Egyre nagyobb méreteket ölt az online zaklatás

Öt romániai gyermekből kettőt ért már online zaklatás (cyberbullying), és tízből mindössze három áldozat mer beszélni erről – derült ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet által a biztonságos internet napja alkalmából ismertetett felmérésből, amely január második felében készült kétezer-négyszáz 8–17 év közötti gyerek és fiatal megkérdezésével.

A fővárosban a múlt héten szervezett tanácskozáson elhangzott, hogy a Mentsük Meg a Gyermekeket szervezet felmérése szerint a megkérdezett gyermekek 77 százaléka úgy nyilatkozott, hogy legalább három órát tölt naponta az online térben, ugyanakkor a gyermekek 40 százalékát érte már ott zaklatás. Ez három százalékkal több az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A megkérdezett gyermekek 20 százaléka azt állította, hogy hetente rendszeresen bántják az online felületen. A jelenség a középiskolások körében még elterjedtebb, és az áldozatok között 12 százalékkal több a lány, mint a fiú. 

A felmérés során megkérdezett gyerekek 17 százaléka – főként kamasz fiúk – elismerte, hogy küldött már bántó üzenetet az interneten ismerősöknek.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet közleménye szerint a Facebook használata meredeken csökken, egyre népszerűbbek lesznek azonban a fénykép- és videómegosztó platformok, például az Instagram, és a tapasztalat az, hogy a lányok sokkal több időt töltenek ezeken a közösségi oldalakon, mint a fiúk. E platformok közül a TikTok a legkockázatosabb az idegenekkel való interakció tekintetében – mutatott rá a szervezet szociológusa, Cristian Grădinaru.

A szervezet közleményében egy édesanya is megszólal, beszámol arról, hogy az addig vidám, nyitott 13 éves lánya egyik napról a másikra szomorú és zárkózott lett, az anyuka pedig nem értette, mi történik vele, amíg végül rájött, hogy néhány osztálytársnője készített neki egy Instagram-profilt, ahol közzétettek olyan fotókat róla, amelyeket azelőtt a lány a privát csoportjukban küldött el nekik.

Voltak róla otthon készült képek pizsamában vagy régi pólóban, és amint ezek felkerültek az online térbe, az iskolában az osztálytársai gúnyolni kezdték emiatt. 

A legtöbb gyerek nem mer beszélni az őt ért zaklatásról

A felmérés arra is rávilágított, hogy az online zaklatás áldozatai közül kevesen, mindössze tízből hárman mernek valakivel beszélni az őket ért bántásokról, és ez a személy az esetek nagy részében egy barát volt. A szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni, mennyire komoly hatással van a gyerekek lelkivilágára a zaklatás, ezért fontos, hogy a szülők és a pedagógusok megértsék, hogy egy ilyen helyzetben minden érintett gyermek áldozat, beleértve az elkövetőt, valamint a szemtanúkat is, és ezen esetek megoldásában mindenképp a felnőttek segítségére van szükség.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket által létrehozott telefonos tanácsadó szolgálathoz rendszeresen fordulnak szülők, pedagógusok, illetve gyerekek, akik online zaklatás áldozatai, vagy tanúi voltak egy ilyen esetnek.

A világjárvány előtt a bejelentések 83%-a gyermekektől, 17%-a pedig felnőttektől érkezett, a világjárvány után azonban a hívások 95%-ában fiatalok számolnak be online zaklatásról – mutatott rá Gabriela Alexandrescu, a szervezet elnöke.

A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet által közzétett hivatalos adatok szerint a 2021–2022-es tanévben az előzőhöz képest közel egyharmadával nőtt a jelentett zaklatások száma az oktatási rendszerben, több mint 10 ezer esetet jegyeztek. A valóságban azonban a jelenség sokkal nagyobb méreteket ölt, a szervezet legfrissebb, 2022-es év végi felmérése szerint az iskolában történő zaklatás és annak online változata évente több százezer diákot érint. Mintegy 49%-ra tehető azoknak az aránya, akik fizikai erőszak, fenyegetés vagy megalázó üzenetek áldozataivá válnak, 82%-uk pedig szemtanúként válik részesévé ennek a jelenségnek. A közleményben arra is kitérnek, hogy az iskolai akciócsoportok – amelyeknek a létrehozását törvény írja elő – hatékony eszközök lehetnek az iskolai zaklatás visszaszorításában. Ezért a szervezet felkérte az Oktatásügyi Minisztériumot, ellenőrizze, hogy a gyakorlatban működnek-e ezek az akciócsoportok.

A múlt heti fővárosi eseményen Gabriela Firea családügyi miniszter rámutatott, Románia több intézkedést hozott az internetes zaklatás, a cyberbullying megelőzésére. A kormány által nemrég elfogadott új gyermekvédelmi törvény a visszaélések minden formájára kitér, beleértve az online térben elkövetetteket is – magyarázta. Ugyanakkor az általa vezetett minisztérium és az oktatási tárca, valamint az országos gyermekvédelmi és örökbefogadási hatóság képviselői dolgoznak egy gyermekvédelmi stratégián, amely a közeljövőben kerül majd elfogadásra.

Sorin Ion oktatásügyi államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium is dolgozik a jelenség visszaszorítására irányuló intézkedéseken. Ezek között említette, hogy az országos helyreállítási terv keretében 100 ezer romániai pedagógusnak tartanak a digitális kompetenciákat fejlesztő képzéseket, és 50 százalékkal növelik az iskolai tanácsadók számát.

A kezük meg van kötve

Érdeklődésünkre, hogy miként is működnek a mindennapi gyakorlatban a zaklatás elleni akciócsoportok, Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú iskola igazgatója elmondta, vannak kötelező módon, illetve igény szerint opcionálisan létrehozható munkacsoportok, a zaklatási ügyekben illetékes akciócsoport a kötelezők közé tartozik, így a szeptemberi tanévkezdéskor meg is alakult az általa vezetett tanintézetben. Az előírások értelmében az iskola igazgatója mindenképp a tagja kell legyen, mellette pedig néhány tanár, a diákok képviselői, az iskolapszichológus (ha van), valamint a szülői bizottságból egy-két szülő is szerepel a tagok között. Amennyiben zaklatásnak minősülő eset történik az iskolában, ez a bizottság hivatott eljárni. Ki kell hallgatniuk az érintett feleket, ha van térfigyelő kamera, annak a felvételeit is igénybe vehetik, akárcsak az iskolapszichológus segítségét, de a rendőrséget is bevonhatják, amennyiben súlyosabb esetről van szó. Ugyanakkor jelentést is kell készítsenek az esetről. A megyei tanfelügyelőség kéri, hogy az iskolák minden hónap végén egy táblázatban jelöljék be, hogy az adott hónapban történt-e zaklatásnak minősülő eset az iskolában, és ha igen, annak melyik formája.

Körtesi Sándor szerint a verbális zaklatás igen gyakori, és amikor intézményvezetőként tudomására jut egy ilyen eset, már nem csak behívják az érintettet az igazgatói irodába, hanem kötelező módon értesíteni kell az illetékes munkacsoportot. Azonban, mint mondta, nagyon meg van kötve a kezük arra vonatkozóan, hogy miként járhatnak el a zaklató féllel szemben, vannak bizonyos lépcsőfokok, amelyeken végig kell menni: először szóbeli figyelmeztetést kap, ha nem változik a viselkedése, következik az írásbeli megróvás, ha van ösztöndíja, azt megvonhatják tőle, és ha ezek sem vezetnek eredményre, akkor 3 napra megtilthatják neki, hogy részt vegyen a tanórákon. 

– Ezeket a lépéseket szigorúan be kell tartani, akkor is, ha a zaklatás viszonylag súlyos. A tapasztalat az, hogy gyakran a második lépés, azaz az írásbeli figyelmeztetés, amit haza kell vinni a szülőhöz, jobb belátásra bírja a zaklató diákokat – jegyezte meg az igazgató. Kérdésünkre, hogy általában partnerek-e az érintettek szülei a konfliktushelyzetek megoldásában, elmondta, szülője válogatja; volt eset, hogy amikor a szülő értesült arról, hogy a gyereke zaklatja a társait, nagyon határozottan fellépett, de olyan is, amikor megvonta a vállát, mondván, hogy otthon sem tudják kezelni a gyereket. Körtesi Sándor úgy véli, egyre elterjedtebb az online bullying, amit nem tesznek meg élőben, azt megteszik az online térben, de tudni kell, hogy amennyiben az iskola diákjai érintettek benne, ez is ugyanúgy iskolai zaklatásnak minősül, mint a tanteremben, a folyosón, vagy az udvaron elkövetett bántalmazások.

A virtuális felületen történő bántalmazás nem szűnik meg délután, sem a hétvégén

Az UNICEF gyermekjogi szervezet szerint az internethasználat terjedésével az online zaklatás is egyre nagyobb teret nyer a mindennapokban. 

– Az internetes zaklatás során ugyanúgy érvényesül a három feltétel: erős, negatív tartalmat közvetít a bántalmazó a bántalmazottnak, rendszeresen ismétli a tevékenységet, és mindezt a hatalma fitogtatásával éri el, a neten gyakran úgy, hogy anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldalakon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zaklatás elszenvedőjéről. A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A virtuális felületeken a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklatnak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták a fényképet vagy posztot, sokkal több tanúja van, mint a nem internetes bántalmazások esetében. A bántalmazással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott el. Az UNICEF munkáját segítő és a programban közreműködő gyerekek személyes tapasztalataiból az is kiderült, hogy az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. Ők sokkal kevésbé érzik az internetes világ határait, azt, hogy meddig lehet elmenni valakivel szemben, de akár követendő példának is tűnhet a bántalmazó attitűd felvétele – az a menő, aki ezt meg meri csinálni. Gyakran a szülők és a pedagógusok nem is tudnak arról, hogy mi zajlik a háttérben, máskor nem találnak megfelelő eszközöket a probléma kezelésére, mert úgy érzik, nincsenek eléggé felkészülve az online világ jelentette kihívásokra.

Az online zaklatás, csakúgy, mint a többi bántalmazási forma, rossz érzéseket kelt a gyerekekben, aláássa az önbizalmukat, az önértékelésüket, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. A magukra maradt gyerekek szorongani kezdenek, feszültté válhatnak, a folyamatos stresszhelyzet és az, hogy nem élhetik a megszokott, hétköznapi életüket a zaklatás miatt, kihatással lehet a teljesítményükre. Szétszórttá válnak, nem teljesítenek úgy az iskolában, mint korábban, elszakadnak a korábbi kapcsolataiktól, az is előfordulhat, hogy még a szülőkkel való bizalmi viszony is sérül. A feszültség hosszú távon egészségkárosító hatású, mentális, pszichés betegségekkel és valódi fizikai tünetekkel is járhat. A kiskamaszok önkárosító magatartással próbálhatnak meg átlendülni a nehézségeken, magukban keresve a hibát, étkezési zavarok alakulhatnak ki náluk, vagdosni kezdhetik magukat, vagy a legsúlyosabb esetben akár nagyon komolyan saját életük ellen is fordulhatnak.

A szülők számára mindenekelőtt az a fontos, hogy megértsék és elfogadják az online világ térnyerését a mindennapi életben. Ha elveszik a gyerekektől az elektronikai eszközöket, letöröltetik a közösségi oldalról a profiljukat vagy rendszeresen beleolvasnak a levelezésébe, azzal valójában nem tudják kontrollálni a helyzetet.

A szülők elsődleges eszköze a beszélgetés. Ez nem számonkérést jelent, és nem is egyszeri, nagy nekirugaszkodást. Az a fontos, hogy az internetről való beszélgetés jelen legyen a családok mindennapjaiban, a gyerekek azt érezhessék, hogy nyugodtan megoszthatnak bármit a szüleikkel, nem lesz részük elutasításban. Ha a gyereket már zaklatják az interneten, arra kell bátorítanunk, hogy beszéljen a problémájáról. Mellette kell állnunk, támogatnunk kell őt, és közösen kell megoldást találnunk a helyzetre. Ebbe be kell vonni a gyereket körülvevő más felnőtteket és gyerekeket is, különös tekintettel azokra a gyerekekre, akik szemlélőként vannak jelen a bántalmazás körforgásában, akik ott vannak a közelben, látnak mindent, de nem avatkoznak be. A velük való beszélgetés lehet az egyik kulcsa a helyzet megoldásának, a bántalmazó és a bántalmazott mellett nagyon sokan vannak, akiket néma tömegből aktív támogatóvá lehet tenni – olvasható az unicef.hu oldalán.