Disznóvágás, betlehemezés, kántálás

Nosztalgiát, igazi falusi hangulatot ébresztő,  rendkívül színes kiállítás nyílt kedden a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti Részlegén. A kiállító Laczkó Nagy Aranka, aki ez alkalommal téli  témájú olajfestményekkel és különleges technikájú szőnyegekkel jelentkezett. 

Harminchárom kép és csodás faliszőnyegek képezik a tárlat anyagát, kétharmaduk új alkotás. A képek a vidéki élet azon hagyományos  mozzanatait örökítik meg, amelyek a városi emberek, de mára már a falusiak  hétköznapjaiból is lassan kiesnek, és feledésbe merülnek. Állatvásárt, ahol sertések, szárnyasok cserélnek gazdát, disznóvágást, ami a téli időszak legnagyobb családi eseménye. A képeken végigkövethető  a disznóvágás minden mozzanata, olyan kép is van, amelyen az állat túljár a mészáros eszén, és kiszabadul a lángoló szalmából a népes disznóvágó család szeme láttára. Aztán következik a hús feldolgozása, a füstölés. S mire minden finomság elkészül, máris itt a karácsony. Szép képek kerültek a falra a  betlehemezésről, a karácsonyfa-állításról, a kántálásról, aztán az újévi kútba nézésről, amit óév estéjén azért tesznek a lányok, hogy a jövendőbelijük arca kirajzolódjon a kút víztükrében. 

– Sokat kellene beszélni Laczkó Arankáról és alkotásairól, hiszen egyedi stílusával hírnevet vívott ki magának. Az az alkotó, akinek az esély is fontos szerepet játszott az életében, hiszen Bandi Dezső tanítványa lehetett, majd olyan gyűjtőkkel hozta össze a sors, akik révén külföldön is ismertté váltak az alkotásai. Munkáinak reprodukciója albumokban, időszakos kiadványokban jelent meg, többek között A naiv művészet története című gyűjteményben – mondta Ilarie Opriş, aki javasolta, hogy a néprajzi múzeum szenteljen egy termet a népi hagyományok bemutatására, s amelyhez ezek a munkák képezzék az anyagot.

Mureşan Vasile  képzőművész és muzeológus képről képre haladva felhívta a  figyelmet az  apró részletekre, a terek két-három síkú beosztására, a rajtuk látható többszereplős, rendkívül mozgalmas eseményekre. – Ezeket a képeket azért jó nézni, mert optimizmust és életerőt sugároznak. Élet van bennük, s pontosan azt a népi világot, hagyományt ábrázolják, amely  nagyszüleink sajátja volt, az egyszerű, de mégis mozgalmas életmódot, amikor volt közösségi élet, volt közös munka és öröm. A festmények élénk színei  vidámságot, jókedvet kölcsönöznek a szemlélőnek – mondta Mureşan.

Laczkó Aranka elmondta, hogy érdemes elgondolkodni azon, milyen tévhitben él a mai ember, aki azt gondolja, hogy az anyagi javak, a  nagy dolgok, a luxus teszik boldoggá, holott a mindennapi kis örömök,  az egymásra figyelés, a közösség nyújtotta biztonság, a népi bölcsesség, a hagyománytisztelés sokkal nagyobb értékek ezeknél.