Egyesül az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház
A kolozsvári belvárosi unitárius templomban csütörtökön elkezdődött az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház zsinatának együttes ülése, amelyen várhatóan kimondják a két egyház egyesülését.
A kolozsvári belvárosi unitárius templomban csütörtökön elkezdődött az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház zsinatának együttes ülése, amelyen várhatóan kimondják a két egyház egyesülését. A programtervezet szerint előbb az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata hoz határozatot az egyházegyesítés szándékáról, majd ismertetik a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete egyesülési szándéknyilatkozatát. Ezt követően a magyarországi zsinati képviselők csatlakoznak az Erdélyi Unitárius Egyház zsinatának testületéhez, és közösen megalakítják a Magyar Unitárius Egyház zsinatát. Az immár egyesített testület lát neki az egyház alaptörvénye megalkotásának, valamint néhány hatályba léptetési határozat és a szükséges átmeneti rendelkezések meghozatalának. Az Unitárius Egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította, az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el; az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra.
