előírások értelmében az illető saját járművel kellene biztosítsa a szolgáltatást, ami nem felelne meg a mi szükségleteinknek.

A vértanszfúziós központ személyzete az intézményben kell ellássa a teendőit, nem tudnak folyamatosan terepre járni. Két asszisztensre és egy orvosra is szükség lenne, akik a buszon teljesítenek szolgálatot, de sofőr hiányában tehetetlenek vagyunk, hiszen akkor sem tudjuk használni a buszt, ha a vértranszfúziós központ meglévő személyzetével megoldanánk a vidéki kiszállásokat, ahogyan azt eddig is tettük. 

Az elkövetkező időszakban próbálunk vidéki kórházakban szervezni véradó akciókat, ahol legalább az ágyak és a szükséges felszerelés egy része adott. Nyáron havi rendszerességgel jelen leszünk majd a szászrégeni kórházban, és amennyiben lesznek közösségek, amelyek mozgósítják a helybélieket, mi igyekszünk biztosítani a feltételeket.

– Az utóbbi időben több ízben hirdették, hogy szombatonként is fogadják a véradókat. Mi a tapasztalat, nagyobb számban jelentkeznek munkaszüneti napokon az emberek?

– Volt erre példa, nemrég például megkeresett bennünket egy motoros egyesület. Jelezték, hogy számukra a szombati nap volna alkalmas, és szép számban, mintegy ötvenen meg is jelentek. Ezen a szervezett akción kívül volt néhány próbálkozásunk, hogy szombaton is biztosítsunk lehetőséget a véradásra, azokra való tekintettel, akik a hétköznapi teendőik miatt nem tudnak eljönni, viszont nagyon csekély volt az érdeklődés. Mi nem vagyunk ágyakkal rendelkező egészségügyi egység, tehát nem tudjuk kifizetni az alkalmazottaknak a hétvégi munkát, így szabadnapokkal kell azt honorálni, viszont ha emiatt kiesnek munkatársak, az jelentősen nehezíti a munkánkat a mindennapokban. Volt olyan szombati nap, amikor hat véradó jelentkezett, ezért szombati napokon elsősorban előre bejelentkezett csoportokat fogadunk.

– Említette, hogy a járvány időszakában drasztikusan csökkent a véradók száma, a tavaly óta azonban kezd helyreállni a helyzet. Számokban nézve hogyan alakult a véradási kedv?

– A járvány előtt, 2019-ben 14.858 véradást jegyeztünk a Marosvásárhelyi Vértranszfúziós Központban, 2020-ban pedig négyezer egység vérrel kevesebbet, azaz mindössze tízezret sikerült begyűjtenünk. 2021-ben valamelyest, azaz 1700 egység vérrel nőtt ez a szám, a tavaly pedig 13 ezren adtak vért. Idén április végéig a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 700 egység vérrel többet sikerült begyűjtenünk. Csak májusban több mint 1300-an adtak vért.

Átlagban napi 60 donorra van szükség ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a kórházaknak a szükséges vérmennyiséget, és szerencsére az utóbbi hónapokban sikerült elérni ezt az átlagot.

A véradást sajnos nagyon sok tényező befolyásolja, egyesekre van ráhatásunk, másokra nincs, azonban nekünk minden körülmények között biztosítani kell a sebészeti beavatkozásokhoz szükséges mennyiségeket. Vérre mindig is szükség van és lesz, hiszen bármennyire is fejlődik a technika, és egyre performánsabb eszközök állnak rendelkezésre a a sebészeti beavatkozások során, a vér az egyedüli, ami semmi mással nem helyettesíthető, és ami kizárólag az emberek önzetlensége révén biztosítható.

– Adódtak helyzetek, amikor el kellett halasztani műtéteket, mivel nem sikerült biztosítani a szükséges vérmennyiséget?

– Nem, még a járvány idején sem történt ilyen, amikor drasztikusan csökkent a donorok száma, akkor ugyanis a műtétek egy részét elnapolták, kizárólag a sürgősségeket látták el. Most, egy ideje a dolgok visszaálltak a régi kerékvágásba, szintén nem fordult elő ilyen helyzet, hiszen mindig van egy sürgősségi készlet, a páciens megkapja a vért, de azt pótolni kell, ezért általában a hozzátartozók mozgósítják az ismerőseiket ennek érdekében, hiszen más betegeknek is szükségük van vérre.

– Amellett, hogy a gesztusával életeket ment, milyen előnyökkel jár, ha valaki véradásra jelentkezik?

– Elvégezzük a vérminta vizsgálatát, tehát a donor egy átfogó vérképet kap a kezébe, ami az egészségi állapotát tükrözi. Ugyanakkor hét étkezési utalvány is járt, ehelyett újabban egy kártyát kap minden donor, amire feltöltik a hét utalvány ellenértékét, azaz 67 lejt. Emellett pedig egy buszvonalra érvényes kedvezmény, valamint szabadnap is jár a munkahelyéről a véradás napjára.

Nagyon fontos, hogy az emberekben tudatosuljon, mekkora jelentősége van a gesztusuknak, hiszen életeket menthetnek meg vele. A 450 ml-es egység vérből, amit leveszünk a véradáskor, három komponenst választunk szét, tehát egy donor három betegen segíthet.

– Kik nem adhatnak vért?

– Tudni kell, hogy két véradás között legalább két hónapnak kell eltelnie, a férfiak évente ötször, a nők legfeljebb négyszer adhatnak vért. Nem adhatnak vért számos krónikus betegségben szenvedők, sem pedig azok, akiket magas vérnyomással kezelnek. Az alacsony vérnyomás szintén kizáró ok. Akik műtéten estek át, a beavatkozás után hónapokig nem lehetnek donorok. Akik tetováltatták magukat vagy piercinget lövettek a testükbe, a beavatkozást követően hat hónapig vannak a tiltólistán. A nők terhesség alatt, szülés után, illetve azután sem, amíg anyatejjel táplálják a gyereküket, valamint a menstruációs ciklus idején sem jelentkezhetnek véradásra. Az alsó testsúlyhatár jelenleg a nők esetében 52 kiló, a férfiak 56 kg fölött adhatnak vért. Kizárólag 18 éven felüliek válhatnak donorrá, a felső korhatár pedig 65 év, azzal a feltétellel, hogy az első véradásra az illető hatvanéves kora előtt már sor került.